 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Az első országos népszavazás (7. rész)
|
Ha a népszavazás eredménye az, hogy a köztársasági elnököt az
országgyűlési választások után az új Parlament válassza meg, akkor
december 18-án valószínűleg ki kell mondani a Parlament
feloszlatását. Amennyiben az az eredmény, hogy a köztársasági
elnököt a már meghatározott időpontban, január 7-én a nép
közvetlenül válassza meg, akkor célszerű megvárni az
elnökválasztást, és azt követően dönteni a Parlament
feloszlatásáról.
Németh Miklós az újságíróknak arról a tapasztalatáról számolt
be, hogy a népszavazás a törvényes rendnek megfelelően, nyugodt
körülmények között zajlott le. Érzékelhető - mondotta -, hogy mint
minden, a demokratikus jogállamhoz és jogrendszerhez tartozó
mechanizmust, törvényt, a jelenlegit is az élet vizsgáztatja. Németh
Miklós arra kérte a választási bizottságot, hogy tapasztalataikat,
következtetéseiket, javaslataikat gyűjtsék össze, és juttassák el
személy szerint hozzá, hogy az egyes törvénycikkekben,
jogszabályokban esetleges szükséges módosításokat a kormány mielőbb
mérlegelhesse és kezdeményezhesse.
Az MTI munkatársának a népszavazás költségeivel kapcsolatos
kérdésére kifejtette: A demokráciát és annak gyakorlását nem szabad
és nem is lehet csak egy nézőpontból, nevezetesen a pénzügyi
kiadások szempontjából mérlegelni, noha teljesen jogosak a lakosság
felvetései. Az emberek látják az ország nehéz gazdasági helyzetét,
azt, hogy mi mindenre nem jut pénz, s hogy sokszor öt-tízmillió
forintok is sokat segíthetnének egy-egy réteg gondjainak
enyhítésében. A népszavazás pedig valóban tetemes kiadással járó
aktus. Ennek ellenére - mutatott rá a miniszterelnök - minden
esetben, amikor a nép, vagy a törvényhozó testület
kezdeményezéséről, stratégiai, az ország életében nagy fontossággal
bíró javaslatok megítéléséről van szó, a kormánynak kötelessége erre
a pénzt előteremteni. Az idei költségvetésben - mint mindig - vannak
bizonyos tartalékok, s e tartalékok terhére különítették el a
szükséges összeget. Azt ma még pontosan nem lehet megmondani, hogy
ez a népszavazás mennyibe kerül, de az valószínű, hogy a jövőbeni
népszavazások költségeinek egy része minimalizálható lesz.
(folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 20:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|