Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › december 05.
1989  1990
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről

"A munkanélküliek és a munkanélküliségtől fenyegetettek vállalkozóvá válásának ösztönzése érdekében a munkaügyi szolgáltatásokon belül meg kell teremteni a vállalkozási tanácsadás és képzés feltételeit, ki kell szélesíteni az ,,újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne,, után vállalt részleges állami kezességet. Az OÉT támogatja a kölcsön személyenkénti maximumának emelését 400 ezer forintr."

1956-os megemlékezés

(Siklós István)
London, 1989. március 22. (BBC, Késő esti panoráma) - Az 1956-os
magyar forradalom és szabadságharc mártírjainak temetésére június
16-án a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában kerül sor. A
szertartás védnökségével megbízott szervezetek: a Történelmi
Igazságtétel Bizottság, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a
mártírok hozzátartozói, az Inconnu Független Művészeti Csoporthoz
fordultak azzal a felkéréssel, hogy állítsanak a mindeddig jeltelen
sírhantokra emlékoszlopokat és faragjanak a kivégzett hősök
tiszteletére kopjafát. Ezért a csoport mindenkit kér, hogy erkölcsi
és anyagi közreműködéssel támogassa a kezdeményezést.
    
    Munkatársunk Siklós István az Inconnu csoport egyik vezetőjével,
Molnár Tamással készített interjút, akitől a felhívás
jelentőségéről érdeklődött.
    
    - Önálló kezdeményezéssel szerettük volna ráirányítani a figyelmet
a június 16-án a rákoskeresztúri köztemetőben megrendezésre kerülő
temetésekre, amelynek során a forradalom mártírjai, a forradalom
kivégzettjei kerülnek majd a nemzetközi közvélemény és a hazai
közvélemény figyelmébe. A mi felhívásunk eredetileg a Történelmi
Igazságtétel Bizottság, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a
mártírok hozzátartozói felkérésére született meg, amelyben ők azt
kérték tőlünk, hogy állítsunk a mindeddig jeltelen sírhantokra
emlékoszlopokat, faragjunk a kivégzett hősök tiszteletére kopjafát
- hasonlóan ahhoz, ahogyan 1988. november 4-én már felállítottunk a
301-es parcella központi részén egy emlékoszlopot, most minden
egyes kivégzettnek a sírhantjára állítsunk fel hasonlót. Ez azt
jelenti, hogy megközelítőleg 350 kopjafát kell majd megfaragnunk.
    
    A szervezést egy hónappal ezelőtt elkezdtük, már, Tollas Tibornak a
Nemzetőr főszerkesztőjének segítségével, aki nagyon lelkesen,
segítőkészen állt a mi felhívásunkhoz, és kapcsolatot teremtett
számunkra a magyar emigráció jeles képviselőihez.
    
    Magyarországon március 15-én kibocsátottuk nyilatkozatunkat.
    
    Sajnálatos módon az MTI ezt mind a mai napig nem közölte, és így
hivatalosan a magyar sajtóban ez nem jelent meg. Itt lényegében
segítséget kérünk a kezdeményezésünkhöz, hiszen a faanyagok
költségei, anyagköltségei, a megmunkálásokhoz szükséges szerszámok
költségei körülbelül 300 ezer forintba kerülnek előzetes
számításaink szerint.
    
    Nyitottunk mi egy bankszámlát, ahová befizetéseket lehet
eszközölni, és ezen a bizonyos felhíváson, ezen a bizonyos röplapon
az is szerepel, hogy az adományozók névsorát a sírkert kiemelkedő
pontján feltüntetjük, kifejezve személyes megbecsülésünket, jelezve
a folytonosságot és összetartozást 1956 eszméinek egykori és mai
képviselői között.
    
    Az utolsó mondatból is idéznék: olyan alkalomról van szó, amikor
erőnkhöz mérten kifejezhetjük politikai meggyőződésünket és
hovatartozásunkat, mert az 1956-os áldozatok valamennyiünk
hozzátartozói, akik a magyar függetlenség ügyét - amiért meghaltak
- szent ügynek tekintették.
    
    Így áll tehát az ügyünk, melynek védnökei: Fónay Jenő Budapestről a
Politikai Foglyok Szövetségének vezetője, Kovács Kálmán Bécsből,
Krassó György Londonból, a Magyar Október Sajtótájékoztató Iroda
egyik vezetője, Mécs Imre Budapestről a Történelmi Igazságtétel
Bizottságtól, Nagy Elek Budapestről a Történelmi Igazságtétel
Bizottságtól, Rácz Sándor Budapestről, szintén a Történelmi
Igazságtétel Bizottságtól, és Tollas Tibor Münchenből, a Nemzetőr
című folyóirat főszerkesztője.
    
    Ez lényegében - mint ahogy hangsúlyoztam - nem a központi
emlékműnek a megtervezésére irányul a mi kezdeményezésünk - erre
külön pályázatot fognak majd kiírni, melynek során a művészek
megalkothatják a temető másik oldalán lévő - akkorra már
parkosított terepen - azt a központi emlékművet, amely kifejezi az
egykori kivégzettek és az egész magyar társadalom mártírjainak a
szenvedését, és az egész 1956-os forradalomnak az ügyét.
    
    Lehet azt tudni, hogy kinek hol nyugszik a holtteste?
    
    Ez jelen pillanatban még tisztázás alatt áll. Úgy tudom, hogy
hamarosan, néhány héten belül megkezdődik az exhumálás, és ez
bizonyára elég sok időt fog elvenni. Valamint parkosítani kell,
amely szintén nagy munka, és csoportunkat még további megtisztelő
felkéréssel is megkeresték a szervezők. Ezek szerint mi fogjuk az
ünnepségek plakátjait, szórólapjait és különböző propaganda-
anyagait elkészíteni a sajtógrafikáktól egészen az öntapadós
matricákig, hiszen ez egy egészen nagy nemzetközi szintű esemény
lesz. Csakúgy, mint ahogy a temetőben el kívánunk helyezni
különböző tájékoztató táblákat majd június 16-án, melyeket szintén
csoportunk készít el.
    
    A kopjafákra milyen szöveg kerül?
    
    Nagyon egyszerűen akarjuk megvalósítani ezeket a művészeti
tárgyakat. Lényegében minden kopjafa más és más lesz - mint ahogy
nincs két egyforma ember. Úgy gondoltuk, hogy a nevek mindenképpen
rajta lesznek - és más nem.
    
    Évszám?
    
    Az évszám sem, hanem a központi emlékműn rajta lesz Angyal István,
a forradalom egyik vezetőjének egy mondata - amelyet a börtönben
kivégzése előtt mondott - valamint az összes kivégzett neve rajta
lesz a központi emlékműn.
    
    Az előzetes tervek szerint ez az emlékmű egy nagy kőoszlop lesz, és
a pályázat elég nyitott, nem határolja be, hogy milyen formája
legyen ennek az emlékműnek, de a Történelmi Igazságtétel
Bizottságnak és a mártírok hozzátartozóinak a kérése volt, hogy egy
ilyen nagy, alaktalan kőtömeg mindenképp szimbolizálja a magyar
forradalmat.
    
    Tehát a tulajdonképpeni megrendelő, az emlékművek megrendelője a
Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Magyar Politikai Foglyok
Szövetsége?
    
    Ez a két szervezet az, amely felvállalta a lebonyolítását és az
előkészítését magának az ünnepi rendezvénynek.
    
    Hivatalos hozzájárulásra nem számítanak a rendezők a költségeket
illetően?
    
    Én úgy tudom, hogy ez teljes egészében a hozzátartozók ügye -, így
kezeli legalábbis a hivatalos állami magatartás és az állami
hivatalok, az Igazságügyi Minisztérium - és úgy tudom, hogy erre
semmiféle pénzt nem adtak, és nem is fognak adni. Ezt különböző
adományokból kell majd megoldaniuk a szervezeteknek.
    
    Elképzelhető az, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság nem is
fogadná el?
    
    Igen, úgy gondolom, hogy ez teljesen természetes: hogy ez a
hatalom, amely lényegében valamilyen szinten jogutóda a Kádár-
rezsimnek - hiszen nem mondta ki, hogy ezt a történelmi
folytonosságot megszakítja az elmúlt 30-40 évvel - tehát ettől a
rendszertől pénzt elfogadni ilyen célra nem illdomos.+++


1989. március 22., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra

"Tőkés László nagy bajban volt. Egyházi elöljárója, a Ceausescuval kollaboráló Papp püspök már hetekkel korábban, élve egyházfői jogával, eltávolította Tőkés Lászlót temesvári gyülekezete éléről, csakhogy ezt sem Tőkés, sem pedig hívei nem fogadták el. Ez bizony engedetlenség volt a javából, Romániában merőben szokatlan dolog! Várható volt, hogy a rezsím ezt nem hagyja annyiban, és előbb-utóbb valamilyen fenyegető formában fellép László ellen. A lelkészről azidő tájt névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek, amit aztán a Panoráma mint saját anyagát mutatott be, később fillérekkel "jutalmazva" a bátor filmkészítőket. De hát ez egy másik történet... Ildikó szinte folyamatosan a telefon mellett ült, közben esténként és éjszakánként a rádiót hallgattuk."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD