|
|
|
|
- Kelet-európai Beruházási Bank? - 1. folyt.
|
A keletnémet események azonban további, sajátos problémákat vetnek fel. Miközben senki sem gondolja, hogy a német újraegyesítésre a közeljövőben sor kerülhet, az is bizonyos, hogy a kérdést nem lehet a végtelenségig elodázni. Az Európai Közösségnek most párthuzamosan két feladatot kellene megoldania: szemügyre kell venni, miként lehet úgymond nyitva hagyni az ajtót a reformot és önrendelkezést valló országok előtt, miközben a közösségen belül is tovább kell lépni az integráció terén. Ugyanakkor a fegyvezetcsökkentés is új helyzetet teremthet, mivel nagy létszámú amerikai haderőket vonnának ki Európából, s újból feléledhet a rövid hatótávolságú atomrakéták körüli vita. És itt a legfontosabb kérdés: ha nem is egyesül a két Németország, a közöttük kibontakozó újszerű együttműködés miként hat arra a világra, amelyben Nyugat-Németország egyedül is a harmadik legnagyobb gazdasági hatalommá tornázta fel magát? Nincs szó arról, hogy az Európai Közösség válságba jutott volna, de a kelet-európai változások a közösség egész politikájának alapos újragondolását követelik. A szovjet külügyminisztérium szóvivője némiképp meggondolatlanul úgy utalt a Gorbacsov-Bush találkozóra, mint ahol a Jaltától Máltáig tartó eseménysort fogják áttekinteni. Jalta azonban az európai közgondolkodásban egyet jelent a nagyhatalmi osztozkodással, a kisebb országok megkérdezése nélkül. Gorbacsov már jó előre arra figyelmeztetett, hogy nem kerülhet sor a kapitalizmus exportjára. Jacques Delors, a Európai Közösség bizottságának elnöke olyan formulát támogat, amely lehetővé tenné, hogy Kelet-Európa reformelkötelezett, pluralista államai hozzákapcsolódhassanak a Közösséghez. Egyfajta preferenciális bánásmód lehetősége is felmerül Kelet-Németországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban. (folyt.)
1989. november 17., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|