|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (5. rész)
|
Ugyancsak hibának minősítette, hogy a kongresszusi kompromisszumok eredményeként olyan vezetés jött létre, amely ,,többnyire jellegtelen, politikailag kevésbé felkészült emberekből áll,,. Horn Gyula úgy vélte: az MSZP számára katasztrofális választási eredmény születhet, ha a párton belül nem alakul ki a jelenleginél markánsabb reformmag. Végezetül arról szólt, hogy a pártállam lebontása a gazdaságban sem szervezetileg, sem személyileg nem ment végbe. A kormány mulasztásának nevezte, hogy nem tett lépéseket az elhibázott vállalati tanácsi forma felszámolására. Ágh Attila többek között hangsúlyozta, hogy a mai magyar politikai élet a kompromisszumok embereit keresi és igényli a konfrontáció emberei helyett. Nézete szerint a nemzeti jelleg és a viszonylagos önállóság megőrzése csak radikális európaizálódással lehetséges. Rendkívül fontosnak minősítette, hogy a csendes hatalomátvétel és hatalommegosztás a társadalom minden szintjén és törés nélkül menjen végbe. Bokros Lajos a jelenlegi spontán privatizáció veszélyeire figyelmeztetett. Kiemelte: ennek elburjánzása megakadályozhatja a piacgazdaság kialakulásához nélkülözhetetlen tulajdonreform megvalósítását, s az ország hosszú távú ,,gazdasági elbalkanizálódását,, eredményezheti. Szabó Miklós a baloldaliság és a jobboldaliság problematikáját elemezve azt hangsúlyozta, hogy értelmezésében a jobboldaliság a hatalmi elitek egyeduralmát jelenti. Keserű Imre szerint a békés átmenet biztosítása érdekében a szociálliberális beállítottságú csoportoknak minimálkonszenzusra kellene törekedniük, hogy megfelelőképp elhatárolódhassanak a szélsőséges irányzatoktól, jobbról és balról egyaránt. Gazsó Ferenc aláhúzta: a pártállam megszüntetése nem ment következetesen végbe, hiszen a gazdaság működése még most is pártállami logikát követ. Ugyancsak figyelmeztetett arra: a pártprogramok nem konkretizálódnak annyira, hogy megoldást ajánljanak az élesedő társadalmi ellentmondásokra. Távolságtartás érzékelhető a reális társadalmi folyamatok és a pártok tevékenysége között, s ennek következtében a politika úgy jelenik meg, mint a hatalmi harcok színtere. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|