|
|
|
|
Napjaink népvándorlása
|
---------------------- München, 1989. október 2. (SZER, Magyar híradó) - Csaknem ezerszáz évvel őseink honfoglalása után napjainkban újabb nagy népvándorlás színhelye a Kárpát-medence, illetve az a 93 ezer négyzetkilométer, amely Magyarország területéből az igazságtalan békediktátumok, nemzetiségi települést figyelmen kívül hagyó határmeghúzások nyomán megmaradt. Miközben keletnémetek tízezrei hagyják el az NDK-t és igyekeznek Pannonián keresztül az NSZK-ba, a hazánkon kívülre szorított, mostoha kisebbségi sorba taszított magyarok menekülnek tömegesen az anyaországba. Elsősorban Romániában beolvasztásra ítélt honfitársaink tízezrei vállalják a határátkelés veszélyeit, otthagyva szülőföldjüket, ingó és ingatlan vagyonukat, mentik egyszerűen puszta életüket, de már megindult a hazatelepülés Csehszlovákiából és a Szovjetunióból is. Úgyhogy a gazdasági csőd fenyegette Magyarországon, ahol többmilliós réteg kényszerül a szegénység keserű kenyerére, fokozódnak a szociális feszültségek, gyarapodik a nincstelenek, a hajléktalanok tábora. Ma, amikor az ENSZ kezdeményezésére világszerte megemlékeznek a hajléktalanok napjáról, tanácskozásokat rendeznek a településfejlesztési és lakásgondokról, különösen időszerű, hogy a magyarországi belső népvándorlás okaival, következményeivel foglalkozzunk. A kommunista diktatúra egyik legsúlyosabb bűne, folyamatos, faluellenes politikája, virágzó községek halálra ítélése, felszámolása, lakóinak városba kényszerítése, most hatványozottan érezteti kedvezőtlen hatását. Hiszen a menekültáradat befogadására, letelepítésére ezek a falvak lennének a legalkalmasabbak, ha nem számolták volna föl a tanácsot, az iskolát, a munkaalkalmat, nem hanyagolták volna el teljesen az infrastruktúrát. (folyt.)
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|