|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. november 22., szerda - Szerdán a Minisztertanács 1990-92 közötti gazdaságpolitikai programja feletti vitával folytatta munkájátaz országgyűlés ülésszak.
Elsőként Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur
--------------
Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója kért szót. Rövid
hozzászólásában ő is - miként a keddi vitában többen - elsősorban az
új lakásgazdálkodási rendszerrel foglalkozott . Véleménye szerint a
piaci lakásgazdálkodási rendszer kialakítása csak távoli cél lehet,
mivel a jelenlegi bérek nem tartalmazzák a lakáshoz jutás, a
lakásfenntartás költségeit. Így a piaci feltételeket csak az
ár-oldalon sikerülne kialakítani, ami jelentős rétegek számára tenné
lehetetlenné a lakáshoz jutást. Véleménye szerint a program
kidolgozói csak a költségvetési bevételek növelését és a támogatások
csökkentését tartották szemük előtt. Egyetértett a képviselő azzal,
hogy bérlőközösségeket kell kialakítani a jövőben. Ám ezek a
közösségek - amennyiben önfenntartó módon működnek - a jelenlegi
lakbérekből is fenn tudják tartani magukat. Igaz, a régi lakásoknál
az elmaradt felújításokat a költségvetésnek kellene fedeznie, s ezek
az épületek csak ezután kerülhetnének át a bérlőközösségek
kezelésébe. Hellner Károly mindezek alapján tiltakozott az ellen,
hogy a kormány január 1-jével a lakbérek 50 százalékos emelését
tervezi. Szerinte erre nem a bérleti rendszer kialakítása miatt,
hanem a költségvetési bevételek növelése érdekében lenne szükség.
Igazságtalannak tartotta a kedvezményes lakáshitelek
kamattámogatásának csökkentésére kidolgozott kormányzati variációkat
is. Véleménye szerint a legmegfelelőbb megoldás a határidő előtti
hitelvisszafizetés esetén az engedmény mértékének növelése. Végül
tiltakozott az ellen, hogy amennyiben a képviselők egyik változatot
sem fogadják el, a kormány kénytelen a jelenlegi támogatási
rendszert egyoldalúan felfüggeszteni. Ezt fenyegetésnek minősítette,
s mint ilyet, visszautasította. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 10:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis
---------------------------
Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde
elöljáróban leszögezte: az idő nem alkalmas arra, hogy a képviselők
kormányzati válságot hozzanak létre vélt vagy valós sérelmek, vagy
éppen választási előkészületi okok miatt. Képviselőtársait
mérsékletre, józan értékelésre szólította annak érdekében, hogy a
kormány folytathassa munkáját. Ugyanakkor hangoztatta: a
Minisztertanács, és különösen az egyes szaktárcák vezetőit - ennek
ellenére - éles kritikával kell illetni az elkövetett hibákért,
mulasztásokért. A radikális fordulat, a következetes cselekvés akkor
is megkövetelhető, ha a kormánynak a hónapjai meg vannak számlálva.
A kormányzat nehéz helyzete érthető, tétlenkedése azonban
elfogadhatatlan, túl sokat politizál ahhoz, hogy elég ideje
maradhasson a gazdaságra. A kormányzat némely tisztségviselőjén a
régi típusú önhittség jelei is felfedezhetők, büszkeségre azonban
semmi okuk, hiszen maga a program állítja: a fizetési mérleg
javításában a kormányzatnak nem volt kellő ereje a célok eléréséhez
- fejtette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén alapvetően bizonytalan
és kapkodó, sokszor a mindenki számára nyilvánvaló hatásokkal sem
számoló kormányzati magatartás miatt a gazdasági szükséghelyzet
élesebb, mint bármikor. Ezt ugyanaz a kormányzat érte el, amely
tanító szigorral néz most a képviselőkre. Kifogásolta, hogy a mai
napig nincs kidolgozva a komplex adórendszer. 1989 ,,adósságai,,
között említette, hogy a kormány nem hozta létre a gazdasági
csúcsminisztériumot, a költségvetési és kartellhivatalt, nem pótolta
,,elveszett,, államminiszterét, nem fejlesztette kellően a
cégbíróságot, nem intézkedett a vállalati szerkezetátalakulásról. A
veszteséges vállalatok felszámolásakor nem törte meg a
monopóliumokat és a monopol árakat, nem hozta létre a
versenyfeltételeket. A kormány mulasztásai közé sorolta, hogy nem
teremtette meg az állami vagyon értékelésének és értékesítésének
feltételeit, nem őrködött az állami vagyon felett, nem hozta létre a
tulajdonosi illetve vagyonkezelői intézetet. Hibaként rótta fel azt
is, hogy a kormány nem vállalta a lakásfinanszírozás, a
támogatáspolitika és a fogyasztói ártámogatás rendszerszerű
megváltoztatását. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 11:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
A képviselő nehezményezte, hogy a kormány az állami szektorban
mindeddig nem kényszerítette ki a tulajdonreformot, a veszteséges
vállalatok átalakulását és a szerkezetváltást. Ennek ellenkezője
történt: erősödtek a monopolszervezetek, amelyek liberalizálva,
kényükre-kedvükre emelik az árakat.
A kormány gazdaságpolitikai programját mindezeken túlmenően
rosszul időzítettnek, s a hosszú várakozás ellenére kidolgozatlannak
tartotta. Nem gondoskodik például arról a húszezer bányászról és
kohászról, akik a közeljövőben kerülnek utcára, jóllehet helyzetük
megoldására éves szinten 6-7 milliárd forintra lenne szükség.
Stratégiailag is kórosnak tekinthető, hogy az előterjesztés a
vasútra, illetve a helyi tömegközlekedésre nem fordít kellő
hangsúlyt. A lakáskérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a lakásárakat
le kell törni, a lakhatás árát a keresetekbe be kell építeni, fel
kell számolni a spekulációra, a pazarlásra felépített rendszert.
Végezetül kifogásolta, hogy a kormányzat erőteljes antiinflációs
politika helyett a fogyasztási, illetve az import forgalmi adó
növelésével további 1,5-1,8 százalékos fogyasztói áremelést és
inflációt helyez kilátásba. A programot éppen ezért csak akkor tudja
elfogadni - hangsúlyozta -, ha az általa felsorolt problémákra a
kormányzat ésszerű megoldást talál. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 11:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem Mgtsz
--------------
elnöke a kormányprogramot elfogadhatatlannak, a benne tükröződő
kormányzati felfogást túlzottan magabiztosnak és önkritikátlannak
minősítette. Hiányolta a kormány és a nemzetközi pénzügyi
szervezetek közötti nézeteltérések okainak, mibenlétének nyílt
feltárását, mert enélkül a Parlament nem tud állást foglalni a
fizetőképességről.
Az előterjesztett program a pénzügyi folyamatok bemutatására
szorítkozva alig fordít figyelmet a termelésre és az áruforgalomra -
kifogásolta a képviselő. Így az sem derül ki egyértelműen, hogy a
mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelynek devizabevételi aktívuma
van, míg az ipar mérhetetlenül nagy dollárpasszívummal zárja az
évet, s rejtély, hogy mire fordította valutabevételeit.
Egyoldalúnak minősítette Mayer Bertalan a KGST-ben folytatott
kereskedelem bemutatását is. Az árucsere során ugyanis az
úgynevezett kemény cikkekért zömmel élelmiszerekkel fizetünk, de az
import többletbevételéből az exportáló ágazat nem részesedik. A
képviselő javasolta, hogy az élelmiszergazdaság maga rendelkezhessen
a szocialista exportját ellentételező termékekkel, és az állítólag
veszteségesen ,,kitermelt,, konvertibilis devizával. Ha az ágazat
szabadon értékesíthetné ezeket, nyomban kiderülne, hogy mennyit
érnek a mezőgazdaság külföldön eladott termékei. A képviselő
kifogásolta az elmaradott térségek állami támogatásának
következetlenségeit is. Végül felhívta a figyelmet a magyar és
külföldi bevásárlóturizmus által érzékletesen jelzett árrendszerbeli
és támogatási problémákra. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 11:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára arra
-----------
figyelmeztetett, hogy bár hellyel-közzel kialakultak a
többpártrendszeren alapuló képviseleti demokráciába történő békés
átmenet politikai és jogi feltételei, ám hiányoznak gazdasági és
szociális alapjai. A SZOT-hoz tartozó szervezetek megfogalmazták
azokat a gazdasági, szociális feltételeket, amelyek véleményük
szerint feltétlenül szükségesek a békés átmenethez. Mindenképpen
szeretnék megőrizni a társadalmi békét, s ehhez javaslataikat is
kialakították. Javasolják például, hogy a Parlament, a kormány, a
pártok, a gazdasági kamara, a szövetkezetek és a szakszervezetek
képviselőiből mihamarabb jöjjön létre egy válságmegelőző,
válságelhárító bizottság, amely egyúttal konzultációs fórumként
működik, s segítséget nyújt a kormányzati, a parlamenti munkához.
Olyan program kialakítását tartják szükségesnek, amely egyszerre
törekszik a gazdaság működőképességének megőrzésére és a minimális
társadalmi közmegegyezés fenntartására.
A SZOT határozott álláspontja - folytatta a főtitkár -, hogy
gyorsítani kell a tulajdonreform végrehajtását, ami azonban nem
jelentheti a nemzeti vagyon érték alatti esztelen kiárusítását. A
szakszervezetek kezdeményezik, hogy az Országgyűlés helyezze
hatályon kívül az átalakulási törvény és a földtörvény azon
rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a nemzeti vagyon személyes
érdekeket szolgáló, a társadalmi kontrollt nélkülöző kiárusítását.
Azt is javasolják, hogy a kormány - az érdekelt pártok és társadalmi
érdekképviseleti szervek együttműködésével, szakértők felkérésével -
dolgozzon ki működőképes formákat a dolgozók tulajdonlásban való
részvételére. Mindezen javaslatokat egyébként a SZOT írásban nyújtja
majd be a kormánynak. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 12:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
A kormány 1990-re szóló programjával kapcsolatban Nagy Sándor
leszögezte: ez összességében nem előremutató, az évek óta követett
restrikciós szemlélet jellemzi, s nem ad választ a mára kialakult
súlyos problémák megoldására. Ez a program egyidejűleg irányoz elő
stagnálást, magas inflációt, csökkenő reálbért, növekvő
munkanélküliséget; mindezek együttes érvényesülése elfogadhatatlan,
s nemcsak szakszervezeti nézőpontból, hanem a gazdasági válságból
való kitörés szempontjából is. Ez a program nem ösztönöz a belföldi
piac bővítésére, a vállalkozásra, jelentősen növeli a munkavállalók
terheit, nem ad elfogadható választ a fizetési mérleg egyensúlyának
javítására, s nem elemzi a program megvalósításának várható
társadalmi hatásait sem.
A szakszervezetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről,
és a felelősöket is meg kell jelölni. Pontosabban kell kialakítani
az állam szerepkörét, továbbá feltétlenül fel kell oldani a
bérmechanizmus kötöttségeit, hiszen - egyéb véleményekkel
ellentétben - nem a kiáramló keresetek okozzák az inflációt.
Csökkenteni kell az adóterheket, és javítani szükséges az
adórendszer konstrukcióján. Végül Nagy Sándor leszögezte: ma
Magyarországon a legfőbb veszély a kezelhetetlenné válható infláció.
A beterjesztett programban foglalt inflációs mérték (15 százalék)
nem felel meg az igazságnak - mondotta -, hanem annál jóval
magasabb. Ezzel mindenki tisztában van, így tehát
bérmegállapodásokba eleve bekalkulálják a sokkal magasabb inflációt,
s automatikusan létrejön a bér-ár spirál.
Utolsó - ügyrendi jellegű - megállapításaként Nagy Sándor annak
a véleményének adott hangot, hogy a kormányprogramot, a költségvetés
irányelveit és az adótörvényeket nem szabadna külön tárgyalni,
hiszen ezek egymással szoros kapcsolatban vannak. Indítványozta:
ezekben a kérdésekben egymással összehangolt döntéseket kell hozni,
mert egyébként kezelhetetlenné válik az egész döntési sorozat.
(folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 12:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat
--------------
gépészeti szakosztályvezetője a kormány három éves gazdaságpolitikai
programjának terület- és településfejlesztési, valamint
környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozott. Arra hívta fel a
figyelmet, hogy a koncepció még nem tekinti a gazdaságfejlesztés
aktív tényezőjének a terület- és településfejlesztést. A szűkös
anyagi források miatt csupán az állapotromlás ütemének mérséklését
tartja elsődlegesnek, előrelépéssel csak a termelési
szerkezetváltásban döntő szolgáltatásoknál számol.
A program szerint a környezet óvása, védelme még nem szerves
része a gazdaságpolitika eszközrendszerének. Nincs megoldva az ipari
eredetű légszennyeződés mérséklése, a veszélyes hulladékok tárolása,
illetve megsemmisítése. Nincs olyan mérőhálózatunk sem, amely
regisztrálná az országot érő és elhagyó légszennyezés mértékét, s
emiatt előfordul, hogy jelentős anyagi ráfordítások eredményeként
sem javul egy-egy térség levegőszennyezettségének mértéke, mert
közben a területet ,,import-légszennyezés,, érte. Ezek miatt
szorgalmazni kell a szomszédos országokkal kötendő, a határokon
átterjedő légszennyezések csökkentésére irányuló együttműködési
megállapodásokat.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy mind nagyobb
gondot okoz a közműolló nyílása. Az egészséges ivóvíz-hálózat
kiépítése jelenleg 30-60 ezer forintba kerül a lakosságnak. Ebből az
összegből - bár kétségtelenül nagy terhet jelent - nem lehet
megoldani a csatornázási és ivóvízhálózat-kiépítési feladatokat.
Éppen ezért célszerű lenne, ha állami feladatként kezelnék a
szennyvíztisztító főművek és főgerincvezetékek építését; s a
lakosságot csupán a belső hálózat megépítéséhez való hozzájárulás
terhelje. Mivel a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése a
szükségesnél lassúbb ütemben folytatódhat, számolni kell az
ivóvízbázisok és a környezet további károsodásával. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 12:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi
-------------
studiójának szerkesztő-riportere üdvözölte Németh Miklós keddi
parlamenti beszédét, amelyben a miniszterelnök vállalta a múlttal
való szembesülést, és végérvényesen leszámolt az elmúlt évtizedek
politikai gyakorlatával. Bevallotta ugyanis a valós, a teljes
deviza- és államháztartás-adósságunkat, amelyet kormányaink
mindeddig eltitkoltak az ország és a Nemzetközi Valutaalap elől, s
ez utóbbinak teljesíthetetlen ígéreteket tettek. Ez volt, ez
lehetett az oka annak - vélekedett -, hogy a Nyugat tanácstalan volt
mindeddig Magyarország megsegítését, ha úgy tetszik, adósságunk
finanszírozását illetően. Ebben az új helyzetben viszont, bár
kétségtelenül nehezebb körülmények között, ám őszintén és tisztán
nézhetünk mind tárgyalópartnereink szemébe, mind saját jövőnkbe.
A képviselő a továbbiakban azt javasolta, hogy a Parlament ne
késztesse és ne kötelezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem
ő fogja vállalni a felelősséget. A mai kormány ugyanis - mondotta -
az MSZMP széthullásával, az alkotmányos rendszerváltozással
elveszítette politikai alapját, és az ügyvezető kormány helyzetébe
jutott. Egy ilyen kormány nem vállalhat felelősséget hosszabb távú
programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb
egy éves időtartamra kell terveznie. Király Zoltán kérte, hogy a
Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomagtervet
terjesszen be a Parlament decemberi ülésszakára. A pénzügyi helyzet
helyes áttekintése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a Magyar
Nemzeti Bankot helyezzék már most közvetlenül az Országgyűlés
felügyelete alá.
Végezetül azt a nyolc pontos javaslatát ismertette a képviselő,
amely szerinte rövid távon elősegíti a gazdaság élénkítését. Egyebek
mellett fontosnak tartotta a vállalkozó állampolgárok bizalmának
visszanyerését. Kérte: az Országgyűlés mondja ki, hogy a lakosság
forint- és devizabetétjei érinthetetlenek a kormány által.
Haladéktalanul kezdeményezni kell a monopolista külkereskedelmi
vállalatok átalakítását, s a magyar és a külföldi beruházók
egyenrangúvá tevését, mert a mai szabályozás méltatlanul
igazságtalan a magyar befektetővel szemben. A képviselő
elodázhatatlannak tartotta a mezőgazdasági tulajdonreform mielőbbi
megindítását, valamint a fizetésképtelen vállalatok törvény által
kötelező felszámolását. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte a vendégpáholyban helyet
foglaló, NSZK-ból érkezett vendégeket, a hesseni tartomány
parlamenti küldöttségét. A delegációt Joschka Fischer, a tartományi
parlament zöld frakciójának elnöke vezeti.
Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari
--------------
Szövetkezet munkavédelmi vezetője a lakásgazdálkodás reformterveiről
mondott véleményt. Elmondta: az késztette hozzászólásra, hogy
választói számos tiltakozó levelet juttattak el hozzá a tervezett
intézkedések miatt. A képviselőnő ezt a tiltakozást közvetítve
visszautasította a kormánynak azt a szándékát, hogy már jövőre
módosítani akarja a korábbi lakásépítési és -vásárlási hitelek
kamatait. Dobos Józsefné egy átlagos család kiadásainak elemzésével
bizonyította, hogy a koncepció második változatában szereplő
kamatemelés elviselhetetlen terheket róna mindenekelőtt a
családalapítás előtt álló fiatalokra. Ezért a maga részéről az I-es
változatot tartotta elfogadhatóbbnak, ha már mindenáron
visszamenőlegesen meg kell változtatni a kamatfeltételeket. (Az I-es
változatnak megfelelően a kedvezményes lakáshitelekhez nyújtott
kamattámogatás mérséklése érdekében a 4 százalék vagy annál
alacsonyabb kamatozású hitelek adósai január 1-jétől havi 320 forint
hiteladót fizetnek; kivéve az 5 éven belül, illetve a
bérlakás-felújításra felvett hiteleket.) Hangsúlyozta azonban, hogy
a lakbéremeléssel bér- és szociálpolitikai reform nélkül nem lehet
egyetérteni. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 13:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító
-----------
Üzemének igazgatója a mai adórendszer ellentmondásaival foglalkozva
szólt arról, hogy minden gazdaságban szükség van húzóágazatokra, s
bár a kormány elviekben támogatja ezeket nálunk is, de ennek
kézzelfogható megnyilvánulásai nem tapasztalhatók. A gazdaság mai
helyzetében feltétlenül támogatandónak, fejlesztendőnek tartotta
azokat az ágazatokat - így az idegenforgalmat, áruszállítást,
tranzitfuvarozást és a mezőgazdaság jelentős részét -, amelyek kis
konvertibilis importhányaddal jelentős keményvaluta-bevételhez
juttatják az országot. Példaként említette, hogy a folyamatosan
romló feltételekkel dolgozó vasút évente 100 millió dollárt termel
ki az országnak.
Egyfajta megoldásnak tartaná, ha hazánkban, ahol szinte a
világon legtöbbet dolgoznak az emberek, nem olyan adórendszer
működne, mint a jelenlegi. Szerinte ugyanis a mai adózás arra
kényszeríti az emberek egy nagy részét, hogy illegálisan vállaljanak
munkát, s az ebből szerzett jövedelmüket eltitkolják a pénzügyi
kormányzat elöl.
Hangsúlyozta: az emberek nagy többsége által elfogadott
adószintre van szükség, s ehhez kellene igazítani a szigorú
adóellenőrzést. Fontosnak tartaná, ha a pénzügyi igazgatás
elsődlegesen abból indulna ki, hogy az emberek többsége becsületesen
dolgozó állampolgár, s csak a kényszer viszi rá őket az adócsalásra.
Amennyiben elfogadható normák lennének, úgy csak kevesen próbálnának
kibújni alóla, az utóbbiakra viszont a törvény teljes szigorával
kellene lesújtani. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra
Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi
-------------
államtitkár reagált.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom és gazdaság
mind jobban kiéleződő feszültségei, a leszűkült mozgástér mögött egy
sajátos növekedési modell általános válsága rejlik. Ez az immár négy
évtizede érvényesülő növekedési modell mesterségesen megbontotta a
fejlődés szerves folyamatát, a piaci kategóriák eltorzításával,
kiiktatásával. Az infrastruktúrát nem a termelési folyamatokat
aktívan alakító, hanem a költségvetést terhelő tényezőnek, szinte
tetszőlegesen csökkenthető, átcsoportosítható forrásnak tekintette.
Az infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások ezért csak olyan
mértékben és olyan szerkezetben fejlődhettek, amilyen mértékben a
szűken értelmezett termelő kapacitások azt feltétlenül
megkövetelték, illetve amennyire az időről időre kiéleződő
szolgáltatási válsághelyzetek nyomása azt kikényszerítette. Ennek
következményeként maradt fenn mindmáig a termelő kapacitások
kiépülését passzívan követő, utólagos infrastruktúra-fejlesztési
gyakorlat, amely csupán a feszültséggócok elhárítására tudott
összpontosítani belső átcsoportosításokkal, az arányos fejlesztés
rovására. E gazdaságpolitikai gyakorlat vezetett oda, hogy mára az
infrastruktúra a társadalmi és gazdasági haladás fékjévé vált. Az
ellentmondásos helyzetből fakad, hogy a piacgazdasággá történő
átalakulás jelenlegi időszakában éppen azokon a területeken csökken
az állami szerepvállalás, ahol arra a korszerű piacgazdaságnak
szüksége lenne.
Az államtitkár a helyzet ,,rendezésére,, szükségesnek tartotta
az állami szerepvállalás feltételeinek biztosítását. Szólt arról,
hogy ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a
postatörvény módosítását, amely lebontja a Posta monopóliumát.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990.
január 1-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a
jövő évben részvénytársasággá alakul a távközlési vállalat. A
költségvetésre épülő stratégiát átértékelve a mintegy 400 milliárd
forintos fejlesztési programot külföldi erőforrások bevonásával
kívánják megvalósítani: az elképzelést decemberben terjesztik az
Országgyűlés illetékes bizottsága elé. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:14
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
A költségvetési egyeztetés során kiviláglott, hogy a működés
fenntartására 5 milliárd forintra lenne szükség. Ez viszont a
közlekedési, hírközlési fejlesztéseknél 25 százalékos mérséklést
jelentene, ami elviselhetetlen lenne a következő évben. A feszültség
feloldására a tárca öt évre szóló infrastruktúra-fejlesztési
csomagot készített. Ennek 1990-re szóló része hivatott a hiányzó
költségvetési eszközöket pótolni. Az államtitkár kijelentette: a
minisztérium Nagyiványi András felvetéseivel - új közlekedési
koncepció kidolgozásával és a vasút helyzetének komplex elemzésével
- egyetért, ugyanakkor meggondolásra ajánlja, hogy 1990-ben az
Országgyűlés, lezárva a négy évtizedes hibás gazdaságpolitikai
gyakorlatot, tárgyaljon az átfogó infrastruktúra-politikai
koncepcióról, lehetővé téve a magyar gazdaságpolitika átértékelését
is. A KÖHÉM a közlekedésben megkezdett privatizációval megtette az
első a lépéseket. A teljes fordulatról - mivel az számos
érdekcsoportot érint - az Országgyűlés hivatott dönteni.
Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági
--------------
Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója Vona Ferenc képviselő azon
korábbi kijelentésére reagált, hogy az iparvállalatoknál pazarló
gazdálkodás folyik. A sommás minősítést visszautasítva elmondta,
hogy a vállalati kör jelentős része már korábban felismerte: léte és
jövője a piaci alkalmazkodáson múlik. Egyes vállalatok termékeik
egyharmadát, mások már 70-80 százalékát képesek a fejlett tőkés
országok piacán értékesíteni, noha ez még nem általános. Ezért olyan
szelektív kormányzati politikát sürgetett, amely a restrikció és az
ösztönzés eszközeit egyaránt alkalmazva kikényszeríti a
teljesítményt.
A képviselő végül tempóváltást sürgetett a tulajdonviszonyok
rendezésében, a szerkezetátalakításban és a piacorientált
hitelpolitikában. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (13. rész)
|
Mivel a kormányprogram vitájához több felszólaló nem
jelentkezett, így a hosszúra nyúlt szünet után Kemenes Ernő, az
Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. Elmondotta,
hogy a szünetben ülést tartott a kormány, és állást foglalt a
képviselők által megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban. Ezeknek
a javaslatoknak a többségét beépítik a kormányprogramba. Elmondotta,
hogy sok kritika érte a kormányt, ezek többségét elfogadják, ám
azokkal a felvetésekkel nem tudnak egyetérteni, amelyek
megkérdőjelezték a kormány hozzáértését, tisztességét. ,,A kormány
is követhet el hibákat, már csak azért is, mert a jelenlegi
körülmények között nem lehet harmonikus fejlődésre számítani,, -
hangsúlyozta Kemenes Ernő. Elismerte, hogy a programban fellelhető
számos bizonytalanság, kérdőjel, kockázat. A legnagyobb
bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában
van elsősorban azért, mert a szovjet gazdaság alapvető gondokkal
küszködik. A válságjelenségek súlyosbodása igen hátrányosan érintené
Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső
finanszírozásának biztosításában is.
Az OT elnök rámutatott: a kormány hároméves programja lényegében
egy egyéves gazdasági tervnek tekinhető, amely kétéves kitekintéssel
rendelkezik. Egyetértve a képviselők javaslatával, a kormány
decemberben az egyéves terv részeként egy féléves részletes,
mindenre kiterjedő akcióprogramot is beterjeszt, amely a
választásokig határozza meg a kormány legfontosabb feladatait. Arra
azonban felhívta a képviselők figyelmét, hogy mindenképpen szükség
van a jövő évi gazdasági terv és költségvetés elkészítésére, mert
enélkül nem jöhet létre megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal.
Megállapodás hiányában pedig gyakorlatilag finanszírozhatatlanná
válik Magyarország.
Egyébként a kormány arra törekszik, hogy az
adósságmenedzselésben a jelenleginél rugalmasabb megoldást alakítson
ki, s így növeljék a gazdaság mozgásterét. Tény, hogy a kormánynak
vitái vannak a Nemzetközi Valutaalappal, de ezek a viták elsősorban
a jövő évi fizetési mérleg, a költségvetési deficit konkrét
mértékeire vonatkoznak. Alapvető az egyetértés abban, hogy szigorú,
következetes gazdasági programot kell Magyarországon megvalósítani.
A célok eléréséhez szükséges akciókról is azonosan vélekedik a
magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap.
Kemenes Ernő a továbbiakban szólt arról, hogy a kormány jövőre
tovább akarja folytatni kínálatélénkítő politikáját. 1990-ben
azonban a bruttó nemzeti termék csupán 1 százalékos növekedésére
nyílik lehetőség. Eközben az iparban jelentős átrendeződésre lehet
számítani. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 14:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
Csak a vállalatok 40 százalékának adatik meg a lehetőség, hogy
termelésüket bővítsék, a többségnek - 60 százalékuknak -
stagnálásra, illetve visszaesésre kell felkészülnie. A képviselők
közül sokan kifogásolták, hogy a kormányprogram nem foglalkozik az
ipari húzóágazatok kifejlesztésével. Azért nem - mondotta Kemenes
Ernő -, mert ilyen húzóágazatokat egy év alatt nem lehet
kifejleszteni, így a meglévő bázisok erősítését tervezik csupán.
Ugyanakkor a kormány hozzá akar látni a nem hatékony, veszteséges
tevékenységek leépítéséhez. Az államigazgatási hatáskörben működő
vállalatoknál mindent megtesz, hogy felgyorsítsa az ilyen vállalatok
felszámolását. Arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, az
adóhivatalt, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el a
fizetésképtelenné vált cégekkel. A Bankszövetséggel e kérdésben már
sikerült megállapodásra jutniuk. A kormány a következőkben növeli a
kereskedelmi bankok érdekeltségét, hogy kezdeményezzék a veszteséges
vállalatok felszámolását.
Kemenes Ernő végül a beterjesztett új lakásgazdálkodási
rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a
kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A
képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon
önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási
rendszerrel kapcsolatos javaslatot.
A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a
Parlamentben megjelent Horst Horrmannt, Alsó-Szászország
művelődésügyi miniszterét és a küldöttség tagjait, akik Glatz Ferenc
művelődési miniszter meghívására tartózkodnak Magyarországon.
Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta,
hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves
gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől
iránymutató, feladatmegjelölő határozatot. A vitában viszont a
kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el.
Ezeket az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezek után
kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai
programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119-en nemmel
szavaztak, 94-en igennel és 104-en pedig tartózkodtak.
Horváth Lajos megállapította: az Országgyűlés a kormány
beterjesztett programját nem fogadta el.
Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően.
(folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 14:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos
által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást
a Parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A
Parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, a
képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket. A
Minisztertanács nevében azt javasolta, hogy olyan döntés szülessen:
az Országgyűlés meghallgatta a Minisztertanács tájékoztatóját az
1990-92. évi gazdaságpolitikai törekvéseiről, céljairól,
elgondolásairól, kifejtette az ezzel kapcsolatos álláspontját, s
felszólítja a kormányt, hogy ezeket az észrevételeket vegye
figyelembe a konkrét javaslat kidolgozása során.
Ezután Horváth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot,
és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány
beterjesztett tájékoztatóját.
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) megjegyezte, hogy az
Országgyűlés másfél napot vitatkozott egy tájékoztatón. Ha Kemenes
Ernő azt akarta mondani: fölösleges volt a határozathozatal, akkor
ezt előbb kellett volna tisztázni. A Parlament egyébként nem egyszer
döntött már tájékoztatóról határozathozatallal.
Horváth Lajos megjegyezte: a kormány beterjesztett egy
tájékoztatót, amit az Országgyűléssel meg kívánt vitatni.
Nyilvánvaló, hogy ezzel kapcsolatban a Parlamentnek állást kell
foglalnia. Az Országgyűlés állást foglalt, s a számok bizonyították,
hogyan. A kormány vonja le az ebből fakadó következtetéseket. Ennek
megfelelően visszautalta az előterjesztést a kormány hatáskörébe
azzal, hogy hasznosítsa az ülésen elhangzottakat. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 14:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa
----------
a kormány leszavazásaként értékelte a szavazás eredményét. Az így
kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartotta azt a
javaslatát, mely szerint célszerű lenne, ha a Parlament döntene
Bánffy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az Országgyűlés
oszlassa fel önmagát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon
hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez. A
továbbiakban szólt arról, hogy a magyar történelmi pártok - a
Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a
Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP és a
Szociáldemokrata Párt - megkeresték a független képviselői csoportot
egy indítvánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizalmukról
és támogatásukról biztosították a jelenlegi Országgyűlést és a
kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek intézésére a jövő
évi parlamenti választásokig.
Eke Károly hangsúlyozta, hogy az ország jövőjét nagymértékben
befolyásoló kérdésében, a Parlament helyzetéről szóló döntésben
mielőbbi állásfoglalásra van szükség.
A továbbiakban az elnöklő Horváth Lajos tevékenykedése némi
zavart okozott az ülésszak munkájában. Felhívta a figyelmet arra,
hogy Eke Károly felszólalása nem tekinthető ügyrendi
kérdésnek.Szerinte a kormánynak csak egy előterjesztését minősítette
a Parlament azzal, hogy azt nem fogadta el. Ebből kell levonnia a
megfelelő következtetéseket a kormánynak, s nem célszerű ezt a
kérdést bizalmi válságként feltüntetni. Bánffy György javaslatáról
elmondta, hogy az Országgyűlés elnöke csütörtökön megbeszélést
folytat az érintett pártok képviselőivel erről, s utána tájékoztatja
majd a Parlamentet.
Ezt követően rövid szóváltás volt Horváth Lajos és Sarlós István
között abban a kérdésben, hogy lezártnak tekinthető-e a napirend
vagy sem. Végül is Sarlós István az Országgyűlés hozzájárulásával
elmondhatta véleményét.
Sarlós István (országos lista) megfogalmazása szerint: rosszul
-------------
feltett kérdésre nem lehet válaszolni. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Ezért javaslatot tett arra, hogy a kérdést más formában tegyék fel
újólag szavazásra. Eszerint: hozzájárul-e az Országgyűlés ahhoz,
hogy a kétnapos vita eredményeként a kormány a decemberi ülésszakra
beterjessze az átdolgozott, meghatározott időre szóló világos és
tárgyalásra alkalmas programot. Bejelentését élénk helyeslés
kísérte.
Kemenes Ernő hangsúlyozta, hogy a Sarlós István által
elmondottakat terjesztette elő más megfogalmazásban. Szólt arról,
hogy a kormány nem tudja kezelni az egymásnak ellentmondó vélemények
nyomán kialakult helyzetet tehát, hogy bizalmi kérdésről van-e szó
vagy sem), s világos, egyértelmű parlamenti döntést igényelt.
A Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredményeként a
jelenlévő 301 képviselő közül 251-en elfogadták, hogy a kormány
mostani előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decemberben
foglalnak állást a programokról. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész)
|
A következő napirendi pontként Békesi László pénzügyminiszter
-------------
első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi
költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait.
- A miniszterelnök beszédében és az első napirendi pont
tárgyalása során kirajzolódott az a gazdaságpolitikai háttér,
amelyre a költségvetés céljait és előirányzatait alapozni lehet,
amelyhez a költségvetési politikának a realitások jegyében
alkalmazkodnia kell - mondotta előljáróban. - Az éles viták és
súlyos kétségek ellenére is világosak azok az alapok és folyamatok,
amelyekre a költségvetés jövedelmeit és e jövedelmek elosztási
programját építheti a kormány a jövő esztendőben. Tudjuk, hogy a
magyar gazdaságban nincsenek likvid tartalékok, s az eddig húzóerőt
jelentő szocialista piacok fizetőképessége drasztikusan szűkül.
Gazdaságunk általános élénkítése, amely nem a konvertibilis piacokon
értékesíthető termelés növelésére épít, azonnali csődhöz vezetne. A
teljesítmény és jövedelemnövekedés korlátai között, az adósságterhek
szorításában, a fogyasztás érzékelhető növelése nem finanszírozható.
Ugyanakkor nem túlzás azt állítani, hogy szociális bombán ülünk,
amit mindenképp hatástalanítanunk kell, ha azt akarjuk, hogy a békés
átmenet esélyeit ne söpörje el egy gazdasági összeomlást is
eredményező társadalmi robbanás.
Mindezek miatt a gazdaságpolitikának legalább négy, egymásnak
ellentmondó prioritást kell egyidejűleg vállalnia, a költségvetésnek
pedig ezekhez alkalmazkodnia. Nincs holnapunk a fizetőképesség
megőrzése, a külső és belső egyensúly javítása nélkül. Bármily
népszerűtlen is, változatlanul ez a legfontosabb cél, amely a
költségvetés lehetőségeit meghatározza. Ezzel egyidejűleg kell
gazdaságunkban a vállalkozások élénkítésével és a szerkezet
átalakításával olyan szelektív növekedési politikát folytatni,
amelyben a gazdaság egyes szereplőinek gyors ütemű növekedése épp
úgy benne van, mint mások visszafejlődése, esetleg megszűnése. Ez a
kettős cél csak a konvertibilis piacok húzóerejére építhet. S
ezekhez társul a negyedik fontos program, amely a szociális
biztonság erősítését, az elszegényedés megállítását tűzi ki célul, s
követeli meg a költségvetéstől is. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:09
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
A költségvetés nyelvére lefordítva ez a gazdaságpolitikai
vonalvezetés azt jelenti, hogy a közkiadások a jövő esztendőben is
növekednek, az adók az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben
csökkenthetők, s a kiadások fő arányai fokozatosan eltolódnak a
szociálpolitika, az egészségügy és az oktatás javára, elsősorban a
gazdaság támogatásának és az állam működési kiadásainak terhére,
miközben csökkennie kell a költségvetés hiányának.
Békesi László szerint az előterjesztett költségvetési irányelvek
két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak. Az egyik
az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos
árindexre épít, a másik a vállalkozások és lakossági adók
csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos
növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét
változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15
milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. Az első változat a
stagnálás, a beletörődés a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb
kompromisszumokkal járó változat, a második alternatíva - amelyet a
kormány ajánl - több feszültséggel jár, de magában foglalja a
gazdasági átalakulás és differenciált növekedés esélyeit - mutatott
rá.
- A kormány költségvetési tervezete következetesen halad azon a
nyomvonalon, amelyet a Parlament júniusi ülésszakán a költségvetési
reform koncepció keretében meghatározott. Ennek lényege, hogy
csökken a költségvetés részesedése a GDP-ből, mérséklődik az állami
jövedelemelosztás és újraelosztás mértéke, csökkennek a gazdasági
szféra támogatásai, az állami beruházások nagyságrendje, a védelem
és igazgatás költségeinek részaránya, miközben nő az egészségügy, az
oktatás és szociálpolitika részesedése. Mérséklődni fog a
költségvetés hiánya is. A folyó költségvetés növekedése 1989-hez
viszonyítva 66 milliárd forint, 13 százalékos lehet, ami 3-4
százalékkal elmarad a GDP folyóáras növekedése mögött. A kiadási
szerkezetben a gazdasági szféra támogatásai 17 százalékkal
csökkennek, miközben a társadalmi közkiadások egészségügyi, oktatási
tételei közel 40 százalékkal növekednek.
A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy
területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek a
költségvetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az
egészségügy finanszírozásának cseréje a költségvetés és a
társadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási
rendszerének első elemei, a támogatás csökkentési és
adókorszerűsítési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási
rendszer módosítása. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció
legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány
támogatáscsökkentési programja 1990-re eredetileg
mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A
szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést
tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes
támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások
csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói
árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz-
és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a
támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a
rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is.
- A kormány támogatáspolitikáját két oldalról éri kritika -
folytatta a miniszter. - Egyesek szerint a támogatások csökkentése
gerjeszti az inflációt, mások úgy vélik, hogy még gyorsabban kellene
a dotációkat és a szubvenciókat mérsékelni, esetleg teljesen
megszüntetni, hogy a költségvetés többet fordíthasson egészségügyi,
oktatási, szociális vagy kulturális célokra.
Mindkét kritikában van realitás, de egyik sem abszolutizálható.
A támogatások mérséklése a piaci viszonyok erősítéséhez, az adók
csökkentéséhez, az árarányok torzításainak felszámolásához
nélkülözhetetlen. Teljes és radikális megszüntetésük azonban
elviselhetetlen társadalmi feszültségekhez, nagymértékű áremeléshez,
tömeges munkanélküliséghez, illetve konvertibilis exportunk
egyensúlyrontó csökkenéséhez vezetne.
- Ma a támogatások alig néhány területre koncentrálódnak. Túlnyomó
többségük az agrárszférához, a helyi és távolsági közlekedéshez, a
lakásépítéshez és -fenntartáshoz, valamint a külkereskedelmi
áruforgalomhoz kötődik. A csökkentés korlátai tehát rendkívül
kemények. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság
életszínvonalát közvetlenül befolyásoló támogatáscsökkentés esetén
elkerülhetetlen a növekvő mértékű szociális kompenzálás, amely
gyakran felemészti a támogatás-csökkentéssel elérhető költségvetési
megtakarításokat. Valamennyi szempontot mérlegelve a kormány úgy
látja, hogy a jövő esztendőben nagyobb mértékű támogatáscsökkentés
nem vállalható.
Ezután a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A
tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19
százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat
takar. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (21. rész)
|
A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy
területen vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az
egészségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatásban. Az összes
többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkentésre
kell felkészülni.
- A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt
területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális
csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei
kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez
annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800
forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400
forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos
gyermekenkénti családipótlék-növelés garantálja a családi pótlék
reálértékét-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos
támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül
a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd
forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság
életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65
milliárd forint nemcsak a meglévő hálózat működtetésére nyújt
fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy
korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is.
A miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a
társadalombiztosítás közötti feladatmegosztás módosításáról is.
Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy
finanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék
kifizetését. Az előkészítő viták során többen felvetették, hogy a
feladatcsere nem azonos értékű. - Azért választottuk ezt a megoldást
- mondotta -, mert ez egyrészt kedvezőbb helyzetbe hozza az
egészségügyet, másrészt némileg tehermentesíti a költségvetést.
Azonos összegű csere esetén arra kényszerültünk volna, hogy
átmenetileg, legalább egy évre kezdeményezzük a
társadalombiztosítási járulék kettéosztását a tb alap és a
költségvetés között. Enélkül ugyanis a költségvetés nem tudta volna
finanszírozni a családipótlék-növekedést, vagy sokkal rosszabb
feltételek közé került volna jövőre az egészségügy. A javasolt
megoldással a társadalombiztosítás tartalékai mintegy 4 milliárd
forint többlettel tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes
átvenni az áprilisra törvénnyel, állampolgári jogúvá szélesíthető
családi pótlék finanszírozását. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Itt tett említést arról, hogy a bizottsági vitákban - elsősorban a
személyi jövedelemadó törvény módosítása kapcsán - többször
felmerült az az igény, hogy a családi pótlék ne 300, hanem 400
forinttal emelkedjék. A javaslat megvalósítása 3 milliárd forintba
kerül, és tovább növeli az egyébként is alig finanszírozható 2-2,5
százalékos lakossági fogyasztásnövekedést. Erre a növekedésre a
költségvetésben már nem tud a kormány fedezetet biztosítani.
Békesi László kifejtette: az egészségügyben, az oktatásban, a
tudományos kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél a
költségvetés teljes körű állami támogatással fedezi a minden
eddiginél nagyobb mértékű, a költségvetési szerveknél dolgozó
csaknem egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó 16
százalékos mértékű béremelést. Ezenkívül állami támogatás fedezi az
egészségügyben, az élelmiszer-, energia- és gyógyszerárak
növekedését, az oktatásban az élelmiszerár-emelés kihatásait,
valamint az egészségügyben és az oktatásban újabb, bérlemaradást
csökkentő központi bérpolitikai intézkedéseket. Így az egészségügyi
dolgozók és a pedagógusok jövő évi béremelése meghaladja a 25
százalékos mértéket. A többi költségvetési területen is végre kell
hajtani a 16 százalékos béremelést, tehát az igazgatásában
dolgozóknál éppúgy, mint a fegyveres testületeknél, vagy a
kulturális intézményekben, ám ennek fedezetét saját erőforrásokból,
megtakarításokból, létszámcsökkentéssel, illetve felesleges
szervezetek, intézmények felszámolásával kell megteremteni. Az
elmúlt években megszokott úgynevezett dologi automatizmusra - a már
említett kivételeken túl - a jövő esztendőben a költségvetés nem tud
fedezetet biztosítani. Rendkívül kemény feltétel ez, amely
kikényszeríti, hogy felgyorsuljon az eddig többnyire eredménytelen
feladat- és kiadáscsökkentés a költségvetési szervek körében is,
hogy csökkenjenek a párhuzamos intézmények, szűnjön meg a helyenként
fel-felbukkanó pazarlás, takarékosabb gazdálkodás valósuljon meg
ezen a területen is - mondotta, majd így folytatta:
- Sajátos új eleme költségvetési programunknak, hogy az állami
feladatokat ellátó szervezetek akár egyházakról, akár társadalmi
szervezetekről vagy magánvállalkozásokról is legyen szó, oktatási,
egészségügyi és szociális feladatok ellátása esetén a
költségvetéstől ugyanannyi állami támogatást kapnak, mint az állami
intézmények. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (23. rész)
|
- A védelem és az igazgatás rendkívül szigorú feltételek között
működhet 1990-ben - fejtette ki a miniszter a továbbiakban. - A
védelmi kiadások a folyó évi erőteljes csökkentés után jövőre sem
növekedhetnek, ami a hadseregben is végrehajtandó béremeléssel
együtt több mint 20 százalékos reálérték-csökkentést jelent. Az
átalakulóban lévő, jelentősen csökkenő, de egyben korszerűsödő
magyar hadsereg ennél nagyobb mértékű érvágást már nem tud
elviselni. Hasonlóan kritikus a helyzet a magyar államigazgatásban.
A központi, kormányzati igazgatás 12 milliárd forintba, a tanácsok
működtetése 11 milliárd forintba kerül. A 16 százalékos béremelést
itt is végre kell hajtani állami támogatás nélkül. Ez a központi
igazgatásban csak erőteljes létszámcsökkentéssel, a helyi
tanácsoknál saját bevételeik felhasználásával alapozható meg.
Eközben az államigazgatás terhei a társadalmi-gazdasági átalakulás
nyomán napról napra nőnek, presztizse csökken. E feladatok
csökkentése és korszerűsítése elkerülhetetlen. Ugyanakkor senkinek,
egyetlen politikai erőnek sem lehet érdeke, hogy a magyar
államigazgatás működőképtelenné váljon. A belbiztonság, a rendőrség
és az igazságszolgáltatás területén elkerülhetetlen a költségvetés
kiadásainak növelése.
A tanácsok finanszírozási rendszerének tervezett
korszerűsítéséről szólva rámutatott: - A tét az, hogy maradjon-e még
egy évig az eddigi pénzügyi mechanizmus, amelyben a személyi
jövedelemadó és a helyi bevételek mellett az állami támogatás
hiánypótló szerepet tölt be és egy alkumechanizmus nyomán alakul ki,
vagy már 1990-től térjünk át az állami támogatás normatív, Parlament
által jóváhagyott, az ellátandó lakosság létszámához igazodó
elosztására. A kormány ezt az utóbbi megoldást javasolja. A pénzügyi
mechanizmus elkészült, a tanácsonkénti modellezés befejeződött, a
rendszer működőképes. A 90-re tervezett pénzügyi mechanizmus
természetesen még nem lehet teljes körű, hiszen az önkormányzati
tulajdonról, a helyi adóztatásról s az önkormányzatokról csak jövő
évben születhetnek új törvények, így a tanácsok új gazdasági,
pénzügyi rendszere 91-től válhat teljessé. A jövő év azonban jó
kísérlet lehet arra, hogy a támogatási mechanizmus, valamint az
adóbevételek megosztása 91-től pontosítható, finomítható legyen.
A félelem az új rendszertől két forrásból táplálkozik. Egyrészt
túlzó várakozások előzik meg az önkormányzatok új finanszírozási
rendszerét, több pénzt, több elosztható jövedelmet várva attól. Erre
1990-ben semmilyen mechanizmusban nincs esély. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
A másik félelem, hogy megváltoznak a tanácsok közötti
jövedelempozíciók, s a helyi tanácsok egy része jól, más része
rosszul jár az új rendszerben. Kétségtelen, hogy a lakosság
létszámához igazodó normatív támogatás és a személyi jövedelemadó
lakóhely szerinti felhasználása változtat a jelenlegi
jövedelemelosztáson. Jobban járnak az ipari és bányásztelepülések, a
kistelepülések, a nagyvárosok, rosszabbul a mezővárosok, a kizárólag
mezőgazdasággal foglalkozó települések és a megyei tanácsok. Ám az
1500 helyi tanács közül egy sem kerül olyan helyzetbe, hogy
működésképtelenné válna. Ugyanez vonatkozik a megyei tanácsok
feladatainak ellátására is. Ezt a garanciát a személyi jövedelemadó
lakosonként 4000 forintra történő kiegészítése, illetve mintegy 24
milliárd forint átmeneti céltámogatás elosztása biztosítja. A
kormány egyértelműen azt javasolja, hogy kezdje meg kísérleti
működését a jövő esztendőtől a korszerűsödő új tanácsi
finanszírozási rendszer.
- Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a
lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már
tarthatatlan, mindenki számára elfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz
jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható, az állam
képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 milliárd forintra
duzzadt lakáspiaci terheket. A változtatás elkerülhetetlen. Gyakran
felmerül az a jogos igény, hogy változtatni csak egy komplex
lakáspolitikai koncepció alapján lehet. Igaz. Ám e lakáspolitikai
koncepció kidolgozását és elfogadtatását lehetetlenné teszi az a
patthelyzet, ami napjainkra kialakult. A költségvetés
többletterheket vállalni nem képes, sőt elkerülhetetlen a támogatás
csökkentése, a jelenlegi mechanizmusban támogatáshoz jutó lakosság
és a vállalatok pedig nagyobb terheket vállalni nem akarnak.
A jövő évi költségvetés e probléma legalább részbeni megoldása
nélkül nem állítható össze. Két területen mindenképp változtatni
kell. Az egyik a bérlakás-fenntartás állami terheinek, a másik a
kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítésének
csökkentése. Elkerülhetetlen az is, hogy javítsuk a lakással nem
rendelkező családok, mindenekelőtt a fiatalok helyzetét. Ezért a
költségvetési irányelvek több változatot tartalmaznak. A
legigazságosabb és leghatásosabb a kompenzációval egybekötött
fokozatos kamat- és lakbéremelés, valamint az állami bérlakások
tulajdonba adásának gyorsítása, az alacsony hatékonyságú és pazarló
ingatlankezelő szervezet erőteljes leépítése és átalakítása.
(folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (25. rész)
|
A többi változat ugyanolyan fájdalmas, de kevésbé hatásos és a
terhek eloszlása is igazságtalanabb. Ha elszánjuk magunkat a
változtatásra, már jövőre közel 4 milliárd forinttal javítható az
első lakásra váró családok és fiatalok helyzete, támogatása. Ha nem
lépünk, nem tudunk javítani, sőt a rendszer életben tartásához más
területek rovására, vagy adóemelésekkel kell legalábáb 10 milliárd
forint forrást teremteni.
Ezt követően a tájékoztató a folyó költségvetésnek az
államadóssággal kapcsolatos terheiről szólt: - A 70 milliárdos
adósságszolgálat fedezi a mintegy 500 milliárdos kamatozó
adósságállomány kamatait és a lejáró államadósság törlesztésének
terheit. Belföldi államadósságunk növekedése szoros összhangban van
az elmúlt esztendők költségvetési hiányának fedezetére felvett
hitelekkel és azok kamataival, a vállalatoktól átvállalt terhek
növekedésével, nemzetközi adósságaink növekedésével és a forint
leértékelésének állami terheivel. Az adósság terhei az
elkövetkezendő években tovább fognak növekedni. Növekednek a
költségvetés adósságszolgálati terhei azért is, mert ettől az évtől
kezdve a deficit finanszírozására már nem jegybanki hitelt, hanem a
pénzpiacon elérhető, az eddiginél lényegesen nagyobb kamatozású
kincstárjegyek és államkötvények értékesítését vesszük igénybe.
Elemi érdekünk tehát, hogy a tulajdonreform keretében az állami
vagyon egy részének értékesítéséből a költségvetés is részesedjen, s
ez csökkentse a hatalmas méretűre duzzadt államadósságot. Sokan
bírálják azt a kormányzati pénzügyi magatartást, amely a
költségvetés hiányának csökkentését kiemelt feladatának tartja.
Nincs igazuk. Ez a szándék nem egy öncélú, fiskális terror konkrét
megjelenése, vagy a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek fixa
ideája, hanem az ország, a gazdaság jól felfogott érdeke. Minden
forint költségvetési hiány vagy a gazdaságból von el forrásokat és
ezzel csökkenti a gazdaság pénzforrásait, vagy külföldi
adósságainkat növeli, vagy ha már egyik út sem járható, a fedezetlen
költségvetési kiadások az inflációt gerjesztik. Ez a magyarázata
annak, hogy a kormány a 15 milliárdos költségvetési deficitet túl
nem léphető felső határnak tekinti - hangsúlyozta a
pénzügyminiszter.
- Kétségtelen - folytatta -, hogy a költségvetési koncepcióban
vannak bizonytalan elemek, vannak kockázatok. Kritikusan alacsony a
rubelelszámolású külkereskedelmi forgalom támogatási egyenlege, bár
kétségkívül megfelel annak a követelménynek, hogy a jövő esztendőben
szocialista elszámolású fizetési aktívumunk ne haladja meg a 300
millió rubelt. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (26. rész)
|
Kritikus a privatizációból tervezett 13 milliárd forintos bevétel
is, amely csak akkor teljesíthető, ha a privatizációs törvény
keretében az állami tulajdon értékesítéséből a költségvetés is
részesedik, illetve a felszabaduló ingatlanok egy részét, amelyek a
szovjet és magyar hadseregtől, a munkásőrségtől, valamint az
MSZMP-től származnak, értékesíteni tudjuk. S végül, de nem utolsó
sorban az árak alakulása is rejt magában kockázatokat a költségvetés
kiadási oldalán. Ezzel együtt is ez a költségvetési program,
jelenlegi fázisában is kevesebb kockázatot rejt magában, mint az a
folyó évi költségvetés, amelyet ez év első felében módosítanunk
kellett.
A decemberi ülésszakig terjedő hetek egyik legfontosabb
feladata, hogy az előirányzatokat tovább pontosítsuk, a
bizonytalanságot tovább csökkentsük.
Az előterjesztett költségvetési koncepció krízis költségvetés,
hiszen kemény korlátokat állít az állami kiadások növelésének
útjába, csökkenti a hiányt, a támogatásokat, kikényszeríti az
erőteljes takarékosságot, néhány területen szervezetek leépítését.
Ugyanakkor a jövőnek is szól, hiszen bevételei között
teljesítményfokozó, csökkentő jövedelem-centralizációt tervez,
vállalja elavult rendszerek korszerűsítését, növeli a jövőt
megalapozó humán ráfordításokat. Egy költségvetés sohasem lehet
közmegelégedés tárgya. Ez a koncepció talán a szokásosnál is több
feszültséget vállal. Olyan feszültségeket, amelyeket évek óta
görgetünk magunk előtt. Ráadásul mindezt egy átmeneti időszakban
teszi. Nem csoda hát, hogy sokakban felmerült a kérdés: kell-e ennek
a kormánynak és ennek a Parlamentnek az 1990-es esztendő egészére
költségvetést készítenie, nem elégedhet-e meg egy átmeneti, negyed-
vagy legfeljebb féléves költségvetéssel. A kényelmesebb és hálásabb
alternatíva kétségkívül a változatlanság lenne. Nem változtatni az
adókon, hagyni a 89-es előirányzatokat, nem vállalni újabb
feszültségeket. Ez a döntés azonban óriási károkat okozna,
bizonytalanságban tartaná, bénítaná a gazdaságot, vállalatokat és
költségvetési szerveket egyaránt, legalább egy évvel tovább
halasztaná az adóterhek csökkentését, a támogatások mérséklését, az
egészségügyben és oktatásban tervezett béremelést, a felvázolt
korszerűsítési lépéseket és minden bizonnyal tovább rontaná
nemzetközi megítélésünket, a bizonytalanságot és bizalmatlanságot, s
az ezzel együttjáró kivárást hazánkkal szemben. Ez a momentum a jövő
esztendő elejének kritikus finanszírozási időszakában könnyen
fizetőképességünk elveszítéséhez is vezethetne. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (27. rész)
|
- Az országnak szüksége van költségvetésre, szüksége van a
változtatásokra. Annak ellenére, hogy a kormány számára is
népszerűbb lenne halogatni a kényelmetlen döntéseket, s a választási
taktikának rendelni alá a költségvetési javaslatot, ezt nem tehetjük
meg. Sem erkölcsi, sem politikai felelősségünk nem engedi, hogy
legjobb tudásunk szerint ne terjesszük elő a még oly népszerűtlen
javaslatokat is. Minden kormánynak számolnia kell azzal, hogy utódai
rá hárítják a válság teljes felelősségét. Ezt a kormányt sem
ringatják hamis illúziók. Ugyanakkor tisztában van a helyzet
súlyával, az elvesztegetett idő hátrányos következményeivel és saját
felelősségével. A kormány a feszültségekkel járó, nehezebb utat
választja, s nem próbál megfutamodni a felelősség alól - mondotta
végezetül Békesi László. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:30
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (28. rész)
|
A jövő évi költségvetés irányelveiről szóló vitához a Parlament
terv- és költségvetési bizottsága nem kívánt előadót állítani, így
az elnöklő Fodor István Szirtesné dr. Tomsits Erikának, a
------------------------------
társadalombiztosítási bizottság elnökének adta meg a szót. Az
újonnan alakult parlamenti bizottság véleményét tolmácsolva a
képviselőnő mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a Parlament a
Társadalombiztosítási Alapot pénzügyi értelemben leválasztotta az
állami költségvetésről. Önállósága azonban még nem teljes, hiszen
még nem jött létre a kezelésére hivatott önkormányzó testület. A
parlamenti bizottságnak ezért egyik legfontosabb feladata, hogy
segítse a Társadalombiztosítási Alap szervezetileg is megalapozott
önállóságát.
A Társadalombiztosítási Alap és a költségvetés különleges
kapcsolata folytán most olyan átmeneti helyzet alakult ki, amikor a
majdan létrejövő önkormányzat helyett a parlamentnek kell
képviselnie a járulékfizető állampolgárok érdekeit. Ez a helyzet
némi ellentmondást is hordoz magában, hiszen 1990 első negyedévében
jön létre a Társadalombiztosítási Alap önkormányzata, az Alap jövő
évi költségvetését viszont már az idén össze kell állítani. A
jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében a
társadalombiztosítás önállóan készíti el költségvetését, az Alap
felhasználását pedig az Országgyűlés ellenőrzi. A bizottság ezért
azt javasolja a parlamentnek, hogy a decemberi ülésszakon az állami
költségvetéstől elválasztva, önálló napirendként tárgyalja a
társadalombiztosítás jövő évi költségvetési előirányzatát. A
pénzügyi kormányzat ennek megfelelően előterjesztéséből törölje a
társadalombiztosításra vonatkozó fejezeteket, s szorítkozzék a
költségvetés és az Alap kapcsolatának vizsgálatára.
A képviselőnő úgy vélte: a pénzügyi kormányzat jelenlegi
előterjesztése azt a helytelen, már-már törvénytelen szemléletet
tükrözi, amely a Társadalombiztosítási Alapot nem önálló
gazdálkodást folytató rendszernek, hanem úgymond a költségvetés
aranytartalékának tekinti. A bizottság határozottan leszögezi azt
is, hogy a szociális kiadások és a munkanélküliség problémái nem
érinthetik a Társadalombiztosítási Alapot. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (29. rész)
|
A kormány nem keverheti össze az állami feladatokat a
társadalombiztosítás feladatvállalásával. ,,Nem engedhető meg a
költségvetés rablógazdálkodása az Alapból származó pénzek felett.,,
Az Alap vagyonának védelme érdekében a bizottság javasolja, hogy
a kormány állítsa össze az eddig államosítottan működő
társadalombiztosítás vagyonkimutatását, s az állami vagyonkezelésre
kidolgozott elvekkel párhuzamosan tegyen javaslatot a
társadalombiztosítás vagyonának visszaszolgáltatására. Szorgalmazzák
azt is, hogy a társadalombiztosítás pénzügyeinek kezelését önálló
bankrendszer végezze. A testület javasolja, hogy mielőbb dolgozzák
ki az új nyugdíjtörvényt, illetve a nyugdíjfinanszírozás rendjét.
A bizottság támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek az
egészségügy reformját szolgálják. A testület hangsúlyozza, hogy a
reformok fontos része az egészségügy finanszírozásának biztosítási
alapokra történő helyezése. Az átállás erre a rendszerre a bizottság
elképzelése szerint három szakaszban valósítható meg. Az első
szakasz a költségvetési és a társadalombiztosítási alap
elkülönítése, a második szakasz lényege az egészségügyi ellátás
társadalombiztosítási alapból történő finanszírozása, s a folyamatot
az egészségügy biztosítás-elvű finanszírozási rendszerének
kialakítása zárná le. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (30. rész)
|
Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei
----------
Tanács elnöke az 1990. évi állami költségvetésnek a tanácsokat
érintő irányelveiben érzékelhető szándékot tiszteletre méltónak
találta annak ellenére, hogy maradéktalan végrehajtásukhoz a
kormánynak nincs meg a teljes körű feltételrendszere, mozgástere.
Felvetette továbbá, hogy mivel még nem született meg az
önkormányzati törvény, ezért nem lehet tudni pontosan, milyen új
feladatokhoz, milyen új pénzügyi fedezetekre lesz szükség a jövőben.
Emiatt viszont fennáll annak a veszélye, hogy a tanácsok egy része
pénzügyi csődbe jut. A képviselő ezért értett messzemenően egyet a
személyi jövedelemadó lakosonként 4000 forintra történő
kiegészítésével, illetve a 24 milliárd forintnyi átmeneti
céltámogatás elosztásával. Szabó Imre fontosnak tartotta, hogy a
költségvetés a jövőben is segítse a kistelepülések alapellátását és
az indokolatlan színvonalkülönbségek mérséklését. Felhívta a
figyelmet arra, hogy az országban lesznek olyan települések, ahol
semmi sem jut fejlesztésre, illetve ahol nem lesz fedezete a már
megkezdett beruházások befejezésének. A képviselő kiemelte: még ma
is mechanikusan, a megyehatárokhoz mereven ragaszkodva határozzák
meg a hátrányos helyzetű térségeket. Egységes földrajzi és
társadalmi szemlélet nélkül viszont nehéz e téren továbblépni, s az
érintett települések népességmegtartó képességét fokozni. Végezetül
arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozatosan nő a társközségek sok
tekintetben érthető és jogos önállósági törekvése, s ezért kérte,
hogy az ezzel járó kiadások fedezetét teremtse elő a kormány.
(folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 17:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (31. rész)
|
Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a Szolnok Megyei Tanács
------------
elnökhelyettese elmondta, hogy a bevezetésre javasolt normatív
állami támogatási rendszer egyik elemét jelentő 2 millió forintos
települési támogatás egyik oldalról indokolatlanul nivellálna,
másfelől pedig erősen differenciálna. Bevezetésével az egy lakosra
vetített állami támogatás a sok településű Baranya megyében
négyszerese lenne az öt alföldi megyének együttesen jutó
támogatásnak. Jobban szolgálná a helyi érdekeket egy differenciált
támogatás - hangoztatta a képviselő -, ugyanis a kedvezőtlen szociális
összetételű települések helyzetét is nehezebbé tenné az új normatív
szabályozás, azoknál ugyanis a tanácsi működési kiadások
egynegyedét-egyharmadát fordíthatnák szociális célokra és az
intézmények működtetésére. A képviselő rámutatott: a jövőben a
vidéknek, a falvaknak kevesebb lesz a pénze. Szolnok megye 46
nagyközségéből például 16-ban a jövő évi bevételek már a működési
kiadásokat is nehezen vagy alig fedezik.
A szabályozási rendszer tökéletesítése érdekében javasolta, hogy
az elmaradottság eddigi általános értelmezése helyett alakítsák ki
annak komplett, társadalmi, gazdasági térségre, településre jellemző
kezelési gyakorlatát. A képviselő szerint indokolt lenne egy
integrált falufejlesztési gyakorlat kialakítása. Abban kiemelt
figyelmet kellene fordítani a kedvezőtlen szociális összetételű
községek helyzetére, a támogatás mértékét a hátrányos helyzetű
népességcsoportok számához viszonyítva, normatívan kellene
megállapítani Javasolta azt is, hogy az Alföld hátrányos helyzetének
csökkentése érdekében alakítsanak ki egy, a kormány hároméves
gazdaságpolitikai programjához kapcsolódó, speciális
Alföld-programot. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 18:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (32. rész)
|
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.) ugyancsak azt
-----------
kifogásolta, hogy a tanácsi gazdálkodásról szóló koncepció
érzéketlen az öröklött problémákkal küszködő térségekkel szemben, s
nemhogy kiegyenlíti, hanem tovább növeli a tanácsok közötti
jövedelmi különbségeket. Szabolcsban az egy főre jutó személyi
jövedelemadó tavaly a legalacsonyabb volt az egész országban, alig
haladta meg a 3500 forintot. Nem várható, hogy jelentősen nő ennek a
vidéknek a jövedelemtermelő képessége, s az is illuzórikus, hogy a
tehetősebb emberek a keleti határ mellé költöznek. A megye 116
tanácsa közül 62 működési zavarokkal küzd, több - fedezet hiányában
- nem képes befejezni megkezdett beruházásait. A tanácsok
eladósodtak, a hitelállomány eléri az 1,2 milliárd forintot. A
képviselő megítélése szerint egy kiegyenlítő rendszer kidolgozására
van szükség, enélkül az új tanácsi önkormányzati rendszert 1990-től
még ideiglenes jelleggel sem szabad bevezetni. Amennyiben ez mégis
megtörténik - folytatta László Béla -, az a tanácsok nagy részének
teljes gazdasági összeomlását eredményezi.
A lakásgazdálkodás tervezett új rendszerével kapcsolatban azok
gondjára hívta fel a képviselő a figyelmet, akik saját erőből
építettek lakást, és most nyögik a hitelek, illetve hitelkamatok
terheit. A javasolt megoldások egyikét sem tartotta elfogadhatónak,
mondván, hogy a hitelkamatok 10 százalékra való felemelése egyoldalú
szerződésszegést jelent, a havi 640 forintos kamatadó pedig
igazságtalan teher. Ráadásul egyik sem biztosít érdekeltséget. Éppen
ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a kormány ne a kamatot növelje,
hanem a lejárati időt csökkentse. Az adós így is többet fizetne, de
a havi növekmény megfizetése mérsékli az adósság összegét, és így
kialakul egyfajta érdekeltség is. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (33. rész)
|
Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti
------------------
főállatorvos is a tanácsi szabályozási rendszer korszerűsítésével
kapcsolatos elgondolásokat bírálta. Rámutatott arra, hogy a
bevételek normatív szabályozása csupán alapelvként fogadható el, ám
a jelenlegi egyenlőtlen feltételek között ez a gyakorlatban
tartósítaná, sőt súlyosbítaná az amúgy is elmaradott vidéki
települések hátrányos helyzetét. Csurgó esetében például az évi 200
millió forintos tanácsi költségvetésben 70-80 millió forintnyi
hiányt okozna a rendszer bevezetése, s az életkörülmények romlása a
település további leépüléséhez vezetne.
Mindezt figyelembe véve dr. Horváth Ferenc javasolta, hogy a
Parlament az eredeti sorrendtől eltérően csak az önkormányzati
törvény után fogadja el az államháztartási törvényt, vagy pedig
fűzzön ez utóbbihoz olyan kiegészítést, amely nemcsak pótolja a
tanácsok bevételkiesését, hanem a felzárkózást is elősegíti. Ennek
anyagi forrásaként egyebek közt a gazdaságtalan termelés állami
támogatására fordított milliárdokat, a nagyobb városok közpénzen
kiépített infrastruktúrájának utólagos megadóztatását, a fővárosi
energia- és közlekedési díjak országos átlagszintre emelését,
valamint a bérlakások privatizálásából származó bevételeket
ajánlotta a kormányzat figyelmébe. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (34. rész)
|
Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.), a
--------------
Sopron-Kőszeg-hegyaljai Intéző Bizottság főtitkára az eddigi viták
alapján annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az
Országgyűlésnek a decemberi ülésszakon együttesen kellene tárgyalnia
a költségvetésről és az adótörvények módosításáról. Kifogásolta,
hogy a költségvetés merevebben ragaszkodik az egyensúly
megtartásához, mint a húzóágazatok preferálásához. Az utóbbiaktól
elvonja az éltető tőkét, amely nagyon gyakran nemcsak a
fejlesztéshez, hanem a szinten tartáshoz sem elegendő.
Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggésben nem értett
egyet az idegenforgalmi fejlesztési alap kezelésével. Az
idegenforgalom az elmúlt nyolc esztendőben az évi százmilliós
dollár-bevételből 1989-re 850 millió dollárra növelte bevételét. Meg
nem erősített adatokra hivatkozva közölte: a lakossági bevétel
csaknem még egyszer akkora, mint amelyet az állami költségvetés
realizál. Valójában 1,4 milliárdos idegenforgalmi bevételről
beszélhetünk, ezért sajnálatos, hogy a költségvetés csak 850-900
millióval számol. Az idegenforgalom fejlődési trendjét figyelembe
véve a jövő évi teljesítés 1,7 milliárd dollár körül várható. A
képviselő kérte a kormányt: a költségveetés véglegesített formájában
valóban a normatív alapon képződő Idegenforgalmi Fejlesztési Alap
jelenjen meg. Amennyiben ugyanis nem ilyen módon képződik az IFA,
akkor a jövő évi elkötelezettségek miatt - hiába született a
minisztertanácsi határozat - a magánvállalkozások támogatására egy
fillér sem jut. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (35. rész)
|
Balogh Lálszló (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke
--------------
rövid hozzászólásában a tanácsi gazdálkodás korszerűsítésével
foglalkozott. Véleménye szerint nem lehet azonos módon szigorítani a
központi és a helyi tanácsok költségvetését, lefaragni kiadásaikat.
Egyetértett azzal, hogy a személyi jövedelemadó-bevétel a tanácsok
legfőbb forrásává válik. Ugyanakkor véleménye szerint meg kellene
vizsgálni azt is, hogy a tanácsok részesüljenek a vállalkozási
nyereségadóból származó bevételekből is. Egyes vélemények szerint ez
ma még nem jelentős összeg. Ez így van - mondotta a képviselő -, ám
ha a tanácsok érdekelté válnak a vállalkozások jövedelmezőségében,
valószínűleg mindent meg fognak tenni támogatásuk érdekében. Akkor
pedig ennek a bevételi forrásnak a jelentősége számottevően
megnőhet. Ugyanakkor előnyösen hathat a vállalkozások terjedésére
is. Arra is figyelmeztetett a képviselő, hogy a jövőben a megyei
tanácsok pénzügyi szerepét csökkenteni kell, és elsősorban a helyi
önkormányzatok önállóságát kell növelni. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (36. rész)
|
Dr. Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.), a Nyíregyházi
-----------------
Görög Katolikus Papnevelő Intézet rektora üdvözölte azt, hogy
megindult hazánkban egy olyan folyamat, amelynek során lehetővé
válik a társadalmi feladatokat, célkitűzéseket megvalósító egyházi
intézmények, így az egyházi iskolák, egyházi diákotthonok, szociális
otthonok, egészségügyi intézmények egységes, az állami
intézményekkel azonos költségvetési támogatása. Megelégedéssel
töltötte el, hogy ebbe a folyamatba illeszkedik a jövő évi állami
költségvetés most megismert tervezete. Ez ugyanis egyértelműen
rögzíti, hogy az egyes társadalmi és szociálpolitikai feladataik
ellátásához az egyházak is igénybe vehetik az 1990-től bevezetendő
normatív állami támogatást.
Az új támogatási rendszer intézkedik arról, hogy az iskolai
képzésben részt vevő tanulók személyenként évi 20 ezer forint,
illetve a szociális gondozásban részesülőknél személyenként évi 70
ezer forintos támogatást kapjanak. A képviselő hiányolta azonban,
hogy a rendelet nem állapította meg a normatív támogatás konkrét
feltételeit.
Javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium, a Művelődési Minisztérium
és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium képviselői dolgozzanak
ki egy olyan szempontrendszert, amelynek alapján egyértelműen
igényelhetnék az egyházak a támogatást. E támogatás mielőbbi
elnyerése érdekében felhívta az egyházi intézmények vezető
tisztségviselőinek figyelmét a gyors, pontos adatszolgáltatás
fontosságára. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (37. rész)
|
Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács
----------------
István Kórház Rendelőintézetének csoportvezető-főorvosa arról
tájékoztatta a Parlamentet, hogy a Mozgáskorlátozottak Országos
Szövetségének elnöke előterjesztést juttatott el a
miniszterelnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a pénzügyminiszterhez,
a szociális és egészségügyi miniszterhez, több parlamenti
bizottsághoz és a képviselőkhöz. Ebben a fogyatékos és
egészségkárosodott emberek hazai rehabilitációs és érdekérvényesítő
szervezeteinek állami költségvetésre vonatkozó igényét fogalmazta
meg. A kérést, illetve javaslatot egyértelműen közérdekűnek kell
minősíteni, hiszen a több százezer fogyatékos ember mellett, azok
családtagjaival együtt mintegy másfélmillió honfitársunk jelenét,
jövőjét érinti. Fontosságát az is jelzi, hogy az előterjesztést 11
érdekképviseleti szervezet vezetője írta alá. E szervezetek a
legkülönbözőbb közhasznú tevékenységekben vesznek részt. E sokrétű
segítség azonban - részben anyagiak hiányában - még nem terjed ki az
ország jó pár településére. E szervezetek természetesen nem azt
várják el, hogy a feladataikat teljes egészében állami
költségvetésből finanszírozzák. Különféle vállalkozásokba kezdenek,
alapítványokat hoznak létre. Alaptevékenységükhöz azonban
nélkülözhetetlen az állami támogatás, csak tagdíjakból ugyanis nem
tudják fenntartani magukat. A képviselő kérte, hogy a kormány azonos
elvek alapján támogassa a jövőben a különböző múltra visszatekintő,
eltérő létszámú és más-más feltételek között működő szervezeteket.
Ebben a nem kis munkában bizton számíthat az idén létrehozott
Országos Rehabilitációs Konzultatív Tanács segítségére,
közreműködésére. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (38. rész)
|
Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a jövő évi
költségvetés néhány egészségügyi és szociálpolitikai kérdéséről
szólt. Hangsúlyozta, hogy egy átalakuló politikai rendszerben
stagnáló, sőt romló életszínvonal mellett is lehetséges, sőt
szükséges is társadalmi értelemben hatékonyabb, civilizáltabb
szociálpolitika megvalósítása, intézményesítése. A kormány
szociálpolitikai intézkedési csomagterve nem szégyellnivaló
szegénypolitika, hiszen a jövő évben - amennyiben az Országgyűlés
elfogadja az előterjesztett költségvetési programot, az előző
éveknél lényegesen kedvezőbb feltételeket tudnak majd teremteni az
egészségügy és a szociálpolitika számára. A tárca javaslatait
ismertetve egyebek között arról szólt, hogy jövőre kiemelt figyelmet
fordítanak az idősek, az alacsony jövedelmüek, az első és második
csoportba tartozó rokkantak, a beteg gyerekeket nevelő családok, a
szülők nélkül életbe induló gyerekek és a foglalkoztatásból
kiszorulók megsegítésére. Biztosítani akarják a 70 éven felüliek
létminimumát. Tizezrek súlyos gondját enyhítené a fogyatékos
gyerekek és a beteg szülők ápolási díja és az állampolgári jogon
járó családipótlék bevezetése.
A miniszterasszony elmondta azt is, hogy jövőre hat nappali
tagozatos főiskolán kezdődik meg egy korszerű, nyugat-európai
rendszerű szociális munkásképzés. Bejelentette azt is, hogy a
katonaság, a munkásőrség és a pártvagyon részét képező ingatlanokból
részesül az egészségügyi és szociálpolitikai tárca is, az
épületekben iskolákat, orvosi rendelőket, gyógyszertárakat,
szociális intézményeket is berendeznek. A továbbiakban arról szólt,
hogy foglalkoznak a szociálpolitika jogi garanciáinak
megteremtésével, előkészítik a Parlament részére a gyermek- és
ifjúságvédelem, a rehabilitáció, az egészségügy legfontosabb
kérdéseinek rendezését.
A miniszterasszony hangsúlyozta, tudják hogy mind többen élnek
emberekhez méltatlan körülmények között, s a tervezett
szociálpolitikai intézkedések megvalósítását sürgeti az a tény, hogy
több mint 1 millió ember él a létminimumon, és növekszik az
elszegényedés mértéke. Az idei év is bizonyította, hogy az
emberekben van társadalmi szolidaritás, csaknem 100 alapítványt
hoztak létre. A társadalombiztosítás kérdéseiről szólva
hangsúlyozta, hogy önálló, működőképes társadalombiztositási
rendszerre és egészségügyre van szükség, mert az öregeket és a
betegeket nem tehetjük ki az átmenet bizonytalanságainak.
(folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (39. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. kv.), az Athenaeum Nyomda
---------
korrektor-főrevizora elégedetten nyugtázta, hogy a lakásrendszer
korszerűsítésével kapcsolatos előző napi észrevételeire és
javaslataira Békesi László pénzügyminiszter egyetértően reagált.
Újabb javaslatként ajánlotta, hogy vizsgálja meg a kormány a
lakóépületek bérlőközösségi kezelésbe vételéhez, illetve
bérlőszövetkezeti tulajdonba adásához szükséges feltételeket, mert
ez a két forma is segíthetné a lakásgondok megoldását. Kérte
továbbá, hogy vizsgálják meg: a lakóházfelújításhoz nyújtott állami
támogatást szükséges-e ilyen drasztikus mértékben csökkenteni,
hiszen a fővárosi lakásállomány jelentős hányadának állapota
hovatovább életveszélyessé válik.
Békesi László a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta: a
végleges költségvetési törvénytervezetben a költségvetés alapjainak
felrugása nélkül igyekeznek majd véglegesíteni a hasznosítható
javaslatokat. A tíz hozzászóló összesen 30-35 milliárd forintnyi, a
költségvetést terhelő többletkiadási igényt fogalmazott meg. Ha
figyelembe vesszük, hogy enélkül is mintegy 10-15 milliárd forintnyi
bizonytalan kiadás szerepel a tervezetben, akkor érzékelhető mekkora
gondot jelent az összesen több mint 50 milliárd forint igény
kielégítése, mégpedig úgy, hogy ne lépjük túl a felső határként 15
milliárd forintban megszabott költségvetési hiányt. Igaz - tette
hozzá a miniszter - néhány kiadáscsökkentő inditvány is elhangzott a
képviselői hozzászólásokban, de ezek alapján ma még nehéz lenne
mérleget vonni. Tudomásul kell venni viszont - mondotta Békesi
László -, hogy a kormány decemberben a törvénytervezet második
olvasásos tárgyalásakor sem fog tudni eleget tenni minden most
felsorolt igénynek.
A költségvetés szempontjából a miniszter szerint négy fő téma
áll az érdeklődés homlokterében, a következő napokat tehát e
koncepciók kidolgozására kell majd fordítani. Mindenekelőtt a
lakásfinanszirozás és gazdálkodás új rendjének és ezen belül az
állami támogatás mértékének meghatározása a fő feladat. A kormány e
kérdéskört önálló témaként javasolja a decemberi ülésszakon
megvitatni. A pénzügyminiszter véleménye szerint lehet az
elképzeléseken úgy változtatni, hogy ne növekedjenek drasztikusan a
lakossági terhek, de a jelenlegi helyzetet változatlanul hagyni
lehetetlen, mert a költségvetés nem állhatja a többletkiadásokat.
(folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (40. rész)
|
Ha végképp lehetetlenné válik ebben a körben a lakosság azon
rétegeinek nagyobb terhelését elérni, amely eddig a fő
haszonélvezője volt a jelenlegi finanszirozási rendszernek,
elkerülhetetlen, hogy a tetemes terhek egy részét a vállalatok
vállalják át. A tanácsok új pénzügyi, finanszirozási rendszerének
kérdését is érintette a legtöbb hozzászóló. E téren
mechanizmusváltásra van szükség, amitől a tanácsoknál mindenki jobb
anyagi kondiciókat remél. A kormány nem tud ilyesmire vállalkozni -
szögezte le a miniszter. Békesi László szerint a
társadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolata, ezen belül az
egészségügy és a szociálpolitika kérdései is jelentős gondokat
jelentenek. Osztotta Csehák Judit aggodalmait, s megértve a
társadalombiztositási bizottság javaslatait, szakítópróbának
tartotta, hogy ebben az ügyben milyen álláspontra helyezkednek a
képviselők.
Végül a költségvetés és az adók viszonyáról szólt, kérve a
képviselőket, hogy ezúttal ne a költségvetési kiadásokhoz igazítva
határozzanak az adókérdésekről, hanem attól függetlenül döntsenek.
Ezért helytelenítette azokat a javaslatokat, amelyek az adóra
vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását decemberre halasztanák.
Békesi László a vitában elhangzott konkrét javaslatokra a
decemberi vita során kíván kitérni. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (41. rész)
|
Ezután határozathozatal következett. Ám mielőtt az elnöklő Fodor
István megkérdezhette volna a képviselőket, hogyan döntenek,
szólásra jelentkezett Szigethy Dezső. A képviselő Békesi Lászlóhoz
intézve szavait, elmondotta: véleménye szerint félreértették
egymást. Nem azt javasolta, hogy az adótörvényeket a novemberi
ülésszakon ne tárgyalják meg, hanem azt: a végső döntést
decemberben, a jövő évi költségvetési törvénnyel egy időben hozzák
meg.
A felvetésre reagálva Békesi László elmondotta: szó sincs
semmiféle félreértésről. Jól értette a képviselő javaslatát, ám
véleménye szerint az adótörvényekről mindenképpen a novemberi
ülésszakon kell döntenie a képviselőknek.
A rövid párbeszéd után folytatták a határozathozatalt. Fodor
István elmondotta, hogy a kormány az 1989. évi költségvetés két
tételének módosításához kért felhatalmazást. A parlament elfogadta
azt a javaslatot, hogy a költségvetés a Magyar Államvasutak számára
400 millió forint értékű bérpreferenciát folyósítson. Ugyancsak
elfogadták a képviselők a második javaslatot is, amely a tanácsi
gazdálkodást érinti. Döntésük alapján a tanácsok egészében a
lakosság lélekszámával arányosan részesednek az adóbevételből, és
nem úgy, mint korábban tervezték, hogy a második félévben a befolyó
személyi jövedelemadó határozza meg a részesedés nagyságát.
A kormány által benyújtott, a jövő évi költségvetés
irányelveiről szóló tájékoztatóról általánosságban nem hoztak
határozatot. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (42. rész)
|
A határozathozatalt követően, az ülés berekesztése előtt
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus
-------------
Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke ügyrendi kérdésben kért szót.
Kifogásolta a szavazási eredmények név szerinti nyilvánosságra
hozását. Utalt az előző napi esetre, amikor a képviselők Maróthy
László lemondásáról döntöttek, s ennek eredménye a Magyar Nemzetben
megjelent, annak ellenére, hogy ez nem név szerinti, egyenkénti,
hanem nyíltlistás, egyidejű szavazás volt. Az eset kapcsán úgy
vélte, hogy a számítástechnikai adatvédelemhez hasonló jogi
garanciákat kell teremteni a képviselők személyiségi jogainak
biztosítására. Felszólította a Ház elnökét, hogy foglaljon állást
abban a kérdésben, hogy milyen esetekben kerülhetnek ki a szavazási
eredmények a Parlamentből. Arra is választ várt, hogy vajon ki adott
engedélyt a konkrét esetben az információ kiszolgáltatására.
Fodor István válaszában elismerte, hogy az engedélyt ő adta meg,
már csak azért is, mert ilyenfajta információk már korábban is
napvilágra kerültek, és az esetleges tiltások diszkriminációt
jelentenének. Felkérte a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint
az ügyrendi bizottságot, hogy csütörtökön üljön össze, és foglaljon
állást a számítógépes szavazással bevezetett új fogalmak, így a
nyíltlistás, egyidejű szavazás értelmezéséről, valamint az
információkezelés jogi és etikai megítéléséről.
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész úgy vélte,
------------
hogy az elnök helyesen döntött a nevek nyilvánosságra hozásáról,
ugyanis a képviselőknek a nyilvánosság előtt kell vállalniuk
döntéseiket. Ezt a véleményt más képviselők is osztották.
Ezt követően az elnök berekesztette az ülést, amely csütörtökön
reggel 9 órakor az adótörvények módosítása feletti vitával
folytatódik. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (43. rész)
|
Az Országgyűlés novemberi ülésszaka második munkanapjának
esményei dióhéjban (1.)
Szerdán a kormány három évre szóló gazdaságpolitikai programja
feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Ennek vitájában
felszólaltak:
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.);
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.);
Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.);
Nagy Sándor (országos lista);
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.);
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);
Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.);
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);
Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár
(aki az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra reagált);
Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.).
Időközben vendégek érkeztek a Parlamentbe: a hesseni tartomány
parlamenti küldöttségét, amelyet Joschka Fischer, a tartományi
parlament zöld frakciójának elnöke vezetett, a soros elnök, Jakab
Róbertné köszöntötte.
A vitában elhangzottakra Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal
elnöke válaszolt. Egyebek között elmondta, hogy a decemberi
ülésszakon a képviselői javaslatokat is magában foglaló új
lakásgazdálkodási javaslatot terjesztenek be.
A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a
Parlamentben megjelent alsó-szászországi küldöttséget, amelyet Horst
Horrmann művelődésügyi miniszter vezetett.
A határozathozatal következett: a képviselők többsége nem
fogadta el a kormány beterjesztett programját. Ezután vita
kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő
szerint a Parlamentnek nem kellett állást foglalnia, hiszen a
kormány csak egy tájékoztatót terjesztett be. A kialakult vitában
szót kért:
Horváth Lajos soros elnök;
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.);
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); valamint
Sarlós István (országos lista), akinek javaslatára megismételték
a szavazást, s ennek eredményeként az a határozat született, hogy a
képviselők a mostani előterjesztést csak első olvasatnak tekintik, s
decemberben foglalnak állást a programról. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (44. rész)
|
Az Országgyűlés novemberi ülésszaka második munkanapjának
esményei dióhéjban (2.)
Következő napirendi pontként Békesi László pénzügyminiszter első
olvasatban terjesztette a Parlament elé a jövő évi költségvetés
irányelveit. A társadalombiztosítási bizottság nevében Szirtesné dr.
Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) kért szót, tolmácsolva az újonnan
alakult parlamenti testület véleményét és javaslatait. A vitában
szót kért:
Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.);
Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.);
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.);
dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.);
Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.);
Balogh László (Pest m., 29. vk.);
Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.);
dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. kv.);
Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter.
Filló Pál (Budapest 18. vk.);
Ezt követően Békesi László válaszolt a vitában felvetődött
kérdésekre, majd újból Szigethy Dezső kért szót, és erre a
pénzügyminiszter reagált.
A határozathozatal során a képviselők az idei költségvetés két
tételének módosításáról döntöttek.
Az ülés berekesztése előtt Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.)
ügyrendi kérdésben szólalt fel, ehhez Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.)
fűzött megjegyzést. Az elnöklő Fodor István 6 óra előtt néhány
perccel bezárta az ülést.
Az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor az adótörvények
módosításáról szóló törvényjavaslatokat vitatja meg. (MTI)
1989. november 22., szerda 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|