|
 |
 |
 |

A hírekben szerepel: Málta (1. rész)
|

1989. november 29. (MTI-PRESS) - Valószínűleg nem lenne könnyű számon tartani: hányszor írják le ezekben a hetekben-napokban Málta nevét a világsajtóban. A több szigetből álló kis földközi-tengeri köztársaság számára igazán előnyös a szovjet-amerikai csúcstalálkozó körüli hírverés: fontos iparág itt a turizmus. A 316 ezer négyzetkilométernyi területű ország (ebből a legnagyobb sziget, Málta 247, a másik ,,nagy,, ,Gozo 67 négyzetkilométer) Európa legsűrűbben lakott vidéke: a lakosok száma 380 ezer, közülük is 350 ezer él a fő szigeten.
A turista-szezonban ennél csaknem kétszer ennyien töltenek a sziget-köztársaságban kellemes napokat, élvezve a szubtrópikus klíma, a gyönyörű tengerpart előnyeit, az itt élő nép szívélyességét. A szigetország történelme évezredekre nyúlik vissza. Megfordultak itt hódítóként mindannyian, akiket a nagy portyázók között számon tartunk. Sőt, a csúcs helyszínéhez közeli Marsaxlokk öböl vidékén a régészek a neandervölgyihez hasonló ember maradványaira bukkantak. Az érdekes néznivalók, történelmet idéző épületek is csalogatják a turistákat. Ami a két nagyhatalom vezetőit illeti, ők nyilván más szempontok szerint döntöttek úgy, hogy ismerkedőnek beharangozott találkozójukat éppen Málta partjainál horgonyzó hadihajóikon tartják. Inkább gondoltak Málta közelmúltbéli történelmére, az utóbbi években követett politikájára, miközben nyilván latba estek gyakorlati szempontok is: az, hogy november utolsó napjaiban Gorbacsov a közeli Olaszországban vendégeskedik. Ami Málta legutóbbi történetének mérföldköveit illeti, éppen az idén szeptemberben ünnepelte függetlenségének 25. évfordulóját. A volt brit koronagyarmat a Brit Nemzetközösség keretein belül a semlegesség útjára lépett. Markáns leszerelés-párti politikája jegyében tíz évvel ezelőtt bezárták a szigeten a Nagy-Britannia által működtetett utolsó NATO támaszpontot. Fordulat volt ez a külkapcsolatok alakításában. Málta munkáspárti kormánya Dom Mintoff, majd 1984-től Mifsud Bonnici vezetésével együttműködésre lépett nem csupán a földrajzilag közeliekkel - mint amilyen a 300 kilométernyire lévő Líbia, vagy a 100 kilométernél is közelebb lévő Olaszország. A szocialista országok és a Szovjetunió éppúgy a partnerek közé kerültek, mint az Egyesült Államok. Ez utóbbi az akkor ellenzéki kereszténydemokrata Nacionalista Párt véleménye szerint a nyugat-európaiakkal együtt túlságosan is háttérbe szorult Málta külkapcsolataiban. (folyt.)
1989. november 29., szerda 10:23
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

A hírekben szerepel: Málta (2. rész)
|

Mellesleg a lakosság jó része is túl baloldalinak tartotta a munkáspárti politikát. Az 1987-es választásokon minden bizonnyal mégsem csak a külpolitika okozta a Munkáspárt bukását, hanem az, hogy a zömében hívő katolikus máltaiak érzelmeit sértette a kormány és az egyház viszonyának megromlása. A lakosság többségének támogatásával kormányra került Nacionalista Párt, Edward Feenech Adami miniszterelnök irányításával immár több mint két éve fáradozik azon, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a Nyugattal, amit elengedhetetlennek tart a gazdasági előbbrelépés és a nemzetközi tekintély erősítése szempontjából egyaránt. A semlegesség, az el nem kötlezettség fenntartásával, a leszerelési irányvonal erősítésével párhuzamosan igyekeznek tehát korrigálni az aránytalanságokat. Mindenekelőtt az indokolatlannak tartott, és Washingtont igencsak zavaró ,,líbiai kapcsolatot,, lazítják. Kitől kell félnie Máltának? - teszik fel a kérdést, és ha senki nem fenyegeti, akkor mire való a védelmi szerződés Líbiával, aminek értelmében Kadhafi ezredes a máltai fegyveres erők kiképzésében, a hadsereg fenntartásában nyújt segítséget. Ez a megállapodás nem csekély mértékben rontotta Málta és Washington kapcsolatait; ez utóbbi nézetei Kadhafiról, a líbiai terrorizmusról nem szorulnak külön bemutatásra. Az erőfeszítések sikere nem is nyerhetett volna látványosabb megerősítést, mint a mostani csúcstalálkozó megrendezésének lehetősége. A házigazda-szerepkört Málta megtiszteltetésnek veszi, s örömmel nyugtázza, hogy nemzetközi bizalom övezi. S hogy éppen itt annyi szó esik majd Európáról, a közös európai házról, annak Málta vezetői külön örülnek: az EGK-hoz fűződő társult viszonyukat szeretnék mielőbb teljes tagsággá változtatni... +++ Szászi Júlia (Valletta) MTI-PRESS
1989. november 29., szerda 10:24
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|