|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész) - Békesi 6.
|
Hasonlóan fontos új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő településein a munkahelyteremtő beruházások és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztések adókedvezménye és lejárati ideje egyaránt lényegesen emelkedik. A korábban életbe lépett társasági törvény mérföldkő a szocialista piacgazdaság szervezeti kereteinek megteremtésében, azonban a szükséges szervezeti átalakulások meggyorsításának fontos feltétele, hogy a jövedelemelosztás rendszere azonos legyen valamennyi szervezeti formában működő vállalkozónál. Bár az egységes vállalkozási nyereségadó 1989-től megvalósítja a vállalkozások tulajdonformától független semleges adózást, a gazdasági társaságok mégis hátrányba kerülnek a hagyományos állami vállalathoz képest. Az adózás után visszamaradó nyereségből ugyanis a társas vállalkozások a mindenkori tulajdonosnak a befektetett tőke után osztalékot fizetnek, míg az állami vállalatoknál ez a pénz is a vállalatnál marad. Ebből is adódik, hogy az állami vállalatnak gyakran nem érdeke társasággá átalakulni, hiszen akkor az osztalékkal megnövekedne a jövedelemelvonás mértéke. Ezt a különbséget, egyenlőtlenséget szünteti meg a javaslat, az állami tulajdon utáni részesedés bevezetése, amely minden állami tulajdon után - ha nem közvetlenül társaságban jelenik meg - részesedés fizetési kötelezettséget ír elő. Ezzel az állami vagyont működtető szervezeteket és a társaságokat egyaránt terheli tulajdonosi típusú elvonás. Az állami tulajdon utáni részesedésből származó bevétel egyben pénzügyi fedezetet teremt arra, hogy a nyereségadó általános mértéke csökkenthető legyen. Elhárul az érdekeltségbeli akadály az állami vállalatok társasággá való átalakítása elől is. A részesedés fizetése az állami vállalatok és szövetkezetek állami vagyona után, az adózott eredmény arányában történik, mértéke egységesen 20 százalék. Ez a módszer a képződő jövedelem nagyságrendjéhez igazodik, leginkább megfelel az osztalék logikának, hiszen a társaságokban is a tulajdonosok határozzák meg az adózott nyereség kiosztásra kerülő részét. A bevezetéssel járó jövedelem-átcsoportosítás feszültségei ezzel a módszerrel a legkisebbek. A részesedés címén befolyó jövedelmet az állam vagy közvetlenül (például a közszolgáltató, kulturális, egészségügyi, sporttevékenységnél, illetve részben az élelmiszergazdaságnál) visszaforgatja a jövedelmet termelőkhöz, vagy közvetve felhalmozási kiadásainak fedezeteként, a költségvetésen keresztül áramoltatja vissza a gazdaságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 12:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|