|
|
 |
|
 |
- Pető Iván a népszavazásról - 1. folyt.
|
Az első kérdés, a köztársasági elnök ügye, az egy igen bonyolult
ügy volt, és még csak bonyolította, hogy a parlament az eredeti
kérdést megváltoztatta, jobban mondva tulajdonképpen két kérdést
tettek fel, egyetlen válaszadási lehetőséggel.
Először inkább a három másik kérdésről beszélnék. Az mutatkozott
meg - és ez egy hatalmas eredmény Kelet-Európában, mondhatni
páratlan -, hogy csupán az érvényes szavazatok 5 százalékát kapta
meg három olyan dologban a kommunista ideológia, ami alapvetően a
kommunista ideológiát és az eddigi rendszert érinti: a munkahelyi
pártszervezetek és a fegyveres párthadsereg ügye és a párt vagyoni
privilégiuma ügyében összesen 5 százaléka az érvényes válaszadóknak
- tehát alig 3 százaléka a szavazati joggal rendelkezőknek -
kötelezte el magát a 40 évi fékező rendszer mellett.
- A legkülönösebb kérdésben azonban egészen minimális volt a
differencia: néhány tized százalékról van szó...
- A köztársasági elnök ügyében úgy néz ki, hogy körülbelül
hatezer választópolgár különböztethető meg, tehát mondott hatezerrel
több igen szavazatot, mint nemet. Erre mondtam azt, hogy
tulajdonképpen nagyon nehéz értékelni a dolgot. Hiszen az eredeti
kérdés arra vonatkozott, hogy mikor legyen az elnökválasztás, az
országgyűlési választások előtt, vagy után. A parlament
kiegészítette magyarázattal, két magyarázatra hivatkozva egy
szöveggel, és úgy fogalmazta át a kérdést, hogy mit akar a
válaszadó: azt, hogy ő maga válassza az elnököt közvetlenül, vagy
pedig a parlament? (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|