|
|
 |
|
 |
A hét kérdése Mit hozott Budapestre a dél-koreai államfő?
|
1989. november 24. péntek (MTI-Press)
A kelet-európai országokban olyan gyors ütemben követik egymást
a változások, annyi ,,ilyen még soha nem volt,, eseménynek lehetünk
tanúi, hogy a dél-koreai elnök budapesti látogatását igazán csak
csak az ázsiai ország sajtója nevezi történelminek. Természetesen
vitathatatlan tény, hogy a szocialista országokkal közül
Magyarország létesített elsőként diplomáciai kapcsolatokat a Koreai
Köztársasággal, s a kelet-európai államok közül elsőként Budapestet
kereste fel dél-koreai államfő.
Szöulból nézve az út valóban megérdemli a történelmi jelzőt,
mert úgy vélik: Ro Te Vu budapesti tárgyalásai teremtik a példát a
Koreai Köztársaság és a szocialista országok közti teljes körű
kapcsolatok felvételéhez.
A diplomáciai viszony rendezésében eddig kétségtelenül úttörő
szerepet vállalt Budapest és Szöul. (Magyarország után várhatólag
Lengyelország és Jugoszlávia létesít nagyköveti szintű kapcsolatokat
Dél-Koreával.) A kérdés most az, hogy a gazdasági együttműködés
területén milyen kapcsolódási pontokat tud találni az elmúlt
időszakban oly eltérő fejlődési pályát befutó két ország. A
kereskedelmi kapcsolat mostanáig viharos gyorsasággal bövült - igaz,
az árucsere majdnem a semmiről indult. Két év alatt nőtt az
árucsereforgalom 5,8 millió dollárról 32 millió dollárra. (A
látványos bővülés értékelésékor óvatosságra int a magyar-spanyol
kapcsolatok példája, amikor is a diplomáciai viszony
helyreállításakor hasonló folyamat zajlott, de aztán a kereskedelmi
forgalom megrekedt egy viszonylag alacsony szinten.)
A dél-koreai elnököt rendkívül népes gazdasági küldöttség
kísérte el Budapestre. Ro Te Vu minden tárgyalásán hangsúlyozta:
Korea hajlandó minden tőle telhetőt megtenni Magyarország gazdasági
fejlődéséért. Több konkrét szerződés aláírására is sor került,
bejelentették két vegyesvállalat létrehozását, sőt arról is szó
esett, hogy a dél-koreai tőke kész lenne segíteni egy egész magyar
gazdasági ágazat talpra állításában. Az elnök tehát nem jött üres
kézzel - de egyelőre inkább a lehetőségről, semmint az azonnali
együttműködésről van szó. Dél-Korea mozgásszabadságát az is
korlátozza, hogy tekintettel kell lennie a fejlett technológia
importját korlátozzó COCOM-előírásokra.
Mégis, az igazi bizonytalansági tényező az, hogy Magyarország
tud-e élni a felkínált lehetőséggel. Ha igen, a magyar a sajtó is
joggal nevezheti majd történelminek Ro To Vu koreai köztársasági
elnök budapesti útját. +++
1989. november 24., péntek 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|