|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész) - Békesi 4.
|
A harmadik nagy kérdéscsoport: most döntsön a Parlament az
adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es
költségvetési törvényjavaslattal együtt?
Kétségtelen, hogy a költségvetés és az adóbevételek közötti
szoros összefüggés indokolhatja a decemberi döntést. Az sem
vitatható, hogy a rendkívül sok módosító indítvány elbírálása,
technikai kezelése megnehezítheti a mostani döntést. A kormány
nevében mégis azt javasolom, hogy a Parlament ezen az ülésszakon
döntsön az adótörvényekről. Teszem ezt azért, mert ez az egyik
fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a
költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók
mértékét.
A gazdálkodó, vállalkozó szféra jövő évi felkészüléséhez az
adóztatás szabályainak és feltételeinek ismerete nélkülözhetetlen.
Fontos szempont, hogy a gazdálkodók minél előbb megismerjék, mire
számíthatnak a jövő esztendőben, mire építhetik gazdasági
kalkulációjukat. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem egy
technikai szempontot is: a december végi döntés rendkívül
megnehezítené a végrehajtó apparátus felkészülését is.
Még egy általános kérdésről kell szólnom - folytatta a
pénzügyminiszter. - A jogi bizottság képviseletében Tallóssy Frigyes
képviselő úr vetette fel, hogy most ne kerüljön sor új törvény
jóváhagyására, hanem csak a meglévők kisebb módosítására. Így nem
kell újra tanulni a jogalkalmazóknak s az érintetteknek a
törvényeket, egyszerűbb lesz alkalmazásuk. Ha valóban csupán egy-egy
adómérték módosításáról lenne szó - akár a vállalkozási nyereségadó
törvényben, akár a személyi jövedelemadó törvényben - ez lennne az
ésszerű megoldás. A javaslatok célja azonban ennél lényegesen több.
Egyrészt - sok jogos igénynek megfelelően - törvényszintre emelné és
egységesítené az eddigi kétszintű szabályozást, azaz beépítené a
törvényekbe az eddigi végrehajtási rendeleteket. Másrészt nem csupán
egy-egy adómérték módosításáról, hanem a preferenciák
kiegészítéséről és módosításáról, egymással összefüggő szabályok
megváltoztatásáról is szó van, ami kisebb kiegészítéssel
megoldhatatlan. Ezért javasoljuk a törvények újraalkotását.
Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási
nyereségadó tervezett mértékét érte. Kétségtelen, hogy a 45
százalékos adószint a 18 százalékos tervezett osztalékkal együtt az
állami tulajdonú vállalatok körében nem csökkentené, hanem egy
százalékkal növelné a jövedelemcentralizáció mértékét. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|