|
|
 |
|
 |
A hírekben szerepel: Málta (1. rész)
|
1989. november 29. (MTI-PRESS) - Valószínűleg nem lenne könnyű számon tartani: hányszor írják le ezekben a hetekben-napokban Málta nevét a világsajtóban. A több szigetből álló kis földközi-tengeri köztársaság számára igazán előnyös a szovjet-amerikai csúcstalálkozó körüli hírverés: fontos iparág itt a turizmus. A 316 ezer négyzetkilométernyi területű ország (ebből a legnagyobb sziget, Málta 247, a másik ,,nagy,, ,Gozo 67 négyzetkilométer) Európa legsűrűbben lakott vidéke: a lakosok száma 380 ezer, közülük is 350 ezer él a fő szigeten.
A turista-szezonban ennél csaknem kétszer ennyien töltenek a
sziget-köztársaságban kellemes napokat, élvezve a szubtrópikus
klíma, a gyönyörű tengerpart előnyeit, az itt élő nép
szívélyességét. A szigetország történelme évezredekre nyúlik vissza.
Megfordultak itt hódítóként mindannyian, akiket a nagy portyázók
között számon tartunk. Sőt, a csúcs helyszínéhez közeli Marsaxlokk
öböl vidékén a régészek a neandervölgyihez hasonló ember
maradványaira bukkantak. Az érdekes néznivalók, történelmet idéző
épületek is csalogatják a turistákat.
Ami a két nagyhatalom vezetőit illeti, ők nyilván más szempontok
szerint döntöttek úgy, hogy ismerkedőnek beharangozott
találkozójukat éppen Málta partjainál horgonyzó hadihajóikon
tartják. Inkább gondoltak Málta közelmúltbéli történelmére, az
utóbbi években követett politikájára, miközben nyilván latba estek
gyakorlati szempontok is: az, hogy november utolsó napjaiban
Gorbacsov a közeli Olaszországban vendégeskedik.
Ami Málta legutóbbi történetének mérföldköveit illeti, éppen az
idén szeptemberben ünnepelte függetlenségének 25. évfordulóját. A
volt brit koronagyarmat a Brit Nemzetközösség keretein belül a
semlegesség útjára lépett. Markáns leszerelés-párti politikája
jegyében tíz évvel ezelőtt bezárták a szigeten a Nagy-Britannia
által működtetett utolsó NATO támaszpontot. Fordulat volt ez a
külkapcsolatok alakításában. Málta munkáspárti kormánya Dom Mintoff,
majd 1984-től Mifsud Bonnici vezetésével együttműködésre lépett nem
csupán a földrajzilag közeliekkel - mint amilyen a 300
kilométernyire lévő Líbia, vagy a 100 kilométernél is közelebb lévő
Olaszország. A szocialista országok és a Szovjetunió éppúgy a
partnerek közé kerültek, mint az Egyesült Államok. Ez utóbbi az
akkor ellenzéki kereszténydemokrata Nacionalista Párt véleménye
szerint a nyugat-európaiakkal együtt túlságosan is háttérbe szorult
Málta külkapcsolataiban. (folyt.)
1989. november 29., szerda 10:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|