 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Elnökök Gyűlése állásfoglalása
"Az MDF nem vállal felelősséget az előző kormányok gazdasági
katasztrófa-politikájáért, elismeri a helyzetből adódó
kényszerintézkedések szükségességét, s az ezekkel kapcsolatos
döntéseit csak a tényanyag teljes megismerése után alakítja ki.
Az MDF fölszólítja az Országgyűlést, hogy a feloszlását kimondó
határozata mellett haladéktalanul fogadja el a sajtótörvényt, és
ezzel teremtse meg a nemzeti médiák és a megyei lapok és lapkiadó
vállalatok össznemzeti használatának lehetőségét, és ezen belül a
pártok, mozgalmak és irányzatok számára az esélyegyenlőséget."
BBC:
Gorbacsov egyházpolitikája
"A nyíltság megkívánta új valláspolitika bevezetése részben azért
ütközött sok akadályba, mert a Szovjetunió nemcsak sok nép, de sok
vallás hazája is. Így legtöbb tagállamában gyakori jelenség az, hogy
a hitükért harcoló, nagyobb vallásszabadságot követelő állampolgárok
egyben elnyomott, visszaszorított nemzeti öntudatuknak is hangot
adnak - aminek erőteljes hangsúlyozásától Moszkvában az egész unió
egységét féltik."
|
|
|
|
|
|
 |
Vihar után még egyszer a máltai csúcsról (1.rész)
|
1989 december 10. (MTI-PRESS) - Első lépésként meg kellene szabadulni azoktól a hadihajóktól, amelyek a mostanihoz hasonló viharban hasznavehetetlenné válnak - mondta Mihail Gorbacsov a máltai csúcs első, nem az eredetileg tervezett helyszinen megtartott találkozója előtt egy ujságírónak. A kérdést a ,,kiválasztottak,, egyike tette fel; az ugynevezett ,,pool,, egyik tagja. Ők azok, akik - akár Bush, akár Gorbacsov ,,sleppjeként, , - egy-egy esemény helyszinén jelen lehettek. Közöttük persze azok, akiket az amerikai elnök név szerint szokott az otthoni sajtótájékoztatókon is szólítani. Az ismertek és kevésbé ismertek egyaránt igyekeztek azután jobb helyzetük összes előnyét kihasználni, és persze a lehetőségekhez képest gyorsan továbbítani jelentéseiket nemcsak a világnak, hanem a parti sajtóközpontban rekedt kollégáknak is.
Visszatérve a váratlan párbeszédre: a Makszim Gorkij szalonjának
ajtajában egy amerikai sajtós ,,kapta el,, Goracsovot, neki szegezve
a kérdést: lesz leszerelési megállapodás? A szovjet vezető tréfával
ütötte el a választ, s csak másnap, a záró sajtóértekezleten derült
ki, Gorbacsov tréfája maga volt a valóság. Olyasmiről szólt, ami
ezen a kinti orkánnal ellentétben nagyonis békés csúcson kivételnek
számító nézeteltérések kategóriájába tartozott: a haditengerészeti
erők szovjet részről már máskor is szorgalmazott csökkentése most és
itt, a 6. flotta közvetlen közelségében sem talált amerikai
támogatásra. Volt más téma is, amelyről legföljebb nézeteket
cseréltek: a szemrehányás, miszerint Moszkva tulzottan segiti Kubát
és Salvadort, Gorbacsovot udvarias ám kitérő válaszra késztette.
És mégis: most először állt szovjet és amerikai államfő közös
sajtóértekezleten a sajtó elé. Vége a hidegháboru korszakának -
jelentették diadalmasan a tudósítások. A Szovjetunió nem kezd forró
háborut - emelték ki a Gorbacsov által mondottakból. S nem kevésbé
fontos, hogy egyikük sem kivánja befolyásolni, sem gyorsítani, sem
akadályozni a kelet-európai fejleményeket. És most először kötelezte
el magát Bush a Szovjetunió konkrét támogatása mellett.
Rózsaszin lenne a szemüveg? Szó nincs róla. A csucs rossz
előjelek közepette kezdődött. Bush elnököt zavarta a fülöp-szigeteki
puccskisérlet és az, hogy Gorbacsov római és vatikánvárosi sikere,
valamint a második helsinki konferencia megerendezésére tett
javaslata lépéselőnyt biztosított számára. Ez viszont Gorbacsovon
nem érződött: Máltára egy fáradt, hajszolt, otthoni gondoktól
gyöütört szovjet vezető érkezett. S akkor jött a vihar, a folytonos
programváltozás, a látványosra és emlékezetesre tervezett külsőségek
kényszerű elmaradása. (folyt)
1989. december 10., vasárnap 10:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|