|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - A Minisztertanács Hivatala közli:
A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg Németh Miklósnak Felipe Gonzáles spanyol miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról, valamint jugoszláviai látogatásáról. A kormány megtárgyalta és az Országgyűlés elé terjeszti az egyéni vállakozásokról, valamint az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és az értéktőzsdéről szóló törvényjavaslatokat. A kormány megvitatta az önkormányzatról szóló törvény koncepcióját és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek munkaügyi minisztérium létesítését, ezzel egyidejűleg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszűnik. A kormány megtárgyalta a tanácsi pénzügyi szabályozás 1990. évi új rendjét, és azt jóváhagyás végett a költségvetés keretében az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács áttekintette és elfogadta a hosszú távú energiapolitikai koncepciót és úgy határozott, hogy az Országgyűlés elé viszi. A kormány elfogadta a postáról és a távközlésről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztést, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt. A Minisztertanács a népi ellenőrzésről szóló törvény hatályon kívül helyezésével összhangban meghatározta a felszámolás menetét. A Minisztertanács elfogadta a közigazgatási deregulációs programját, határozatot hozott a jogszabályok számának csökkentéséről. A Minisztertanács a köztársasági elnöki jogintézmény kialakításával összefüggésben módosította a kormány eljárási ügyrendjét. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
x x x Még tartott a Minisztertanács csütörtöki soros ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott szóvivő tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a napirenden szerepelt több mint egytucat témáról. A szóvivő utalt arra, hogy a jogszabályok uralták a ,,mezőnyt,,, így, mintegy oldásként elsőként röviden szólt Németh Miklós miniszterelnök jugoszláviai látogatásáról, illetve a spanyol kormányfő magyarországi tárgyalásainak eredményeiről. Bajnok Zsolt a tanácsi pénzügyi szabályozás 1990-re szóló új rendjét ismertetve rámutatott: a tervezet szoros kapcsolatban áll a tanácsi gazdálkodás reformjával. A kormány szükségesnek ítéli, hogy a tanácsi bevételek között szerepeljen az évi teljes személyi jövedelemadó a helyi feladatokhoz kapcsolódó normatív támogatással. A körzetekhez, illetve térségekhez kapcsolódó szintén normatív támogatást a jövő esztendőtől megyénként 250 millió forintban, illetve fejenkénti 500 forintos hozzájárulásban kívánják meghatározni. A kormány elfogadta a közigazgatási deregulációról szóló előterjesztést, amely a jogi paragrafusok dzsungelében kíván rendet teremteni. Életre hívta a Közigazgatási Deregulációs Tanácsot, amelynek élére Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettest nevezte ki. Ha a dereguláció sikerrel jár, egy esztendő alatt 800 ezerrel csökkenthető a hatósági határozatok száma, a közigazgatási szerveknek félmillióval kevesebb igazolást, bizonyítványt, bizonylatot kell kiadniuk, s az állampolgároknak jóval kevesebbszer kell a hatóság előtt személyesen megjelenniük. A deregulációs tanácsnak a jövő év őszére kell letennie a javaslatcsomagot a Minisztertanács asztalára, s ennek alapján a kormány a feleslegessé vált bürokratikus és nélkülözhető jogszabályokat megszüntetheti. A Minisztertanács az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló előterjesztést megvitatva fontosnak tartotta az értékpapírpiac fejlesztését, normatív szabályozásának, illetve a működtetés intézményeinek a kialakítását, a piac szereplőinek védelmét - mondta a továbbiakban a szóvivő. A törvényjavaslat rendelkezik az értékpapír-felügyeletről, s fontos eleme, hogy a részvények kibocsátását az információk nyilvánosságra hozatalához kell kötni. Az új jogszabály megszünteti a minimális részvénynévérték-előírást. A tőzsde céljait, működésének kereteit alapításakor az Országgyűlés határozza meg, azt követően azonban a tőzsde önállóan tevékenykedik. (folyt.köv.)
1989. november 16., csütörtök 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A kormány foglalkozott az energiapolitikai koncepcióval, amelyről előreláthatólag decemberi ülésszakán tárgyal a Parlament. Szakemberek számításai szerint az összenergia-fogyasztás évi 0,6-0,8 százalékkal, a villamosenergia-fogyasztás pedig 1,5 százalékkal növekszik. Az igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha egyidejűleg csökken a fajlagos energia-felhasználás. Ehhez szükség van a termelési szerkezet átalakítására, a technológiák korszerűsítésére, az úgynevezett energiaracionalizálásra is. A koncepció figyelemre méltó eleme, hogy - a jelenlegi erőművi teljesítményekre tekintettel - az országnak egy évtizedig nincs szüksége új alaperőműre. Hazánk kapcsolódni kíván a nyugat-európai energiarendszerekhez, s a kormány a fejlesztésekbe a működő tőkét is szeretné bevonni. A Minisztertanács a koncepció részeként kezdeményezi a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó magyar-szovjet egyezmény felfüggesztését, illetve az atomerőmű bővítésével kapcsolatos minden munka leállítását. A vállalkozók szabadságának kiteljesítéséért, az azonos versenyfeltételek megteremtésére készült törvényjavaslat leglényegesebb elemeként említette a szóvivő, hogy az indítvány szerint minden magyar állampolgár vállalkozhat, gyakorlatilag megkötöttség nélkül. A vállalkozóknak több üzlete vagy telephelye is lehet. Tevékenységűk nagyságrendje sincs korlátozva, s a kormány szándékában áll kezdeményezni az 500 fős foglalkoztatási ,,plafon,, eltörlését. A postatörvény módosításával kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta, hogy az átfogó postatörvény minden bizonnyal a jövő év közepén kerül a Parlament elé. A Minisztertanács azonban szükségesnek tartja, hogy amíg a magas szintű jogszabály megszületik, életbe lépjenek a legfontosabb módosítások. A posta monopóliumát például már január 1-jétől ,,oldani kell,,, hogy más szervezetek is folytathassanak hírközlési tevékenységet. Ily módon postai távbeszélő, távíró lehet állami vállalatok által létrehozott, vagy állami vállalatok részvételével működő gazdasági társaság tulajdonában is. Fontos kikötés azonban, hogy az állami tulajdon részesedésének meg kell haladnia az 50 százalékot. Érintetlenül marad a rádió, illetve a televízió műsorsugárzásával kapcsolatos kizárólagos állami tulajdon. A szóvivő ezután arról szólt, hogy a kormány a népi ellenőrzési szervezet megszüntetésével összefüggésben köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a népi ellenőrzési munkában. A népi ellenőrzéshez érkezett, és még nem lezárt peres ügyeket, közérdekű bejelentéseket az ügyészség veszi át, vizsgálja ki és bonyolítja le. (folyt.köv.)
1989. november 16., csütörtök 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Miniszertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A népi ellenőrzés vagyonának egy része a létrehozandó Állami Számvevőszék kezelésébe kerül, a fennmaradó hányad az államra száll, rendeltetéséről a Minisztertanács dönt. A népi ellenőrzésnél foglalkoztatottak hat hónapi átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítésben részesülnek, illetve korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnek. A KNEB dolgozóit természetszerűleg az Állami Számvevőszék, illetve más intézmények lehetőségükhöz mérten alkalmazzák. A kormány tudatában van annak, hogy a piaci viszonyok kialakulásával, erősödésével párhuzamosan növekednek a foglalkoztatási feszültségek, ezért szükségesnek látja a munkaügyekért felelős önálló minisztérium felállítását - mondta a szóvivő. Az új tárca az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség apparátusából alakul meg, szó sincs azonban újabb nagylétszámú szervezet létrehozásáról. Bajnok Zsolt a minisztérium feladatai közé sorolta az érdekegyeztetést és az érdekvédelmet, a szakképzés, a továbbképzés, illetve az átképzés irányítását. Végezetül szólt arról, hogy a Minisztertanács foglalkozott a Nemzetközi Valuta Alappal folyamatban lévő tárgyalásokkal. A kormány szükségesnek tartja, hogy a középlejáratú gazdasági program pénzügyi támogatását szorgalmazó megállapodáshoz észrevételeikkel járuljanak hozzá a különböző politikai pártok is. A Minisztertanács megítélése szerint a tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését segítené, ha a pártok kifejeznék támogatásukat a megállapodás ügyében. A kormány dr. Czeglédi Jánost, a nyugat-berlini magyar főkonzulátus vezetőjét e tisztéből, érdemei elismerése mellett felmentette, s egyidejűleg Nagy Lajost nevezte ki főkonzullá, a nyugat-berlini főkonzulátus élére. Dr. Szalkai Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét saját kérésére e tisztségéből november 10-ei hatállyal felmentette. A kormány Szórádi Zoltán altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest érdemei elismerésével, saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel december 1-jei hatállyal mentette fel tisztéből. Krasznai Lajos vezérőrnagyot, honvédelmi miniszterhelyettest ugyancsak december 1-jei hatállyal mentette fel, más fontos megbizatása miatt. A kormány dr. Hársfalvi Rezsőt november 16-ai hatállyal művelődési miniszterhelyettessé nevezte ki. Kolarik István pénzügyminiszter- helyettest a kormány felmentette tisztéből, s november 16-ai hatállyal az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. (f.k.)
1989. november 16., csütörtök 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A tájékoztatót követően a deregulációs tanács vezetője, Verebélyi Imre szólt röviden az önkormányzati törvény szabályozási koncepciójáról. A tervezetről az Országgyűlés elsőként januárban tájékozódik, majd azt társadalmi vitára bocsátják s ezután készül el a törvénytervezet. A koncepció leglényegesebb eleme: demokratikusan működő önkormányzati rendszer vegye kézbe a megnövekedett helyi hatalmi döntések megalkotását és végrehajtását. A szóvivői tájékoztatón jelenlévő tudósítók egyike azt kérdezte a miniszterhelyettestől: igaz-e, hogy a pártok nem igyekeznek véleményt nyilvánítani a koncepcióról. Verebélyi Imre árnyaltan fogalmazott: az elmúlt időszakban a pártok figyelme elsősorban a hatalom központi szerveinek megreformálására, illetve a központi államszervezet kérdéseire összpontosult. A Belügyminisztérium lehetővé tette a pártok szakértőinek, hogy betekinthessenek a koncepció kialakításának előkészületeibe, ám az érdeklődők nem tolongtak, talán a helyszíntől idegenkedtek... Bajnok Zsolt a legtőbb kérdést a rádió és a televízió felügyeletével kapcsolatban kapta. A szóvivő a konkrét válaszadástól azzal zárkózott el, hogy erről a kérdésről a kormány hétfői, soronkívüli ülésén tárgyal. Sejtetni engedte viszont, hogy nyilvánosságra kerül a felügyelő bizottság személyi összetétele is. A televíziónál kipattant sikkasztási ügy vizsgálata - véleménye szerint - nem hoz gyors, egyértelmű eredményeket, mert ahogy az ártatlanságot, úgy a bűnösséget is alapos, körültekintő vizsgálattal lehet csak megállapítani. A legnagyobb tömeghatású médiánál azonban maximálisan meg kell követelni a gazdasági és az erkölcsi tisztaságot, a rendet. A szóvivő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a részvénypiac megteremtése kissé megkésve született, a pénzügyi kormányzat iránti bizalom kétségkívül megingott. Kifejezte reményét, hogy olyan részvénytársaságok alakulnak, amelyek hozzájárulnak a bizalomerősítéshez. Kérdésekre válaszolva elmondta: rövidesen átnyújtják a csehszlovák félnek a bős-nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó szerződésmódosító indítványt. A televizió és rádiófrekvenciák év végéig érvényes moratóriumával kapcsolatban úgy fogalmazott: nemzeti vagyonról van szó, ezért azt csak a nép közmegelégedésére, a közvélemény támogatásával szabad hasznosítani. Az esetleges ajánlatokat hosszú távra gondolva kell majd elbírálni. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|