Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › november 25.
1989  1990
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Romániai helyzet

"Ceausescu hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot, tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag- importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit nem fog kapni. A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket. Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."

Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (1. rész)

1989. november 25., szombat - Megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének kétnapos közgyűlése szombaton a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. A két nap folyamán arról tanácskoznak a résztvevők, hogy a szuverenitás jegyében miként formálják át a szövetség szervezeti és működési rendjét. Az írótársadalom mintegy négyszáz megjelent képviselője között helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc művelődési miniszter is.

A megnyitót követően - az eredeti napirendnek megfelelően -
elsőként az írószövetség három esztendőn át tevékenykedő elnöke,
Cseres Tibor tartotta meg közgyűlési beszámolóját. Mint
megfogalmazta: számadásába foglalta azt az időszakot, amely ,,a
pártállam vezetőjének legszigorúbb szemöldökrándulásától és
sujtásra, ütésre emelt kezétől a pártját veszített kormány
barátságos kéznyújtásáig terjed,,. A múltbéli változásokban mindig
volt több-kevesebb szerepe az íróknak - mondotta -, a mostani
világraszóló katarzis kezdetén azonban az események lendítőjeként
talán méginkább, mint korábban. A szövetség 1986-ban tartott
közgyűlésén ugyanis elsőként az írók vonták kétségbe a legfelső
politikai vezetés legitimitását. Cseres Tibor véleménye szerint az
írók 1984-os fellépése megindította a hatalom gépezetét az
Írószövetség ellen; s több alkalommal is kísérletet tettek a
szövetség feloszlatására, tevékenységének fölöslegessé tételére,
illetve külföldi presztízsének rontására.

    - Az Írószövetség köré vont teljes hírzárlati tilalmat egy
esztendeig nem oldották fel, hacsak a szövetséget valamiképp
elmarasztaló közlemények esetében nem - emlékeztetett Cseres Tibor
az írók két évvel ezelőtti hazai publikációs lehetőségeire.
Hozzáfűzte, hogy akkoriban a napi- és hetilapok olyannyira
megszokták a szervezet mellőzését, hogy e gyakorlatot a kormány
,,megenyhülését,, követően is folytatták.

    A mellőzöttség éve után - mint elhangzott - Románia kivételével
valamennyi népi demokratikus ország-beli írószövetséggel újra
felvették a kapcsolatot. A román írószövetséggel való együttműködés
hiányára külön kitért az előadó: beszámolt arról, hogy jóllehet a
mindenkori román nagykövetek több ízben is felkeresték őt,
megteremtendő a kapcsolatot a két ország írói között, a
kezdeményezések végülis mindig kudarcot vallottak. (folyt.köv.)


1989. november 25., szombat 19:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (2.rész)

Hároméves elnöki tevékenységét summázva rámutatott: kezdettől
azt szorgalmazta, hogy az irodalmon, irodalompolitikán túli napi
politikát helyezzék az írószövetség falain kívülre. -
Megnyilatkozásait természetesen minden író tegye meg, de úgy, hogy a
közösséget nem terhelve, maga vállalja annak következményeit. A
hatalommal való elháríthatatlan ütközések ódiumát kinek-kinek
magának kell viselnie a továbbiakban - mondotta.

    A beszámolót követő vitában, a szövetség életének további sorsát
elemezve Lengyel Balázs választmányi tag kifejtette, hogy a megújuló
szövetség legfőbb feladatát az érdekvédelem megszervezésében látja.
Elkerülhetetlennek ítélte az igazi irodalmi értékek társadalmi és
állami mecenatúrájának megszervezését. Véleménye szerint a szövetség
nem lehet fóruma többé a direkt politikai megnyilvánulásoknak,
sürgette, hogy az ilyen megnyilatkozások kerüljenek át a valóban
politikai szervezetekbe. Sánta Ferenc úgy vélte, hogy a jövőben sem
hárul a mainál kisebb feladat a szövetségre: megmarad az a szerepe,
hogy pártok feletti szervezetként, azok érdekeitől függetlenül az
erkölcsi értékeket tolmácsolja. Kis Pintér Imre arra mutatott rá:
nem lehet csodálkozni az értékes irodalom utóbbi időben
tapasztalható presztízscsökkenésén, amikor a könyvpiacon megjelenő
irodalmi kínálat is egyre ,,hígul,,.

    A vitában kért szót Németh Miklós miniszterelnök, aki ,,a magyar
irodalom erőt adó, jellemet formáló múltja előtti tisztelettel,
jelene iránti rokonszenvvel és a jövőjébe vetett hittel és
bizalommal,, köszöntötte a közgyűlés résztvevőit.

    Az írószövetség - kezdte mondandóját- megalakítása pillanatától
a politika és az irodalom kiszabott pályán folyó, de nem mindig
szabályos mérkőzéseinek színtere volt; a közgyűlések pedig e
mérkőzéssorozat feszült izgalommal várt döntői. Mára azonban új
hatalmi helyzet alakult ki, részben az irodalom és más reformerők
harcainak, részben pedig a nemzetközi feltételek változásának
köszönhetően. - A pályát kiszabó régi állampárt, mint monopol
hatalmi központ megszűnt, lebomlott, kövült maradványai pedig -
kőmíves kelemenek éjszakai visszafalazási kísérletei ellenére is -
napról napra bomlanak- mondotta. Azt fejtegetve, hogy vajon mit
tehet ebben a helyzetben a miniszterelnök egy olyan kormány
elnökeként, amelynek percei-hónapjai meg vannak számlálva, kiemelte:
a hivatali idő hossza nincsen korrelációban a nemzet és a jövő
iránti felelősséggel. A mai kormány nem önmaga átmentésén
buzgólkodik, hanem az országot akarja a reális veszélyként fenyegető
összeomlástól, katasztrófahelyzettől megmenteni.

    A kormány szövetséget ajánl az írószövetségnek a demokráciában-
jelentette ki a miniszterelnök. (folyt.köv.)


1989. november 25., szombat 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az írószövetség közgyűlése (3. rész)

Hozzáfűzte azonban, hogy az a szövetség, amelyet a kormány
ajánl, nem könnyed és nem könnyelmű. Sőt, szinte bibliai súlyú:
osztozást jelent az átkelés nehézségében, a népet átvezetés
felelősségében.

    A magyar irodalmat a kormány a legrégibb folyamatos nemzeti
intézménynek, integratív erőnek tekinti, s kéri, vegye magára ennek
felelősségét - folytatta a kormányfő. Mint mondta, a magyar irodalom
története azt mutatja, hogy a nemzet történelmének kritikus
pillanataiban mindig felül tudott emelkedni a pártoskodásokon.
Küldetése pedig abban van, hogy leginkább az irodalom tudatosíthatja
magyarságunkat.

    A kormány és az írószövetség kapcsolatáról, viszonyáról,
lehetséges szövetségéről kijelentette: ez a kormány - s remélhetőleg
jogutódja is - egyszer s mindenkorra lemond az irdodalom és a
művészetek irányításáról, pontosabban az irányíthatóság
illúziójórál; hiszen az igazi nagy művészet és irodalom amúgy is
mindig szuverén volt.

    Németh Miklós a továbbiakban kifejtette, hogy a morális válság
mára egész nemzedékek általános élménye lett. E zűrzavarban pedig
véleménye szerint az irodalom mutathatja fel az elvi tájékozódási
pontokat, az alapvető értékeket. - Az irodalom, a művészet az
értelmes emberi létezésre példát adó modelleket teremthet. A
kormányzat dolga pedig az ezeknek megfelelő feltételek kialakítása,
hogy a küldetéses irodalom az értelmes, emberhez méltó létezés
erkölcsi, anyagi és társdalompolitikai alapján működhessen- mondotta
végül a miniszterelnök.

    A vitában a továbbiakban szót kért Katona Szabó István, aki a
Romániában élő magyar és román írók fájdalmas helyzetére hívta fel a
figyelmet. Kezdeményezte, hogy a szövetségen belül alakítsák meg az
áttelepült magyar írók szakosztályát, a szervezet pedig törekedjen
méginkább a szomszédos országban élő írókkal való kapcsolattartásra.

    Fekete Gyula többek igényét tolmácsolva közreadta azt a
javaslatot, hogy Arany János nevével fémjelezve létesítsenek
alapítványt a magyar irodalom értékeinek védelmére, ápolására, az
értékes irodalom létfeltételeinek javítására. A közgyűlés az
indítványt elfogadta. A réssztvevők a továbbiakban szervezeti
kérdésekkel foglalkoztak. Szavazással döntöttek arról, hogy 71 tagú
választmányt állítanak. (folyt.köv.)


1989. november 25., szombat 20:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (4. rész)

Glatz Ferenc művelődési miniszter a közgyűlésen főként arról
szólt, hogy a tárca vezetőjeként a művelődésügy megújításáért mit
szándékozik tenni. - A művelődési kormányzat lépéseit az elmúlt
hónapokban az vezérelte és a jövőben is az vezérli, hogy az 1949-ben
bevezetett szovjet szisztémát lebontsa, ha kell, drasztikus módon
szétzúzza. Ugyanakkor - folytatta - legyünk tisztában azzal, hogy
amíg más működő rendszert nem tudunk a helyébe állítani, nem szabad
az előzőt teljesen lebontani. Az 1990. év a tárca gondolkodásában
tehát átmeneti esztendő lesz. Részben meg kell tartani az irodalom,
a művészet alapvetően költségvetésből történő finanszírozását, s
egyidejűleg szükséges megteremteni az új szervezeti formákat is.

    A Művelődési Minisztérium és a kormányzat több százmillió
forintos - Pro Hungarica Kultura elnevezésű - alapítványrendszer
létrehozására készül: ezek között van egy tízmillió forintos
alapítvány is, amely kimondottan azt a célt szolgálja, hogy
függetlenítse a költségvetéstől az írószövetség, és az irodalmi élet
működését. A cél tehát az, hogy a társadalmi erőket is mozgósítva
önálló gazdasági alapot nyújtson az írószövetségnek, az írói
társadalomnak - jelentette be Glatz Ferenc. Hozzátette: a
minisztérium nem vállalkozik arra, hogy ezeket a pénzeket szétossza:
mindezt a kuratóriumokra bízza.

    A miniszter bejelentéséhez kapcsolódva Drucker Tibor, a Téka
Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat igazgatója
felajánlotta évi tízezer dollár forintellenértékét az irodalmi
alapítvány javára, azzal a megkötéssel, hogy az összeg egy részét az
ifjúsági és gyermekirodalom, valamint a könyvkiadás és a
könyvkereskedelem támogatására fordítják.

    A közgyűlés első munkanapjának végén Jókai Anna alelnök a
szövetség megújítására vonatkozó javaslatokat terjesztette elő.
Szükségtelennek ítélte az alelnöki poszt megtartását. Javasolta
továbbá, hogy a jövőben három társelnök vezesse egyidejűleg a
szövetséget. A szervezeti kérdésekben csak vasárnap hoz döntést a
közgyűlés.

    Végül a tagság javaslatot fogadott el arról, hogy felkérik a
kormányt: a televíziót felügyelő bizottságban - amennyiben az
megkezdi munkáját - adjanak helyet a szövetség képviselőjének is.
(MTI)


1989. november 25., szombat 20:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- Tóth Tamás 169-8874 Szeretnék érdeklődni, hogy autó ÁFA emelés mikortól lép életbe? - Nézem a tv-ben azt az anyukát, aki panaszkodik a kipufogógázok miatt. Ö meg dohányzik!!! Ez ugyanúgy szennyezi a levegőt, mint az autók! - Kovács Sándorné 849-3o2: Tegnap láttam a Németh Lehelt a TV2 műsorában. Szerettem volna jegyet venni az Erkel Szinházban. A jegypénztárra ki volt irva, hogy nyitva 19 óráig. Ehhez képest mát 18 órakor zárva volt. Mi erről a véleményük?! - Kérésem van a Televízióhoz. Beteg vagyok, nem mehetek el az Erkel Szinházba a Németh Lehel koncertre. Ha lehet rögzitsék, és vetitsék le azoknak, akik nem lehetnek ott."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD