|
|
 |
|
 |
Interjú Glatz Ferenccel
|
-----------------------
London, 1989. november 22. (BBC, Késő esti adás) - Budapesten
tudósítónk, Szakonyi Károly Glatz Ferenc kultuszminiszterrel
készített interjút a Parlament folyosólyán többek között arról, hogy
miként sikerült jelentős összegeket kiszorítania az oktatás számára
a kormányválság költségvetéséből, illetve, milyen feltételek mellett
fogadta el a kultuszminiszteri tárcát.
- Tisztában voltam azzal körülbelül, mit vállalok, és azt
mondtam: ha én elérem azt, hogy az 1948-49-ben felépített sztálini
rendszer magyarországi változatát intézményeiben lebontom, akkor én
már megtettem a magamét. És ezt, hacsak az egészségem engedi, ezt
ígérem magának, hogy meg is teszem. A mostani egész oktatáspolitikai
koncepció ellen azért prüszkölnek ennyire, mert - hogy ezt a
Népszabadság is írta - alapjaiban forgatja fel ezt az etatista
államközpontú tervgazdaságos témát.
Mindenki meglepődött rajta - valóban meglepetés is volt -, ha én
ezt elkezdem az én apparátusom kölönböző háttérintézményeivel
egyezteteni, aztán a szakszervezettel meg a Nőtanáccsal, hát mit
gondol, maga tényleg komolyan gondolja, hogy ez a Magyarország
reform-Magyarország? Ebben a Magyarországban addig reformerek az
emberek, amíg azt hiszik, hogy a reformoktól az ő kis egyéni
pozíciójuk is erősödni fog, vagy több fizetést kapnak. Abban a
pillanatban, hogyha ezek a reformok sértik az ő kis egyéni
magánérdeküket, elfeledkeznek minden reformról, elkezdenek tüntetni,
nyílt leveleket írni és így tovább.
El tudja maga képzelni, hogy az én oktatáspolitikai koncepcióm,
amit meghirdettem, amelyik tönkrezúzza - ha ez elfogadtatik a
parlamentben - ezt az egész oktatásbürokráciát, amelyik az
iskoláknak egy angolszász típusú önállóságot ad? Az iskolaszékek
révén így kihúzza a tanácsi bürokrácia alól az oktatásba való
belebeszélést, amelyik tulajdonképpen az iskolaigazgatóktól viszont
nagy felelősséget kíván. (folyt.)
1989. november 22., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|