|
|
|
|
Csehszlovák helyzetkép - a párt vezető szerepe
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. december 7. csütörtök (MTI-tud) - A CSKP vezető szerepének alkotmányos törlése nyomán Csehszlovákiában is előtérbe került az a kérdés, vajon működjenek-e a politikai pártok a munkahelyeken? A CSKP szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a munkahelyeken az egyenlőség elve alapján minden pártnak lehetővé kell tenni, hogy szervezeteket alapíthassanak. A szóvivő szerint így kialakulnának a politikai pluralizmus feltételei. Josef Hora megjegyezte, hogy ezt az álláspontot képviseli a Kommunisták Demokratikus Fóruma elnevezésű platform is. Ezzel szemben a Csehszlovák Szocialista Párt és a Csehszlovák Néppárt, a szociáldemokraták, valamint a megújulásért küzdő független kezdeményezések azt követelik, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről és a politikai munkát kizárólag a lakóhelyen végezhessék.
Prágában egyébként adatokat tették közzé a CSKP gazdálkodásáról. A CSKP képviselője szerint a párt kizárólag saját forrásaiból, a tagdíjakból és gazdasági tevékenységeből tartja fenn magát, a kiadások nyolcvan százalékát, 1,2 milliárd koronát a tagdíjbevételekből fedezi. A CSKP-nak a legutóbbi adatok szerint 1 millió 700 ezer tagja volt. A CSKP azzal számol, hogy jelentősen csökkenti az apparátus létszámát, a túlméretezett épületeket más szerveknek adják át. A CSKP képviselője azt is hangsúlyozta, hogy a központi bizottság politikai munkatársainak átlagkeresete 4600 korona, a Csehszlovákiában luxusautónak számító Tátra 613-asokkal csak a főtitkár, a KB-titkárok és a KB-osztályvezetők rendelkeznek, de az utóbbi időben egyes funkcionáriusok már nem használnak ilyen gépkocsit. Emellett a pártfunkcionáriusok és az apparátus számára nincsenek különleges boltok. Miroslav Stepan volt prágai pártvezető, akit többek között felelősnek tartanak a november 17-i brutális rendőrakcióért, Milos Jakes volt pártfőtitkárhoz hasonlóan nyilatkozatott tétetett közzé, amelyben tagadta a közvetlen politikai felelősséget az eseményekért és az azt követő politikai fejleményekért. Stepan elhatárolta magát a rendőrakciótól, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy mindig ,,a közrend betartása és megújítása ,, mellett volt. Stepan, anélkül, hogy megnevezte volna, nyomásgyakorlással, törvényellenes és alkotmányellenes lépésekkel vádolta az ellenzéket, amely szerinte ,,általános zűrzavarhoz és végül nemzeti katasztrófához vezethet,,. +++
1989. december 7., csütörtök 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|