|
|
 |
|
 |
Kormánydöntés a fizetésképtelenné vált vállalatok felszámolásának gyorsításáról (1. rész)
|
1989. december 7., csütörtök - A Magyar Távirati Irodát tájékoztatták a kormány gazdasági kollégiumának állásfoglalásáról, melyet a Minisztertanács november 30-a és december 2-a között megtartott ülésének felhatalmazása alapján hozott. A kormány gazdasági kollégiuma szerint a vállalatok szélesedő köre nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, ami egyre inkább elviselhetetlen helyzetet teremt a pénzügyi rendszerben. A pénzügyi restrikciót csak akkor válthatja fel rugalmasabb szelektív finanszírozás, ha ezzel párhuzamosan helyreáll a fizetési fegyelem, és felgyorsul a gazdasági szerkezet átalakítása. Ezért a nyereséges vállalkozások fejlődésével egyidejűleg a rosszul gazdálkodóknak szembesülniük kell a szükségszerű következménnyel: a csőddel. Ennek érdekében a kormány támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az eddigi gyakorlattal szakítva a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő vállalkozások felszámolását szolgálják. Az ilyen népszerűnek aligha mondható feladatokra vállalkozó szervezeteket - köztük a kereskedelmi bankokat - a kormány erkölcsileg támogatja, következetes kormányzati magatartással, szanálási tevékenységének a legszükségesebbre korlátozásával és felgyorsításával segíti. Pénzügyi eszközeivel már a felszámolási eljárás kezdetén érzékelhetővé teszi a befagyott követelések felszabadításából keletkező forrásbővülést.
x x x
A döntéssel kapcsolatban Matkó István kormány-főtanácsos az MTI
munkatársának elmondotta: mintegy 50 vállalat, szövetkezet csődje
szinte megbénítja az egész gazdaság normális működését, pénzügyi
kapcsolatait. Fizetésképtelenségük miatt a jól dolgozó, nyereséges
vállalatok sem jutnak hozzá megérdemelt pénzükhöz, kénytelenek
sorban állni a kereskedelmi bankok pénztárainál. Az ilyen jellegű
tartozások mrétéke már meghaladja a 100 milliárd forintot. A kormány
válaszút előtt állt. Vagy az egész társadalomra terheli a
fizetésképtelenek veszteségeit, s így konzerválja a jelenlegi
helyzetet, vagy részérdekek sérelme árán orvosolja a bajt. A kormány
az utóbbi megoldást választotta, mivel az egész társadalom
előrehaladását, a válságból való kilábalást előnyben kell
részesíteni egyes vállalati érdekekkel szemben. (folyt.köv.)
1989. december 7., csütörtök 16:21
|
Vissza »
|
|
Kormánydöntés a fizetésképtelenné vált vállalatok felszámolásának gyorsításáról (2. rész)
|
Ez azt jelenti, hogy a kormány támogatja a már megindult
felszámolási eljársokat; olyan feltételeket teremt a kereskedelmi
bankok - elsősorban a Magyar Hitel Bank, valamint a Budapest Bank -
számára, hogy a felszámolásokat gyorsított ütemben akadályok nélkül
lebonyolíthassák.
A kereskedelmi bankok korábban nem voltak kellően érdekeltek a
csődeljárás kezdeményezésében, mivel a veszteség kockázati alapjukat
terhelte. Az új szabályok arra hivatottak, hogy a bankok minden
indokolt esetben megindítsák a csődeljárást. A kormány ezért
felhatalmazta a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot,
hogy a kereskedelmi bankoknál intézkedjen a korábbi kötöttségek
oldására. A Szanáló Szervezet 48 órán belül köteles nyilatkozni a
bajba került vállalatok sorsáról, arról, hogy vállalja-e pénzügyi
megsegítésüket. A kormány úgy foglalt állást, hogy a szanálásokat
nem vállalja. Ez irányadó a Szanáló Szervezet számára. A bankok
lehetőséget kapnak arra, hogy a csőd bejelentésekor a vállalatnál
befagyott, behajthatatlan követeléseik 20 százalékát átválthatják -
az állami értékpapírként működő - lakásalap-kötvényre,
végelszámolásnál pedig veszteségeik 50 százalékát
,,kötvényesíthetik,,. Mindezzel a kereskedelmi bankok kockázata
csökken.
A jelenlegi adatok szerint a Magyar Hitelbanknál 15 gazdálkodó,
az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál 7 vállalat ellen kellene
csődeljárást indítani. A Budapest Banknál 19 gazdálkodó - kisebb
szervezetek - ellen folyik felszámolás, s jelenleg vizsgálják a
nehéz helyzetbe került járműipari vállalatok és bányák helyzetét. A
vállalatok ellen indítatndó felszámolási eljárásokról nem a kormány,
hanem az érintett hitelezők, elsősorban a kereskedelmi bankok
döntenek. A kormány teljes súllyal kiáll a bankok mellett, annak
érdekében, hogy megakadályozza: bármilyen érdekcsoport politikai
nyomást gyakoroljon a kereskedelmi bankokra.
Mivel a felszámolási eljárások helyenként jelentős társadalmi
feszültségeket is okozhatnak, ezek mérséklésére a kormány létrehozza
a foglalkozáspolitikai alapot. Emellett támogatja a hazai és a
külföldi tőkebefektetéssel induló új vállalkozásokat, amelyek
hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez. Mivel a megszűnő
vállalatok által termelt cikkekre a társadalomnak továbbra is
szüksége van, ezért a kormány az ellátás fenntartása érdekében soron
kívüli importot is lehetővé tesz. (MTI)
1989. december 7., csütörtök 16:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|