|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
A Nyilvánosság Klub gyűlése
|
--------------------------- München, 1989. november 25. (SZER, Világhíradó) - Ma már mindenki azt mond és ír Magyarországon, amit akar. Legalábbis ez az érzés keríti hatalmába azt, aki figyelni és olvasni szokott. Tehát: van-e még szükség a Nyilvánosság Klubra? Gadó György egy pesti találkozón hallottakat így összegezi: Ma délelőtt a Közgazdaságtudományi Egyetem épületében tartotta meg közgyűlését a Nyilvánosság Klub országos egyesülete. A tagság fele volt jelen, és ebben nem annyira az érdektelenség, mint inkább az mutatkozott meg, hogy a tagság zömét már inkább a direkt politikai tevékenység köti le. Gazsó L. Ferenc, az ügyvivői testület tagja úgy fogalmazott: a Nyilvánosság Klub betöltötte történelmi hivatását. Az egy év alatt csaknem gyökeresen megváltozott politikai helyzetben az úgynevezett második nyilvánosság megszűntével megváltoztak a sajtószabadság védelmezőinek a feladatai is. Kell-e még egyáltalán a Nyilvánosság Klub ? - tette föl a kérdést, ám a hozzászólók válasza egyértelmű volt: nagyon is kell. Munkájára nemcsak a sajtó, a tévé és a rádió terén van szükség, hanem a statisztika, a történettudomány, a pedagógia, sőt a műszaki tudományok terén is. Mert ha igaz is, hogy nagyobb részt kinyíltak a lakatok és eltűntek a "lakatosok" jegyezte meg Gazsó - a letűnt kommunista sajtódiktátorra, Lakatos Ernőre célozva -, azért a sajtószabadság még korántsem teljes. Farkas Zoltán a nyilvánosság helyzetéről elmondott gondolatébresztő kiselőadásában Haraszti Miklós megállapítását idézte: az újságírók már szabadok, de a sajtó még nem az. Itt elsősorban a magyar vidék sajtóviszonyaira kell gondolni. A megyei lapok ügye még mindig megoldatlan. Ha formailag talán helyenként már meg is szűnt a megyei lap kommunista pártirányítása, gyakorlatilag még a legtöbb megyében mindig létezik. (folyt.)
1989. november 25., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|