|
|
|
|
Európa Parlament - Kelet-Európa 1.
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 23. csütörtök (MTI-tud.) - Szerdán az esti órákban ért véget az Európa Parlament Mitterrand és Kohl beszédével fémjelzett rendkívüli vitája a közép-kelet-európai változásokról: a felszólalók egyöntetűen üdvözölték a Magyarországon és Lengyelországban, az NDK-ban és más kelet-európai országokban kibontakozott demokratikus folyamatokat. A vita alkalmából jelentették be, hogy az Európa Parlament Szaharov-díjával Alexander Dubceket tüntetik ki idén.
A közép-kelet-európai átalakulás - mutatott rá több szónok is - a közösség belső életére is nagy hatást gyakorol, így például a szombat esti párizsi csúcstalálkozó az első eset volt arra, hogy a tizenkettek vezetői nem gazdasági, hanem politikai kérdésben hívtak össze rendkívüli megbeszélést, és hoztak közös sürgős határozatokat. Hasonlóképpen először jött el egyszerre két közösségi ország vezetője Strasbourgba, hogy beszámoljon az európai képviselőknek. Ez - mondotta Giscard d,Estaing volt francia államfő, a parlament liberális képviselőcsoportjának vezetője - talán az Európa Parlament politikai születését jelenti. Egyetértés mutatkozott azt illetően, hogy a fejlemények azt a kötelezettséget róják a tizenkettek közösségére, hogy vigye sikerre saját belső építési folyamatát, az 1992 végére meghirdetett belső akadályoktól mentes nagypiac kiteljesítését, az ezt követő gazdasági és pénzügyi unió megszervezését, a szociális jogok biztosítását, az egyenlőtlenségek csökkentését - mindez szükséges ahhoz, hogy megőrizhesse vonzerejét és segíthesse a közép-kelet európai reformokat. A tizenkettek két hét múlva esedékes strasbourgi csúcsértekezletén éppen az erre irányuló tervek sorsa a tét. Ami a Magyarországnak, Lengyelországnak, illetve az NDK-nak és más közép-kelet-európai országoknak nyújtandó támogatást illeti, a szónokok szinte kivétel nélkül annak növelését és gyorsítását sürgették - márpedig a vitában mintegy negyvenen szólaltak fel. Így foglalt állást, budapesti és varsói látogatásának tapasztalataira hivatkozva, a két ország súlyos problémáira utalva Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke is. Ehhez - mondotta - a bizottság rendelkezésére álló kereteket és a segítség összehangolására szóló lehetőségeket is bővíteni kellene. (folyt.)
1989. november 23., csütörtök 08:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|