|
|
 |
|
 |
Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (2. rész)
|
A sajtókonferencián - csakúgy mint a külügyminiszterek előző nap
megtartott sajtóértekezletén - ismét felvetődött a német kérdés
rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista
megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, Európában főként
az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására
kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket
egészíthetik ki. Az NDK-ban történteket örömteli eseményként
üdvözölte az alkancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb
mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a
két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező
lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki már most
egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával
foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa
teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös
Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén
munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok
kialakítására törekszik a kelet-európai reformországokkal is,
mindenekelőtt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal.
Az osztrák megítélés szerint Kelet-Európa ma a tervgazdálkodás
piacgazdasággá való alakításának nehéz feladatával küszködik. Így a
nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy
Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa.
Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét
gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt arra
törekszik, hogy a kis és középüzemek szintjén alakuljanak ki
szorosabb kapcsolatok Magyarországgal.
Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta
meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a
fejlemények. A miniszterelnök-helyettes a maga részéről úgy vélte:
az európai integrációs törekvések lényege, hogy ,,a torta legyen
nagyobb,,, s na pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak.
Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság
gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre
válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését
tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének
növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem
korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja
importliberalizációs programját. Az exportképesség jórészt attól
függ, sikerül-e bevonni a külföldi működőtőkét a magyar gazdaság
fejlesztésébe. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|