 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Krassó Györggyel a szabad választásokról
|
------------------------------------------------
München, 1989. november 26. (SZER, Zene-szó) - A népszavazást -
kimenetelétől függetlenül - fontosságában feltétlenül megelőzi a
jövő évre tervezett országgyűlési választás - hiszen egy valódi
népképviselet megteremtéséről van szó.
Krassó György - a Magyar Október Párt egyik vezetője, a magyar
demokratikus ellenzék egyik régóta ismert, sokatpróbált alakja. Egy
kávéházi beszélgetés során kifejti véleményét a választási
törvényről, és elmondja: mi a szerepe a Magyar Október Pártnak a mai
körülmények között.
Nos, a beszélgetés így kezdődött:
- Elsősorban az úgynevezett háromoldalú tárgyalásokról lenne szó
- pontosabban az ezeken a tárgyalásokon létrejött megállapodásokról.
A Magyar Október Párt még nem létezett, amikor ezek a tárgyalások
elkezdődtek - tehát az ott született megállapodások kívülálló
félként, vagy azt is mondhatnám: egyszerű állampolgárként értek
benneteket. Mi a véleményetek ezekről a megállapodásokról?
- Hadd szóljak azért hozzá ehhez az egyszerű állampolgár -
dologhoz. A Magyar Október Párt 1989. június 27-ikén alakult, a
Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai pedig június 13-ikán - ha jól
emlékszem. Tehát két hét telt el közben. Valószínűleg e tárgyalások
nélkül létre sem jött volna a Magyar Október Párt, hiszen olyanok
alakították, akik nemigen rokonszenveznek egyáltalában a mai,
kelet-európai módon működő pártokkal és ezeknek a különböző hatalmi
osztozkodásaival.
Maga az alapító nyilatkozatunk már kitért a
kerekasztal-tárgyalásokra, és lényegében azt mondotta, hogy az azon
résztvevő egyik csoport sem legitim, azért mert a kommunista párt,
az MSZMP, (....) a tömegek nem bíznak bennük, a többi párt pedig -
minthogy még választásokon nem szerepelt - nem lehet tudni, hogy itt
kis csoportok egyáltalában kit, és mennyi embert képviselnek?
(folyt.)
1989. november 26., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|