 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
 |
Stefan Heym nyilatkozata - NDK, Magyarország (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. november 25. Szombat (MTI-tud.) - Az októberi-novemberi forradalom napjaiban az NDK-ban kialakult valami új: a forradalmi képességre való büszkeség. Az a nép, amely önmagáról azt mondja, hogy mi vagyunk a nép, az valami új, ami különbözik attól, ami az NSZK-ban van - mondotta Stefan Heym, az NDK-ban élő nagy német író a Süddeutsche Zeitung szombati számában megjelent nyilatkozatában.
A mostani forradalom alatt az NDK-ban kialakult valamiféle
NDK-beli önazonossági érzés is: ezt a forradalmat mi csináltuk, nem
mások odaát - hangsúlyozta Heym. A régi uralom, a régi uralmi forma
csődöt mondott, s már erőszakkal sem volt képes fenntartani magát,
miután néhány magyar katona eltávolította a határszögesdrót egy
darabját. Mert hát ténylegesen mégiscsak ezzel kezdődött minden:
abban a pillanatban, amidőn lyuk tátongott a falon, vége volt ennek
az uralomnak. Pedig huszonynyolc évük lett volna arra, hogy a fal
védelmében megkíséreljék az emberek megnyerését. Ehelyett a
rabszolgatartók lelke lett rájuk jellemző. Igen, a falnyitás törte
meg őket - mondta az író.
Honecker eltávolításának módjáról Heym úgy véli, hogy a
kommunista pártok a félreállított vezetőket mindig és mindenkor még
farba is rúgták, s még azt sem köszönték meg nekik, ami jót
cselekedtek. A pártban mindig erkölcstelenül jártak el. Honeckerrel
sem lett volna szabad ilyen módon elbánni, noha semmi kétség: ő az
egyik fő felelős, nem látta, mit kellett volna tenni. De hát ő maga
is ennek a pártnak, ennek a magatartási formának, ennek a
sztálinista rendszernek a terméke volt, s ebben az értelemben
tragikus alak. Ismerek olyan példákat - mondotta Heym -, amikor
nagyon is emberi módon cselekedett.
Ám ha igaz az, hogy abból a politikai bizottságból adtak ki
parancsot fegyveres beavatkozásra a lipcsei tüntetések idején,
amelyben még Honecker volt az első számú vezető, akkor a végén már
nagyon elfajzott ember volt.
Heym olyan egyesült Németországot képzel el, amely nem
okvetlenül a bonni Németország-modellnek felel meg és Mercedes/MMB
óriásvállalati tipusú, hanem olyan demokratikus Németország,
amelyben vannak szocialista elemek. (folyt.)
1989. november 25., szombat 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|