|
|
 |
|
 |
A Nyilvánosság Klub közgyűlése (1. rész)
|
1989. november 25., szombat - ,,Történelmi év után vagyunk. Ma már más idők járnak, megszűnt a második nyilvánosság. Szabadon terjeszthetők a korábbi évek szamizdat-kiadványai, kinyíltak a lakatok, eltűntek a lakatosok,, - hangzott el egyebek mellett a Nyilvánosság Klub egy éves munkájáról számot adó szombati közgyűlésén.
A felszólalók elmondták, hogy a Klub alakulása óta eltelt időben
a véleménynyilvánítás szabadsága korszakos változáson ment
keresztül, de ennek ellenére az induláskor megfogalmazott célok
egyikét sem tudtak maradéktalanul megvalósítani. Nem történt
jelentős előrelépés például az úgynevezett titkos anyagokba történő
betekintés, illetve a nyilvánosság képviselőinek érdekvédelme
területén.
Kitértek arra is, hogy nem pártként, szakmai szervezetként, s
nem is úgynevezett ellen-MUOSZ-ként kívántak tevékenykedni, hanem
sokkal inkább egy olyan polgárjogi szervezetként, amely nemcsak
szabad sajtót akar, hanem olyan közéleti viszonyokat is, amelyek
közepette az államgépezet működése végre átláthatóvá és
ellenőrizhetővé válik. Hangsúlyozták: ahogy a pártállam
diktatúrájának része volt 40 éven át a konspiráció, úgy a demokrácia
is elképzelhetetlen egy erős és egészséges nyilvánosság nélkül.
Annak alátámasztására, hogy nincs minden rendben még ma sem a
nyilánossággal, számos példát fogalmaztak meg. Hangoztatták például,
hogy a sajtót, s vele együtt a közvéleményt is kizárták a
középszintű politikai egyeztető tárgyalásokból, s nem kapott kellő
nyilvánosságot a pártatlan tájékoztatás alapelveiről szóló
megegyezés tartalma és az új levéltári törvény előkészítése sem.
(folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Nyilvánosság Klub közgyűlése (2. rész)
|
Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy amíg korábban egy párt nyomta
el a nyilvánosságot, addig most a különböző pártok igyekeznek saját
képükre formálni azt.
A Klub további működését szükségesnek tartó hozzászólásokban
felvetődött, hogy olyan valódi nyilvánosságra van szükség, amelynek
jegyében az olyan nagy nemzeti intézményeket, mint az MTV, az MTI,
az MR, a KSH és a Közvéleménykutató Intézet, kivonnák a végrehajtó
hatalom irányítása alól, és közvetlen parlamenti ellenőrzés alá
rendelnék. A Nyilvánosság Klub pedig ezek működésének táradalmi
hátterét biztosíthatná.
A nagy nemzeti médiák többpárti felügyelet alá helyezéséről
szóló kormányrendelet elleni tiltakozásul a Klub ügyvivői testülete
november 23-án sajtófelhívást tett közzé. Ebben ellenezték a 15 fős
bizottság létrehozását, a többpárti felügyeletet. Az állásfoglalás a
mai átmeneti helyzetben különösen fontosnak tartja, hogy biztosítva
legyen a nyilvánosság szabadsága, a pártatlan tájékoztatás. A
dokumentumban kifejezésre juttatták, hogy ragaszkodnak annak, az
Ellenzéki Kerekasztal augusztusi ülésén elfogadott, öt tagú
bizottságnak a felállításához, amelynek tagjai köztiszteletben álló,
párton kívüli személyek lennének. Ez utóbbi testület - ellentétben a
mostani bizottsággal - nem rendelkezne munkáltatói jogokkal a három
nagy intézmény vezetőjére nézve. Egyúttal javasolják, hogy az MTI,
az MTV és az MR vezetőinek személyéről mielőbb bizalmi szavazással
döntsenek a politikai egyeztető tárgyalásokon. A közgyűlés
megerősítette az ügyvivői testület állásfoglalását.
Egyúttal elfogadták azt a javaslatot is, melyben támogatják a
Rádió dolgozóinak azt az aláírásgyűjtő akcióját, amelyet a 15 tagú
bizottság működése elleni tiltakozásuk kifejezése érdekében
szerveznek. A Rádió dolgozói ezt a tiltakozásukat el kívánják
juttatni Németh Miklós miniszterelnökhöz.
A közgyűlés végezetül az új ügyvivői testület tagjává
választotta Halmai Gábort, Kenedi Jánost, Gálik Mihályt, Vicsek
Ferencet, Ránki Júliát, Lázár Guy-t, Molnár Gabriellát, Emőd Pált és
Kocsi Ilonát. (MTI)
1989. november 25., szombat 18:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|