|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. november 14., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén a képviselők a mezőgazdaságban dolgozók keresetszabályozásának jelenlegi gyakorlatát elemezték. Az a képviselői indítvány adott alkalmat erre, amelyet a keresetszabályozás megszüntetéséről a parlament legutóbbi ülésén terjesztett elő Técsy László (Szabolcs-Szatmár megye). A képviselőt akkor nem elégítette ki a mezőgazdasági miniszter válasza; a választ az Országgyűlés sem fogadta el.
Mint ismeretes: az ágazatban dolgozók keresete jóval az országos átlag alatt van. A mezőgazdasági bizottság ülésén résztvevő Nagy István pénzügyminiszter-helyettes e tényt ugyan elismerte, ám vitatta azt, hogy a keresetszabályozás megszüntetése a gond orvoslásának egyedüli módszere lenne. A javaslat elfogadása esetén ugyanis más szektorok szintén fellépnének ilyen igénnyel. Egyetértett viszont azzal, hogy egyes esetekben adóvisszatartással lehetne a tagok és az alkalmazottak jövedelmi pozícióin javítani. A nagyobb mértékű engedményre azért sincs lehetőség - mondotta -, mivel csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermeltünk. A jelenlegi bérkiáramlás is azt mutatja, hogy a keresetszabályozásban viszonylag nagy a szabadság. A képviselők az érveléssel nem értettek egyet, hiszen - tapasztalataik szerint - a mezőgazdasági dolgozók bére az év eddig eltelt részében nem növekedett olyan mértékben, amint azt például a tervhivatal képviselője is állította az országos bérkiáramlással kapcsolatosan. Ez a tervezettnek kétszerese volt - jelentette ki a miniszterhelyettes. A bizottság ezt követően az adótörvények módosításáról tárgyalt. Eleki János (Békés megye) szerint elfogadhatatlan, hogy teljes egészében megadóztassák a háztáji illetményföld utáni járandóságot. Ez korábban 25 mázsa kukorica forintban kifejezett értéke, 6000 forint volt. Ám ahogy a termény ára növekedett, az összeg megkétszereződött, s a törvény szerint ezentúl a 12 ezer forint után kellene adózni. Varga János (Tolna m.) és a bizottság más tagjai azzal értettek egyet, hogy az eredetileg megállapított összeg legyen adómentes, és csupán az e fölötti járandóságot terhelje adó. Igen heves tiltakozás nyilvánult meg a törvénytervezet egy másik paragrafusa ellen, amelynek alapján az 1988. január 1-je előtt kibocsátott részjegyek és célrészjegyek osztalékára vetnének ki adót. (folyt. köv.)
1989. november 14., kedd 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|