|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Bányászszakszervezeti állásfoglalás a nyírádi bauxitbányák bezárásával kapcsolatban
|
1989. július 4., kedd - Kedden ülést tartott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület áttekintette a Hévízi-tó védelme érdekében hozott kormányzati döntéssel, a nyírádi bauxitbánya bezárásával összefüggő gazdasági, foglalkoztatási és ökológiai problémák megoldására tervezett intézkedéseket, s véleményét állásfoglalásban rögzítette.
Az Ipari, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a Minisztertanács részére készített közös előterjesztésben foglalta össze a szükséges intézkedéseket, s ezekről kért véleményt a szakszervezettől is. Amint a részletes vizsgálatokból kitűnt, a bezárandó nyírádi bauxitbánya dolgozóinak további foglalkoztatása lényegében megoldott. Jelentős részük ugyanis új bányák kialakításán dolgozhat tovább. Így csak mintegy száz idősebb bányász korengedményes nyugdíjazására kerülne sor. Ezért az elnökség - a Bakonyi Bauxitbánya szakszervezeti bizottságának véleményét támogatva - szükségesnek tartja, hogy a szénbányászok korengedményes nyugdíjazásokról szóló rendeletet a kormány terjessze ki a bauxitbányászokra is. Az előterjesztés-tervezet összefoglalja a bányabezárás gazdasági hatásait, amelyek szerint az új bányanyitások előrehozása és meggyorsítása, a kieső bauxit egy részének pótlását szolgáló import beszerzése, a leállás következtében a föld alatt maradó mintegy 2 millió tonna bauxitkincs elvesztése, valamint más halaszthatatlan munkálatok többletköltsége több milliárd forintra rúg. A Magyar Alumíniumipari Tröszt és a hozzá tartozó Bakonyi Bauxitbánya megfelelő feltételek esetén a többletköltségek ellenére is biztosítottnak látja a gazdaságos és eredményes működést az 1989-1992 közötti években. Ennek fontos feltétele az, hogy a kormány a jelenlegieken felül további elvonást ne alkalmazzon, a ki nem termelhető bauxit arányában írja le a meg nem térülő vállalati vagyont, és ezekben az években felmentést adjon az állami alapjuttatásból finanszírozott járadékfizetés alól. Hasonlóképpen szükségesnek látják azt is, hogy a korengedményes nyugdíjazások költségeit az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Foglalkoztatási Alap terhére átvállalja, továbbá tőkés importból engedélyezze a kormány a kiesés egy részének pótlásához szükséges bauxit beszerzését. (MTI)
1989. július 4., kedd 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|