|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)
|
Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója
-------------
elmondotta, hogy az előterjesztett adótörvény-javaslatokkal nem ért
egyet. Azt javasolta, hogy azokat két olvasásban tárgyalja a
Parlament, és elfogadásukra csak decemberben kerüljön sor. Véleménye
szerint ugyanis meglehetősen nagy tartalékok vannak még a
költségvetésben. Több mint 100 milliárd forintra becsülte ezeket a
mozgósítható tartalékokat. Elmondotta, hogy az egész költségvetési
rendszert továbbra is áthatja a fiskális szemlélet. Így az
adórendszer továbbra sem ösztönző, a teljesítményekre hátrányosan
hat. Javasolta, hogy a költségvetés igazgatás jellegű kiadásait a
pénzügyi kormányzat drasztikusan csökkentse. Ennek érdekében jövőre
az állami igazgatásban 60 százalékos létszámleépítést kellene
végrehajtani. Felvetette azt is, hogy gyorsítani kellene a
mesterségesen felduzzasztott megyei apparátusok létszámának
csökkentését. Ugyancsak szükségesnek taartotta azt is, hogy a
társadalmi szervezetek vagyonát teljes egészében államosítsák. Az
ebből származó bevételt a költségvetési egyensúly javítására lehetne
felhasználni.
Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák
--------------
várpalotai üzemének főaknásza szerint nyilvánvaló, hogy mindenki
számára egyformán jó adórendszert nem lehet alkotni, de az is
látszik: a bérből és fizetésből élők nem tudnak meggazdagodni, az
ügyeskedők azonban igen. Tapasztalatai szerint az egyszerű emberek
számára érthetetlen, bonyolult az adó kiszámításának menete.
Ráadásul visszatartja a teljesítményeket, s költséges apparátust
igényel - fölöslegesen.
Véleménye szerint olyan adórendszert kell fenntartani, amely nem
veszélyezteti az ország gazdasági és politikai stabilitását. Éppen
ezért számára elképzelhetetlen, hogy az egy év alatt bevezetett
adórendszert majd három évig, lépésenként fogják korszerűsíteni.
Fontosnak tartotta, hogy a különböző észrevételekkel, módosítási
javaslatokkal érdemben és azonnal foglalkozzon az Országgyűlés.
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a különféle
bérpótlékokat - beleértve a veszélyességi és földalatti pótlékokat,
illetve a kohászatban ismert melegüzemi pótlékot is - nem szabad a
többi jövedelemmel összevontan adóztatni. Ez ugyanis azt jelentené,
hogy teljesen megszűnne a nehéz és veszélyes munkák anyagi, erkölcsi
elismerése. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|