Rendszerváltás és az MTI

	Most már valóban igazatmondunk? 2. rész
Hát így valahogy... Hirtelen támadt pénzköltési ötletek neveztettek el hosszútávú fejlesztési koncepciókként, s rogyadozó alapokon nyugvó életszinvonal-ideológiákkal próbálták egykor volt politikai vezetőink - a vészhelyzet közeledtével - a lakossági hedonizmusra hárítani mindazt, ami ebben az országban hitelfelvétel és eladósodás-ügyben történt. S valami hihetetlen szakszerűséggel és dilettantizmussal hittek abban - és rendre hírdetve a megalapozatlan hiedelmeiket -, hogy semmi baj, hogy nincs válság, hogy a gazdaság életképes, teljesítőképes, s előttünk a rövid távú kibontakozás esélye és lehetősége. hiszem, mert hinnem kell, hogy nem az adósságállomány nagyságát illetően hazudtak az ország népének, hanem a kibontakozás, a stabilizáció és a lehetséges gyors fejlődést illetően. Hiszem, mert ugyancsak hinnem kell, hogy valójában nem volt ember ebben az országban, még a legfelsőbb vezető körökben sem, aki naprakészen tudta volna, hogy voltaképpen hogyan is állunk a nettó és a bruttó adósságállománnyal és az utóbbihoz kapcsolódó adósságszolgólattal. Hiszem, - mert változatlanul hinnem kell -, hogy aki csak közelítően is sejtette a valós tényeket, a lehető legjobb szándékkal óvott minden ez ügyben illetékes államigazgatási és politikai vezetőt mondván, hogy az egyre drámaibb helyzet tisztességesen őszinte bevallásával sem szabad országszerte poánikot kelteni. Ismétlem: az akkoriak jószándékában jottányit sem kételkednék. Ami viszont nagyon is elkeserítő: ez a - merem remélni, hogy - jószándék végső soron elképesztő politikai és kormányzati dilettantizmusra vezethető vissza. Miféle apparátusunk volt? Miféle államigazgatási rendszer és miféle államigazgatási apparátus az, amelyben és akinek hosszú hónapok kellenek ahhoz, hogy legalább hozzávetőlegesen tisztán lássanak az államadósság ügyében és annak valamennyi pénzügyi következtetését illetően. Miféle rend(etlenség) van abban a bankban, ahol képtelenek naprakészen könyvelni és követni, hogy voltaképeen hogyan is állunk; kinek, mikor, mennyivel, hogyan, milyen feltételekkel tartozunk, s kitől mennyit és miféle kondiciókkal követelhetünk? (folyt.köv.) 1989. december 6., szerda 00:00
Vissza » Folytatásokkal »