|
|
 |
|
 |
Beetetés (2. rész)
|
Ezt persze ők is tudják, ezért "menekülnek" a droghoz; no meg
ezt látják a nyugati suhancoktól a TV-ben, a filmeken. És ezzel a
drogprobléma évtizedekre lekerült a napirendről. Egészen addig, míg
a kábítószerélvezők száma akkorára nem nőtt, hogy már nem lehetett
"nem észrevenni"...
És mi történik ma? Immár reális veszély, hogy a magyar
fogyasztók is hozzájuthatnak kemény drogokhoz, és tény az is, hogy a
mai kezdő narkósok már nagyobb adagokkal, kezdik pályafutásukat,
mint néhány évvel ezelőtti elődeik. Ám az illetékesek megnyugtatnak
minket: nincs fizetőképes kereslet a kemény drogokra. Majd sietve
hozzáteszik: 40-60 dollár a heroin grammja, és csak dollárért,
legfeljebb márkáért adják
Arról ilyenkor mélyen hallgatnak, hogy a
marihuána forintért is kapható; s hogy nem zárható ki, hogy a
betörésekből származó forintokat illegálisan nyugati valutára
váltva, az "ínyencek" nagyon is meg tudják teremteni a maguk
fizetőképességét. Ilyenkor nem említi senki azokat a statisztikákat,
amelyek a lakásbetörések során eltulajdonított tíz- és százmilliókat
összegzik, s hallgatnak arról is, hogy vajon hány milliárdos
forgalmat bonyolítanak évente a fekete-valutázók...
S álljon itt még egy figyelemre méltó apróság: a magyar
határőrség mind gyakrabban kapcsol le olyan külföldi polgárokat,
akiknél kis mennyiségű heroint vagy más kemény drogot találnak.
Mondhatnánk, biztos saját fogyasztásra szánta az illető. Lehet. De
az is lehet, hogy kóstolónak. Bevett gyakorlat a kábítószerpiacon -
mármint "odaát" - hogy olcsón piacra dobnak néhány grammot, éppen
csak annyit, hogy az ínyencek rákapjanak, s ne tudjanak létezni
nélküle. Ezt nevezik beetetésnek. S ha már van állandónak mondható
vevőkör, jöhet a többi; nagyobb mennyiség, drágábban. A kuncsaft
majdcsak megtalálja a módját, hogy szerzi meg a porokra a pénzt.
Nem értem, miért etetnek minket meg még mindig azzal, hogy
nálunk csak a pótszerek dívnak? Miért nem vesszük végre tudomásul: a
nyitott határokon nemcsak a tőke és a korszerű technológia áramolhat
be az országba, és nem szentírás az sem, hogy csak a legális
iparágak keresnek magyar kapcsolatot. A rendőrök már
megtapasztalhatták: amikor a közelmúltban az egyik fővárosi
kórházból elcsentek néhányszáz morfiumampullát, másnap már Bécsben
árulták valamennyit, a feketepiacon. És mint tudjuk, az
országhatáron nemcsak kifelé lehet szállítani....
Fekete Gy. Attila
(MTI-PRESS)
1989. november 29., szerda 12:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|