|
|
 |
|
 |
Magyarországi hulladékhelyzet (1. rész)
|
1989. december 6., szerda - Aggasztónak tűnik hazánkban a háztartási szilárd-hulladék és a vele együtt kezelt, kezelhető üzemi, intézményi hulladékok tárolásának és feldolgozásának helyzete - tűnik ki az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által e témában készített, és szerdán megtárgyalt jelentésből kitűnik.
Tavaly Magyarországon a települési és a vele együtt kezelhető
üzemi, intézményi szilárd-hulladék mennyisége hozzávetőlegesen 21
millió köbméter volt. Ez a szakemberek számítása szerint az
ezredforduló táján - 2005-ben - mintegy 30 millió köbméterre
növekszik évente. Jelenleg az úgynevezett központi térségekben
keletkezik a kommunális hulladék mintegy háromnegyed része. Ez azt
jelenti, hogy 30-30 százalék jut Budapest és az Észak-Dunántúl, s
mintegy 14 százalék az észak-magyarországi, azaz a borsodi térségre.
Budapesten a keletkező hulladékot gyakorlatilag teljes mennyiségében
összegyűjtik, vidéken ez az arány csak 53 százalékos, az ország 2117
településén pedig egyáltalán nincs szervezett hulladékgyűjtés.
A szakemberek véleménye szerint a gyűjtő és ártalmatlanító
szervezetek száma az országban rendkívül kevés, s a meglévőek is
technikai felszereltségüket tekintve elavultak. Csupán Budapesten
működik szemétégető mű, melynek kapacitása szintén szűkös, hiszen a
fővárosi hulladék mindössze 30-35 százalékát képes ártalmatlanítani,
a többit a hagyományos módon a lerakóhelyekre szállítják, melyek
befogadóképessége - hasonlóan az ország többi részéhez - már a
fővárosban is kimerülőben van.
A termelésbe visszaforgatható nyersanyagok közül a vas- és
acélhulladék gyűjtésében, valamint a papír- és az üveghulladék
hasznosításában elkönyvelhetők szerényebb eredmények, mivel azonban
a szabályozás ,,fordított,, - nem a hulladékot termelő, hanem a
hulladékot gyűjtő és szállító fizet a hulladékért -, nincs igazi
érdekeltség a hulladékok összegyűjtésére.
A szakértők véleménye szerint a háztartási és a vele együtt
kezelhető üzemi, kereskedelmi hulladék ártalmatlanítása és
gazdaságos hasznosítása a közegészségügy, a környezetvédelem és a
településkultúra jelentős tényezője. Ezért a jelenlegi kedvezőtlen
állapotok gyors és hathatós megváltoztatására van szükség. A
hulladék gyűjtésének és ártalmatlanná tételének költlsége azt
terhelje, aki azt ,,előállította,,. Meg kell teremteni a komplex
hulladékkezelő hálózatot; ennek tervét mielőbb ki kelel dolgozni, s
ezt a területrendezésnek is figyelembe kell vennie. (folyt. köv.)
1989. december 6., szerda 00:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|