|
|
|
|
A KNEB ülése (1. rész)
|
1989. november 24., péntek - Prognosztikai tévedéssel indult az adórendszer, ugyanis a Minisztertanács 1987-ben 1,5 milliárd forintot irányzott elő az adórendszer bevezetésére, a végleges összeg azonban meghaladta a 4 milliárd forintot. Az eltelt két év felszínre került adóigazgatási gondjai, tévedései zömmel a társadalmi-gazdasági körülményekkel, illetve az adórendszer bonyolultságával és nem az adóapparátus tevékenységével függnek össze - egyebek mellett ezek a megállapítások hangzottak el a december 31-én jogutód nélkül megszünő KNEB pénteki ülésén, az APEH eddigi működésének tapasztalatairól szóló előterjesztés vitájában.
Sebestyén József, a KNEB főosztályvezető helyettese elmondta, hogy ez a Minisztertanács felkérésére végzett vizsgálat méreteiben, tartalmában és módszereiben egyaránt eltért a KNEB szokásos vizsgálataitól. Először végeztek ilyen jellegű országos felmérést, s abban az összes megyei NEB részt vett. Szólt arról, hogy a vizsgálat végkövetkeztetései szerint az adószervezet stabilizálására van szükség, illetve indokolt lenne egy úgynevezett adótörvényben rendezni az adórendszert, az adóigazgatás és az adóellenőrzés vitás kérdéseit. Az APEH továbbfejlődéséhez komplex lépéseket tartott szükségesnek, amelyek során méginkább meghatározóvá válna a számítástechnika, a rendszerszemléletű munka. Szalkay István, a KNEB elnökhelyettese szólt arról, hogy a most lefolytatott vizsgálat tapasztalatai eltérnek a közvéleménynek az APEH-ről kialakított elmarasztaló véleményétől; a közvélemény ugyanis az adórendszer fogyatékosságait bírálva egyúttal az adóigazgatást is általános elmarasztalásban részesíti. Sütő Dezső, az APEH elnöke szólt arról, hogy a bevezetés rövid ideje, a kifogásolható adójogszabályok, és a személyi feltételek hiányosságai ellenére az adórendszer jól működik. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A KNEB ülése (2. rész)
|
A láthatatlan jövedelmekről szólva úgy vélekedett, hogy a Parlamentnek jogszabályokkal kellene biztosítania e jövedelmek szélesebb bevonását az adózásba. A szervezetet hátrányosan érinti, hogy több száz embert kötnek le az adórendszertől idegen feladatok - áfa visszatérítés -, amelyeket csak úgy tudnak ellátni, hogy az ellenőrzéstől vonnak el erőket. Feszültségforrásként jelölte meg azt is, hogy az adóigazgatásban dolgozók alapbére az államigazgatási átlag alatt van, s egyre többen távoznak 30-50 százalékkal magasabb jövedelemért. Ballai László, a KNEB elnöke fontosnak tartotta annak megállapítását, hogy az APEH számára jóváhagyott összegből 419,1 millió forintot más, önállóan gazdálkodó szervezet használt fel. Javasolta, hogy a kormánynak továbbítandó jelentésben hívják fel a figyelmet arra, hogy a Pénzügyminisztérium nem egészen szabályosan 101 millió forintot költött el (telefonközpontra, épületének 4. emeleti tatarozására) az APEH számára biztosított pénzből. Az elnökség foglalkozott még az agrár-külkereskedelem szervezeti rendjének korszerűsítésére irányuló központi intézkedésekkel, a diák szociális ellátás helyzetével, s minisztertanácsi előterjesztés tervezetet hallgatott meg a beruházások környezetvédelmi követelményeinek érvényesüléséről. (MTI)
1989. november 24., péntek 14:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|