|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Mivel a két ország a belátható jövőben nem egyesülhet, először is el
kell ismerniük egymást, majd a párbeszéd és a cserekapcsolatok
segítségével meg kell teremteniük a kölcsönös bizalom szilárd
alapjait. A Koreai Köztársaság ennek szellemében hirdette meg a
,,Koreai Nemzeti Közösség egyesülési formuláját,,. A javaslat
szerint Dél és Észak közbenső lépcsőfokként először nemzetközösséget
alkotna, s az élet minden területén újjáélesztené a közösségi
kapcsolatokat. Ez idővel kedvező feltételeket teremtene a politikai
integráció számára, s a függetlenség, a béke, a demokrácia elvei
alapján egy országgá válhatna Korea. Ro Te Vu arra kérte a Magyar
Köztársaságot, hogy támogassa a feszültség csökkentésére tett
erőfeszítéseket. Egyben kifejezte reményét, hogy azok az országok,
amelyekkel a Koreai Köztársaság mostanában rendezte diplomáciai
viszonyát, megőrzik jó kapcsolataikat a KNDK-val is. A Koreai
Köztársaság ugyanis nem kívánja elszigetelni északi szomszédját. Azt
szeretné, ha a KNDK ajtót nyitna a világra, együttműködésre lépne
minden nemzettel.
Ro Te Vu ezután hazája demokratikus átalakulásának történetét
elemezve olyan tapasztalatokat sorolt, amelyek a demokrácia útjára
lépő Magyarország számára is hasznosak lehetnek. Elmondta, hogy
Koreában a tömegek követelése nyomán kidolgozott június 29-i
Demokratikus Reformnyilatkozat megnyitotta az utat egy szabad, nyílt
és önszabályozó folyamatokra épülő demokratikus átmenet előtt. A
kormány és az ellenzéki pártok által együttesen kidolgozott
alkotmányt népszavazás erősítette meg. Nem sokkal ezután igen szoros
versenyt hozó elnökválasztás zajlott le. Néhány hónappal később az
országgyűlési választásokon az ország történelmében először
szereztek többséget az ellenzéki pártok, s ennek eredményeként ma a
koreai parlamenti demokrácia új időszaka kezdődött el. A gyors
demokratizálódás - bármennyire kívánatosnak tűnt - mintegy
kirobbantotta az emberekből azt a rengeteg követelést, amely oly
sokáig halmozódott bennük. Amint a gyors gazdasági növekedés
követelményei miatt szőnyeg alá söpört konfliktusok és
ellentmondások hirtelen felszínre kerültek, a rendszer képtelen volt
mindegyikkel egyszerre foglalkozni, s az átmenet fájdalmait mindenki
megszenvedte. Rendkívüli erőfeszítésbe került a törvényesség, a rend
és a társadalmi stabilitás fenntartása. Az elnök személyes
tapasztalatai alapján úgy vélte: a demokrácia intézményesítése és
zavartalan működtetésének kidolgozása talán még nehezebb, mint a
gazdasági fejlődés megvalósítása. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|