|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a Nyilvánosság Klubban (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Vétkes könnyelműség a nemzeti tájékoztatási eszközöket több párt felügyelete alá helyezni. Ez a felügyeleti rendszer kiszolgáltathatja a civil társadalmat a politikai manőverezésnek. Ezért tiltakozunk a Minisztertanács 1989. november 20-i döntése ellen, amely a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót egy 15 fős testület felügyelete alá vonta - egyebek mellett ezt tartalmazza a Nyilvánosság Klubnak az az állásfoglalása, amelyet a november 25-i közgyűlésük előtt tartott, csütörtöki sajtótájékoztatójukon ismertettek az újságírókkal.
Farkas Zoltán az ügyvivői testület tagja arról szólt, hogy a mai átmeneti helyzetben különösen fontos kérdés a nyilvánosság alakulása, a pártatlan tájékoztatás biztosítása. Ezért ragaszkodnak annak az öt fős bizottságnak a felállításához, amelyről az Ellenzéki Kerekasztal augusztusi ülésén egyeztek meg. Ennek a pártatlan tájékoztatási bizottságnak olyan köztiszteletben álló, pártonkívüli személyek lennének a tagjai az Országgyűlési választásokig, akik egy kis szakértői apparátus segítségével folyamatosan figyelemmel kísérnék a televízió, a rádió és az MTI munkáját. Javasolták, hogy a három intézmény vezetőjének személyéről mielőbbi bizalmi szavazással döntsenek a politikai egyeztető tárgyalásokon, vagy a különböző pártok egy-egy országgyűlési képviselőjéből álló bizottság előtt. Kenedi János újságíró - reagálva Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter november 23-i rádiónyilatkozatára, mely szerint a periratokat ma nem fenyegeti a megsemmisítés veszélye, bár a múltban ő maga is tanúja volt, iletve tudott iratmegsemmisítésekről -, kérdéseket fogalmazott meg. Így választ vár arra, hogy a miniszter mikor és milyen minőségében találkozott a köziratmegsemmisítéssel és mit tett ellenük; kik értékelték az iratokat fontosságuk szerint és ellenőrizte-e valaki az értékelés helyességét, illetve hol találhatók a leselejtezési jegyzőkönyvek. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|