|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (1. rész)
|
1989. december 1., péntek -
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés a december 18-án kezdődő ülésszakán várhatóan dönt arról: feloszlatja-e önmagát vagy sem. A társadalom arra is választ vár a plénumtól, hogy mikorra tűzik ki az országgyűlésiképviselő-választásokat? Az ország jövőjét alapvetően meghatározó próbatétel előtt áll tehát az Országgyűlés. Hiszen a jogállamiság megteremtését, a demokrácia megvalósulását szolgáló törvények megalkotása, s főként az alkotmány módosítása után az a feladat vár rá, hogy elsőként alkalmazza is a legmagasabb szintű jogszabály reá vonatkozó paragrafusait. S ez merőben új gyakorlatot igényel. Az ország lakossága egymásnak homlokegyenest ellentmondó képviselői és pártálláspontokat ismerhetett meg ezekről a kérdésekről. A politikai pártok az utóbbi időszakban - az ország érdekeit szem előtt tartva - egyre erőteljesebben sürgették-sürgetik a képviselőválasztások mielőbbi kiírását. Az elmúlt napokban a közvélemény elé tárt állásfoglalásaikból, javaslataikból kitűnik: abban többnyire egységes az álláspontjuk, hogy a választásokat márciusban célszerű megtartani. Kivétel talán csak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely szerint korai lenne a márciusi időpont, júniusig - a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig - a demokratikus ellenzék erői is jobban felkészülhetnének a szavazók előtti megmérettetésre. Megoszlanak viszont a vélemények abban, hogy a választások kiírásával összefüggésben a Parlament kimondja-e a feloszlását? Például az Országgyűlés független képviselőcsoportjának tagjai és a történelmi pártok sem értenek egyet azzal, hogy a Parlament - bár erre a jogi lehetősége megvan - feloszlassa önmagát. A Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára szerint éppen azért kell a választásokat márciusra kiírni, mert a Parlament feloszlása tavaszig megakasztja a törvényhozást, hatalmi vákuumot hozva létre. Mind többen indítványozzák azt is: az Országgyűlés - egyesek szerint még a jelenlegi, mások szerint a majdani - módosítsa az alkotmányt úgy, hogy az államfőt mindig a nép válassza meg közvetlenül. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli: e módosítás szükségessé teszi azt is, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák, míg a Magyar Néppárt szerint ez nem igényli az államfő jogkörének lényeges módosítását. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|