|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
A Nyilvánosság Klub közgyűlése (1. rész)
|
1989. november 25., szombat - ,,Történelmi év után vagyunk. Ma már más idők járnak, megszűnt a második nyilvánosság. Szabadon terjeszthetők a korábbi évek szamizdat-kiadványai, kinyíltak a lakatok, eltűntek a lakatosok,, - hangzott el egyebek mellett a Nyilvánosság Klub egy éves munkájáról számot adó szombati közgyűlésén.
A felszólalók elmondták, hogy a Klub alakulása óta eltelt időben a véleménynyilvánítás szabadsága korszakos változáson ment keresztül, de ennek ellenére az induláskor megfogalmazott célok egyikét sem tudtak maradéktalanul megvalósítani. Nem történt jelentős előrelépés például az úgynevezett titkos anyagokba történő betekintés, illetve a nyilvánosság képviselőinek érdekvédelme területén. Kitértek arra is, hogy nem pártként, szakmai szervezetként, s nem is úgynevezett ellen-MUOSZ-ként kívántak tevékenykedni, hanem sokkal inkább egy olyan polgárjogi szervezetként, amely nemcsak szabad sajtót akar, hanem olyan közéleti viszonyokat is, amelyek közepette az államgépezet működése végre átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik. Hangsúlyozták: ahogy a pártállam diktatúrájának része volt 40 éven át a konspiráció, úgy a demokrácia is elképzelhetetlen egy erős és egészséges nyilvánosság nélkül. Annak alátámasztására, hogy nincs minden rendben még ma sem a nyilánossággal, számos példát fogalmaztak meg. Hangoztatták például, hogy a sajtót, s vele együtt a közvéleményt is kizárták a középszintű politikai egyeztető tárgyalásokból, s nem kapott kellő nyilvánosságot a pártatlan tájékoztatás alapelveiről szóló megegyezés tartalma és az új levéltári törvény előkészítése sem. (folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Nyilvánosság Klub közgyűlése (2. rész)
|
Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy amíg korábban egy párt nyomta el a nyilvánosságot, addig most a különböző pártok igyekeznek saját képükre formálni azt. A Klub további működését szükségesnek tartó hozzászólásokban felvetődött, hogy olyan valódi nyilvánosságra van szükség, amelynek jegyében az olyan nagy nemzeti intézményeket, mint az MTV, az MTI, az MR, a KSH és a Közvéleménykutató Intézet, kivonnák a végrehajtó hatalom irányítása alól, és közvetlen parlamenti ellenőrzés alá rendelnék. A Nyilvánosság Klub pedig ezek működésének táradalmi hátterét biztosíthatná. A nagy nemzeti médiák többpárti felügyelet alá helyezéséről szóló kormányrendelet elleni tiltakozásul a Klub ügyvivői testülete november 23-án sajtófelhívást tett közzé. Ebben ellenezték a 15 fős bizottság létrehozását, a többpárti felügyeletet. Az állásfoglalás a mai átmeneti helyzetben különösen fontosnak tartja, hogy biztosítva legyen a nyilvánosság szabadsága, a pártatlan tájékoztatás. A dokumentumban kifejezésre juttatták, hogy ragaszkodnak annak, az Ellenzéki Kerekasztal augusztusi ülésén elfogadott, öt tagú bizottságnak a felállításához, amelynek tagjai köztiszteletben álló, párton kívüli személyek lennének. Ez utóbbi testület - ellentétben a mostani bizottsággal - nem rendelkezne munkáltatói jogokkal a három nagy intézmény vezetőjére nézve. Egyúttal javasolják, hogy az MTI, az MTV és az MR vezetőinek személyéről mielőbb bizalmi szavazással döntsenek a politikai egyeztető tárgyalásokon. A közgyűlés megerősítette az ügyvivői testület állásfoglalását. Egyúttal elfogadták azt a javaslatot is, melyben támogatják a Rádió dolgozóinak azt az aláírásgyűjtő akcióját, amelyet a 15 tagú bizottság működése elleni tiltakozásuk kifejezése érdekében szerveznek. A Rádió dolgozói ezt a tiltakozásukat el kívánják juttatni Németh Miklós miniszterelnökhöz. A közgyűlés végezetül az új ügyvivői testület tagjává választotta Halmai Gábort, Kenedi Jánost, Gálik Mihályt, Vicsek Ferencet, Ránki Júliát, Lázár Guy-t, Molnár Gabriellát, Emőd Pált és Kocsi Ilonát. (MTI)
1989. november 25., szombat 18:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|