|
|
|
|
RKP-kongresszusa - Ceausescu (1.rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1989. november 20. hétfő (MTI-tud) - Két szünettel közel öt és félórás beszédet mondott hétfőn Bukarestben Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának nyitónapján. Az RKP főtitkára a központi bizottság jelentését terjesztette be, amely fölött este zárt üléssel megkezdődött a vita.
A transzparensek ,,a nagy szocialista győzelmek kongresszusaként,, üdvözölték a küldötteket és vendégeket a főváros központjában, a köztársasági elnöki palota előtt. Az épület kongreszusi termében a díszemelvény fölött ezúttal nem helyezték el a pártfőtitkár portréját. A teremben 3308 küldött volt jelen. Ezenkívül közel ezer meghívott vett részt a román társadalom különböző rétegeinek képviseletében. Külföldről 115 delegáció érkezett, 82 országból. A vendégek között volt Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, aki a szovjet pártdelegációt vezeti. A vendégek között volt Jasszer Arafat, a Palesztin állam vezetője is, aki először vesz részt román pártkongresszuson. Nem küldte el delegációját az olasz, osztrák, finn és magyar testvérpárt, ezen kívül több nyugat-európai ország nagykövete nem jelent meg a kongresszus megnyitóján. Nicolae Ceausescu köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, majd megnyitotta a párt XIV. kongresszusát. Manea Manescu, az előkészítő bizottság részéről javasolta, hogy a küldöttek válasszák meg Ceausescut a kongresszus elnökének: a javaslatot egyöntetűen elfogadták. Ellenszavazat nélkül döntöttek a kongresszus napirendjéről is. Ezek szerint az ötnapos kongresszusnak négy napirendi pontja van: 1. A központi bizottság jelentése a Román Kommunista Párt tevékenységéről a XIII. és XIV. kongresszus közti időszakban és a párt jövőbeni feladatairól. 2. A központi reviziós bizottság jelentése 3. Irányelvprogram-tervezet Románia gazdasági-társadalmi fejlesztéséről a 2000-2010-es évekig terjedően. 4. A Román Kommunista Párt főtitkárának, a párt központi bizottságának és a központi reviziós bizottságának a megválasztása. (folyt.)
1989. november 20., hétfő 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RKP-kongresszusa - Ceausescu (2.rész)
|
Ezután Nicolae Ceausescu beszédére került sor. Az elején utalt arra, hogy ,,a XIV. pártkongresszusra olyan körülmények között kerül sor, amikor a szocialista országok népei előtt újabb és újabb kérdések, problémák merülnek fel a gazdasági-társadalmi haladás útjával, az egyenlőtlenségek és az elnyomás felszámolásával, a nukleáris háború veszélyének elhárításával, azzal kapcsolatosan, miként alakítsák át forradalmi módon a világot,,. Ismertette Romániának a szocializmus éveiben elért eredményeit. Szólt arról, hogy 1945 és 1965 között például 400 milliárd lejt fordítottak fejlesztési alapra, 1965-től pedig a jelenlegi ötéves terv végéig több mint 5 ezer milliárd lejt ruháznak be e célra. 1945 és 1990 között 11 ezer ipari létesítménnyel gazdagodott az ország. Mintegy 3 millió lakás épült a felszabadulást követően, ebből 2,6 milliót 1965 után adtak használatba. Szociális célokra 1950-ben 3,4, 1965-ben 20,9 milliárd lejt fordítottak, s ez az összeg 1990-re eléri a 111 milliárd lejt, ami közel 33-szoros növekedést jelent. A külkereskedelmi forgalom jövőre 53-szor lesz nagyobb, mint 1950-ben volt, ezen belül az export növekedése 72-szeres. A nemzeti jövedelem szintén hatalmas léptekben növekedett, idén negyvenszer nagyobb, mint a felszabadulást követő esztendőben. Hangsúlyozta, hogy a szocialista építés bizonyos időszakában téves nézetek is érvényesültek ,,a munkásosztály és a román nép képességeivel és erejével kapcsolatosan, súlyos hibákat követtek el, megsértették a szocialista törvényességet, ami nagy károkat okozott,,. A párt IX. kongresszusa vetett véget az addigi téves gyakorlatnak, szakított az ,,egyetlen modell,, elvével, a ,,külföld előtti hajbókolással,,. Bizonyos időszakban a fejlesztési alap igen alacsony volt, alig érte el a nemzeti jövedelem 17 százalékát, ami nem biztosította az ország megfelelő haladását. A IX. pártkongresszuson elfogadott irányelveknek megfelelően azóta a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát fordítják a felhalmozási alapra. Az eredményekhez sorolta, hogy Románia az idén kifizette külföldi adósságait, s gazdaságilag valamint politikailag független állammá lett. Az eredmények, a küladósság kifizetése is igazolja a párt gazdaságpolitikájának helyességét. (folyt.)
1989. november 20., hétfő 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RKP-kongresszusa - Ceausescu (3.rész)
|
Hangsúlyozta a párt vezető szerepét, s kijelentette: Romániában nem mondanak le erről az elvről. A román tapasztalatok alapján kijelentette: ,,a párttól sugárzik ki a nemzetnek életet adó erő,,. A párttagság összetételéről úgy nyilatkozott, hogy az megfelel az ország nemzetiségi összetételének: ezek szerint a párttagság 92 százaléka román, 6,53 százaléka magyar, 0,51 százaléka német, a többi hányad más nemzetiségű. A méltányos elosztásról szólva kijelentette: ,,Romániában senki sem gazdagodhat meg munka nélkül és igazuk van azoknak, akik azért bírálnak bennünket, hogy nem adunk szabad kezet a gazdagoknak. Ám szegényeink sincsenek és nem is akarjuk, hogy szegények legyenek országunkban,,. A lakosság ellátását jónak nevezte. Közölte, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom több mint 18-szorosan növekedett az utóbbi három évtizedben. Jelentősen javult a lakosság élelmiszerfogyasztása, ami az 1950. évi lakosonkénti 1800 kalóriáról 3300 kalóriára emelkedett. ,,Ezzel Románia a fiziológiai szükségletek szempontjából a jó fogyasztással rendelkező országok közé tartozik,, jelentette ki. Felvázolta Románia fejlődési távlatait is. Ezek szerint a következő ötéves tervidőszakban az ipari termelés növekedése 30-35 százalékos lesz, de ezt ,,minimális szintnek,, kell tekinteni, mert adottak a feltételek a nagyobb ütemű fejlesztéshez is. Részletesen beszélt a nyersanyag- és energialap biztosításának szükségességéről és feladatként jelölte meg: 1995-ig az ország kokszolható szénszükségletének 90 százalékát hazai erőforrásokból kell fedezni. Fokozottabb figyelmet fordítanak a vizienergia, a hőenergia hasznosítására valamint a hulladékhő visszanyerésére. Az atomerőművek építése kapcsán bejelentette: 1995-re a nukleáris energia hányada az országos szükséglet 50 százalékát adja. Amikor a mezőgazdaság feladatairól szólt, olyan célkitűzéseket jelölt meg, amelyek meghaladják a kongresszusra kibocsátott dokumentumokban megjelölt előirányzatokat. Közölte, hogy az idei 60 millió tonnás rekord gabonatermés alapján a következő években ,,legkevesebb 50 millió tonna gabonát kell betakarítani,,. Ez a mennyiség Ceauasescu szerint teljesen biztosítja a belső szükségleteket és bizonyos mennyiség exportra is marad. (folyt.)
1989. november 20., hétfő 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RKP-kongresszusa - Ceausescu (4.rész)
|
Az eredmények és a távlati programok kapcsán hangsúlyozta: Csakis a szocializmus, a szocialista nagytulajdon jelentheti a további fejlődés biztos alapját és Románia továbbra is sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, kommunizmust épít. A javadalmazások emelését jelentette be, közölve, hogy 1995-ig a jelenlegihez képest a reálbérek átlagos növekedése 5-8 százalékos lesz, a szövetkezeti parasztság jövedelme szintén hasonló mértékben emelkedik. Szólt arról, hogy Romániában nem engedik meg a kiugróan magas kereseteket és továbbra is fenntartják a legkisebb és legnagyobb fizetések közötti 1:4,5-es arányt. Ez hosszú ideig megfelel még a szükségleteknek és a későbbiekben sem növelni, hanem csökkenteni fogják ezt az arányt. Kitért arra, hogy Romániában mindenki számára biztosítottak a munkalehetőségek és hozzáfűzte: az a cél, hogy az országban ,,a munkában meggazdagodott emberek társadalmát,, építsék fel Taglalta a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is, s ebben az összefüggésben utalt a nemzetközi felelősségre is, arra a tényre, hogy a nukleáris fegyverkezés, az űrhajózás súlyosan károsítja a környezetet. ,,A környezetvédelem jelenlegi állapotáért felelősök mindezt elhallgatják,, - mondotta. Részletesen szólt arról a szerepről, amelyet a KGST tölt be a tagországok fejlődésében. A gazdasági szervezet fontosságát szem előtt tartva, Románia a jövőben is cselekvően részt vesz a KGST tevékenységének javításában, a hosszú távú, 2000-ig szóló programok megvalósításában, hiszen a KGST széles kereteket biztosít a szocialista országok együttműködésének erősítéséhez, ahhoz, hogy együttes erővel oldják meg a gazdasági-társadalmi fejlődés során felmerülő problémákat - mondotta. Ceausescu szerint azonban mindvégig szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy a KGST szervezetén belüli együttműködés erősítése semmiképpen se csorbítsa az egyes országok nemzeti függetlenségét, ellenkezőleg, szavatolja a nemzetgazdaságok lendületes fejlődését, a haladást. (folyt.)
1989. november 20., hétfő 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RKP-kongresszusa - Ceausescu (5. rész)
|
Utalt azokra a szocialista országokra, amelyek szerinte letérnek az új társadalom építésének útjáról. Elítélte a fejlődés tőkés módját, hangsúlyozva: ,,a régi ellen harcolva mindenkor értékelnünk kell a szocializmus vívmányait, nem szabad megengedni, hogy bárki is a szocializmus ellen törjön. A rosszat bírálva nem szabad eldobnunk a szocializmust. Mit mondhatnánk azokról, akik ma azt állítják: nincs szükségünk a szocializmusra - és a kapitalizmus felé haladnak. Ám ott voltak maguk is a szocializmus építésénél. Csakis azt mondhatjuk róluk - tisztségüket arra használták fel, hogy meggátolják a szocializmus felépítését, s így nem a népet szolgálták,,. - jelentette ki. Beszéde befejező részében a nemzetközi élet időszerű kérdéseit taglalta. Értékelése szerint a világhelyzet továbbra is súlyos, mint mondotta: még mindig fennáll a nukleáris háború veszélye. Érdeklődés kísérte azokat a szavait, amiket a német kérdésről mondott. ,,A két német államnak a mai és a holnapi világban is fenn kell maradnia,, - jelentette ki. Szólt arról is, hogy meg kell oldani a második világháborúból hátrahagyott, még fennálló problémákat. Mindenekelőtt arra utalt, hogy semmisnek nyilvánítsák azokat a szerződéseket, amelyeket a hitleri Németországgal kötöttek. Ceausescu ez alkalommal is megismételte azt a román javaslatot, hogy kontinentális éd regionális értekezleteken kellene megvitatni a kommunista és a munkásmozgalom problémáit, s ennek keretében együttesen kellene kidolgozni a megoldásokat a jelenlegi problémák leküzdésére. Együttműködésre szólította fel a balkáni államokat és a Duna-medence népeit. Külön szólt a közel-keleti válság rendezésének szükségességéről, s biztosította a palesztin államot arról, hogy Románia a továbbiakban is támogatja a palesztin népet és államot függetlenségének és szuverenitásának kivívásában. Befejezésül kifejtette: az események alakulása, a valóság mindenben igazolta Románia ,,következetes és elvszerű, építű jellegű külpolitikáját,,. A küldöttek nagy tapssal fogadták Ceausescu beszédét, amelyről még az esti órákban megkezdődött a vita. A meghívottak és a külföldi sajtó nem vehet részt a vitákon, mert mint korábban bejelentették: a kongresszus ezúttal ,,zárt ajtók,, mögött tanácskozik. Csak a péntekre tervezett zárónapon lesznek jelen a külföldi tudósítók.+++
1989. november 20., hétfő 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|