|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Nakajama interjú (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. december 12. kedd (MTI-tud.) - Nakajama Taro japán külügyminiszter kedden elutazott Brüsszelbe, ahol részt vesz az úgynevezett 24-ek miniszteri tanácskozásán, amelyen a Lengyelorszagnak és Magyarországnak nyújtandó támogatásról döntenek.
A miniszter - aki korábbi munkakörében már többször járt Magyarországon - elutazása előtt exkluzív interjút adott az MTI tokiói tudósítójának. ,,Magyarország és Japán különleges történelmi kapcsolatot élvez, amely a közös származásból táplálkozik,, - emlékeztetett, rámutatva, hogy a japán nép a magyar néphez közelállónak érzi magát. Majd annak a hangsúlyozásával folytatta, hogy ,,a két ország hosszú ideje baráti kapcsolatokat tart fenn és nincsenek úgynevezett függő kérdések Magyarországgal, amely ma a kelet-európai országok között a reformok előfutára,,. Kaifu Tosiki január közepére tervezett magyarországi látogatásával kapcsolatban elmondta, hogy a miniszterelnök személyében először tesz majd látogatást Magyarországon japán kormányfő. ,,Ezért a december 16-án esedékes soproni találkózón Horn Gyula külügyminiszterrel a nemzetközi helyzetről cserélünk véleményt, különös tekintettel az európai viszonyokra és konzultációt folytatunk majd a japán-magyar kapcsolatok továbbfejlesztéséről,, - mondta Nakajama Taro, aki előtt utoljára 1979-ben járt japán külügyminiszter Magyarországon. Nakajama - aki alapszakmáját tekintve orvos és háromszor választották meg felsőházi képviselőnek, jelenleg pedig az alsóház tagja - kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a japánok szemében ma még a kelet-európai országok sok hasonlóságot mutatnak, ami részben abból adódik, hogy földrajzilag nagyon közel vannak egymáshoz, valamint, hogy egészen a legutóbbi időkig hasonló politikai befolyás alatt álltak. A térség országait azonban kulturájuk, történelmük és hagyományaik megkülönböztetik egymástól és a demokratizálódás kibontakozásával ezek a különbségek még szembeötlőbbek lesznek. ,,Őszintén reméljük, hogy minden egyes kelet-európai ország a maga sajátos módján hozzá fog járulni Európa és a világ békéjéhez és biztonságához,, - tette hozzá a miniszter. (folyt.)
1989. december 12., kedd 11:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|