|
|
 |
|
 |
Újabb vereség, s ezzel búcsú a középdöntőtől (2. rész)
|
Akárcsak a korábbi összecsapásokon, ezúttal is jól kezdett a
magyar válogatott, amelyben egynapos pihenő után ismét helyet kapott
Erdős és Kocsis, a kapuban pedig Szabó Hedvig váltotta a könnyebb
orrsérülést szenvedett Bonyhádit. A 7. percben már 5:2-re vezettek
Kovácsék, de a háromgólós előnyt - épp úgy, mint Svédország és
Hollandia ellen - ismét nem sikerült megtartani. Öt perccel később
már 6:5-re felzárkóztak a németek, majd sokáig felváltva estek a
gólok, egészen a 25. percig. Ekkor, 10:10-nél újból meghibásodott a
gépezet, a sokat vállaló balszél játékosai közül Kovács, majd
Dörnerné is biztos helyzeteket rontott el. Ez felhozta az
ellenfelet, s a hajrában, a fordulásig négygólos hátrányba kerültek
a magyarok, miután a sorozatban kapott négy gólra eggyel sem tudtak
válaszolni.
A második játékrészben, amikor többnyire a mozgékony, alacsony
termetű játékosok védekeztek a magyaroknál, az első tíz perc alatt
csak Kocsis lőtt egy akció-, Erdős pedig két hetes-gólt, de ezzel is
még 16:13 volt az állás - természetesen az NDK javára. Ugyan, még
szorosabb is lehetett volna az eredmény, de a 40. percben, kritikus
pillanatban az egyébként jól játszó, a büntetőket biztosan
értékesítő Erdős nem vállalta el az újabb hétméteres lövését. Kocsis
pedig kihagyta azt, így 16:14 helyett 17:13 lett, mert az
ellentámadást Mühlner góllal fejezte be. Ezt követően már csak a
kapkodás, a rohanás jellemezte az önbizalomhiányban szenvedő csapat
játékát, s ennek nem is lehetett más a vége, mint súlyos vereség.
A tartalékos, legjobbjai közül többeket nélkülöző magyar
válogatott csak az első 25 percben bizonyult egyenrangú
vetélytársnak, utána szinte végig az történt, amit a németek
elgondoltak. Erdősék végül is úgy maradtak alul, hogy esélyük sem
volt a győzelem kiharcolására.
Jók: Stolletz, S. Wagner, Krüger, illetve Horváth I.
(folyt.köv.)
1989. december 3., vasárnap 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|