|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (1. rész)
|
1989. december 1., péntek -
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés a december 18-án kezdődő ülésszakán várhatóan dönt arról: feloszlatja-e önmagát vagy sem. A társadalom arra is választ vár a plénumtól, hogy mikorra tűzik ki az országgyűlésiképviselő-választásokat? Az ország jövőjét alapvetően meghatározó próbatétel előtt áll tehát az Országgyűlés. Hiszen a jogállamiság megteremtését, a demokrácia megvalósulását szolgáló törvények megalkotása, s főként az alkotmány módosítása után az a feladat vár rá, hogy elsőként alkalmazza is a legmagasabb szintű jogszabály reá vonatkozó paragrafusait. S ez merőben új gyakorlatot igényel. Az ország lakossága egymásnak homlokegyenest ellentmondó képviselői és pártálláspontokat ismerhetett meg ezekről a kérdésekről. A politikai pártok az utóbbi időszakban - az ország érdekeit szem előtt tartva - egyre erőteljesebben sürgették-sürgetik a képviselőválasztások mielőbbi kiírását. Az elmúlt napokban a közvélemény elé tárt állásfoglalásaikból, javaslataikból kitűnik: abban többnyire egységes az álláspontjuk, hogy a választásokat márciusban célszerű megtartani. Kivétel talán csak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely szerint korai lenne a márciusi időpont, júniusig - a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig - a demokratikus ellenzék erői is jobban felkészülhetnének a szavazók előtti megmérettetésre. Megoszlanak viszont a vélemények abban, hogy a választások kiírásával összefüggésben a Parlament kimondja-e a feloszlását? Például az Országgyűlés független képviselőcsoportjának tagjai és a történelmi pártok sem értenek egyet azzal, hogy a Parlament - bár erre a jogi lehetősége megvan - feloszlassa önmagát. A Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára szerint éppen azért kell a választásokat márciusra kiírni, mert a Parlament feloszlása tavaszig megakasztja a törvényhozást, hatalmi vákuumot hozva létre. Mind többen indítványozzák azt is: az Országgyűlés - egyesek szerint még a jelenlegi, mások szerint a majdani - módosítsa az alkotmányt úgy, hogy az államfőt mindig a nép válassza meg közvetlenül. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli: e módosítás szükségessé teszi azt is, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák, míg a Magyar Néppárt szerint ez nem igényli az államfő jogkörének lényeges módosítását. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|