|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
24-ek - a munkacsoportok jelentései (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. november 25. szombat (MTI-tud.) - A magyar hatóságok az elkövetkező öt-tíz évben megvalósítandó, összesen csaknem egy milliárd dollár (900 millio Ecu) értékű környezetvédelmi programot nyújtottak be a 24-ek képviselőinek a Phare-terv keretében alakult környezetvédelmi csoport október végi magyarországi látogatása során - közölte a munkacsoport a 24-ek szakértőinek pénteki, harmadik, brüsszeli értekezlete alkalmából közzétett jelentésében.
A jelentés, amely egyike a magyar és lengyel reformok támogatására vállalkozó 24 tőkés ország szakértőinek értekezletéről közzétett öt dokumentumnak, arról tanúskodik, hogy a 24-ek illetékesei már megkezdték a két ország illetékes szerveivel való összehangolás ,,aprómunkáját,,. (A záróközleményen kívül publikálták az egész 24-es segélyakció helyzetéről szóló jelentést, továbbá a már létrejött három specifikus munkacsoport jelentését. A helyzetjelentés összefoglalja a Phare-akcióval kapcsolatos, már ismert elemeket). A munkacsoportok jelentéseiből kitűnik, hogy az igények felmérésében a legmesszebb a környezetvédelmi munkacsoport jutott. Ezt szeptember 29-én hozták létre Brüsszelben a résztvevő országok képviselőiből, azóta szeptember 29-én és október 10-én tartott ülést, október 23 és 26 között Magyarországon, november 2-3-án Lengyelországba látogatott el, és megbeszélést folytatott a két ország illetékes hatóságaival. A magyar hatóságok, áll a jelentésben, összesen 32 projektet terjesztettek elő olyan területeken, mint a hőerőművek korszerűsítése, a háztartási, ipari és mérgező hulladékok eltávolítása, a környezetszennyeződés mérésére, illetve csökkentésére szolgáló berendezések, a Balaton és más körzetek természetes környezetének védelme. A lengyel hatóságok 200 millió Ecu értékben 13 tervet terjesztettek elő. A munkacsoport két alcsoportot hozott létre a specifikus magyar, illetve lengyel problémák tanulmányozására. Ezek november 7-én már össze is ültek, és megismerkedtek az előbb említett projektekkel, december 8-án pedig újabb ülést tartanak, Magyarország és Lengyelország képviselőinek részvételével. (folyt.)
1989. november 25., szombat 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
24-ek - a munkacsoportok jelentései (2. rész)
|
A beruházási munkacsoport november 8-án jött létre, eddig két ülést tartott, és a következőt december 11-én tartja. A 24-ek elé terjesztett beszámolójában kifejti, hogy a két országban egyfajta ,,gazdasági senkiföldje,, alakult ki: a tervgazdaság már, a piacgazdaság még nem működik. A bizottság megállapítja, hogy a szükséges beruházásokat nem lehet szűken, csak a magánszektor vonatkozásában elképzelni, mivel az alapvető infrastruktúrák (úthálózat, bankok, távközlés) fejlesztésére is szükség van. A támogatást nyújtó és a támogatandó országokban egyaránt megfelelő helyzetet kell teremteni, jogi, pénzügyi és beruházásvédelmi intézkedések révén. A harmadik szempont a bizottság jelentése szerint a segítség sürgőssége - ezért azt néhány kiemelt szektorra kell összpontosítani. A munkacsoport számos információt kapott már a két érdekelt országtól, és a támogatóktól, és számbavette a két országban működő vegyesvállalatok jórészét (Magyarországon 34O-et, Lengyelországban 320-at). A munkacsoport adatbank felállítására készül a beruházók részére, és részt kíván venni a javasolt kelet-európai beruházási bank struktúráinak kidolgozásában. A szakképzési (menedzserképzési) munkacsoport jelentése arról számol be, hogy megalakulása óta a második ülést október 26-án tartotta, és munkájába bekapcsolta a Világbank, az OECD és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - illetve egyes kérdésekben a magyar és a lengyel kormány - képviselőit. A munkacsoport november 7-11. között Lengyelországba, november 14-17. között Magyarországra látogatott el. A magyar hatóságok elsősorban a szakmai képzés és a nyelvoktatás, valamint az Európai Közösségekkel való kulturális kapcsolatok erősítéséhez kértek segítséget. A csoport következő ülésére december 7-én kerül sor. A munkacsoport részt kíván venni a párizsi csúcsértekezleten javasolt szakemberképzési alap létrehozásában. Ugyancsak a párizsi csúcs ajánlásainak megfelelően utal a munkacsoport jelentése a közösség oktatási és egyes tudományos programjaira, amelyek fogódzót és értékes információs forrást jelenthetnek a lengyel és magyar fiatalok csereprogramjai számára. A jelentés ezzel kapcsolatban az ERASMUS, COMETT, SPES, SCIENCE és LINGUA elnevezésű közösségi programokat említi. +++
1989. november 25., szombat 13:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|