|
|
|
|
Olaszország nagykövete nyilatkozik az MTI-PRESS-nek (1.rész)
|
1989. november 22. (MTI-PRESS) -
Négy ország: Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia és hazánk külügyminiszterei, majd miniszterelnök-helyettesei tanácskoztak november 11-12-én Budapesten a Duna és az Adria térsége államainak szorosabb együttműködéséről. Az újtípusú regionálás kooperációról kérdeztük Josef Nittit (55), az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetét. - Nagykövet Úr, a római kormányzat milyen szerpet vállalt magára a négyoldalú együttműködés kezdeményezésében? - A gondolat már jóideje megfogant, s nem valamiféle hirtelen támadt ötlet révén valósult meg a budapesti eszmecsere. Kétoldalú tárgyalásokon már korábban érlelődött a terv, hogy a Duna és az Adria térségének négy állama, amely egyszersmind más-más országcsoporthoz tartozik - a NATO-t és a Varsói Szerződést éppúgy képviseli, mint a semleges és az el nem kötelezett országokat - szorosabbra fűzze együttműködését. Erről De Michelis még mint miniszterelnök-helyettes eszmecserét folytatott magyar államférfiakkal. Ugyanakkor három ország - Itálián kívül Ausztria és Jugoszlávia - huzamosabb ideje jó tapasztalatokat szerzett az Alpok-Adria munkabizottságban, amelyhez utóbb néhány magyar régió is csatlakozott. Olaszország számára a közép-európai változások is sürgették az együttműködés lehetőségeinek kimunkálását. Úgy véljük, a négy állam közösen elkerülheti a dezintegráció és a destabilizálódás veszélyeit, ami a Duna és az Adria térségéből az egész európai közösséget, a kontinens egységtörekvéseit rendkívül negatívan befolyásolná. Éppen ezért támogatjuk a demokratizálódás, a liberalizálódás folyamatát, amely reményeink szerint konstruktívan folytatódik Magyarországon, illetve Jugoszláviában. Szeretném hozzáfűzni: a négy ország jövőbeni szorosabb együttműködése nem helyettesíti - nem is helyettesítheti - a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, s az is magától értetődő, hogy nem érinti egyes államok aktív részvételét a különböző integrációkban, szövetségi rendszerekben. - Milyen hatást gyakorolhat a négy ország újtípusú együttműködése a jövő Európájára, az 1992 után már egységesnek nyilvánított Nyugat-Európára? (folyt.)
1989. november 22., szerda 12:41
|
Vissza »
|
|
Olasz interju 2.
|
- Meggyőződésem, hogy az egységes kontinens nem jelent Európa-erődöt Az európai egység nem zárja ki az EGK és más államok gyümölcsöző, intenzív kapcsolatait, akár multi-, akár bilaterális viszonylatban. Ellenkezőleg, ha már létezik egy erős, egységes Európa, a kooperáció más formái - mint például az EFTA, az Európa Tanács - vélhetően megfelelnek a négyoldalú együttműködésnek, mintegy kiegészítik azt. Fontos azt is hozzáfűzni: együttműködésünk nem irányul senki ellen, ellenkezőleg, a kooperációhoz bármikor bármely más állam is csatlakozhat. Bizonyos témakörökben - mint például a környezetvédelem - nem is korlátozódhat csupán a négy országra az Európa érdekében végzett tevékenység. A konkrét teendőket egyébként 1990 nyarán a miniszterelnökök összegzik. - A budapesti találkozón nyomatékkal szóltak a részvevők arról, hogy az egsységes Európa szempontjából is nagyfontosságú a négy ország kooperációja. Ebben az összefüggésben mi az Ön véleménye az együttműködésről? - Feltétlenül azok közé tartozom, akik rendkívül pozitív fejleménynek tekintik Európa jövőjére nézve a ,,négyek,, most kibontakozÓ együttműködését. A kontinens egységének megteremtése hosszabb folyamatot igényelt, s 1992-ig még sok a tennivaló. Európai szinten minden egyéb javaslatot szívesen fogadunk, akár közép-, akár hosszú távú sikerrel kecsegtet. Örvendetes például Magyarország felvételi kérelme az Európa Tanácsba, de hasonlóképpen jó kezdeményezésnek tűnik a Duna-menti országok kapcsolatainak szorosabbra fűzése, amiről az utábbi időben ugyancsak egyre több szó esik. - Milyen sikert jósol, Nagykövet Úr, a ,,négyeknek,,? - Napjaink nemzetközi légköre mindenképpen kedvez a különböző politikai és gazdasági rendszerhez tartozó országok szorosabb együttműködésének. S az is fontos tényező, hogy Európában mindenki el akarja kerülni bizonyos államok instabilizálását, dezintegrációját. Miként illeszkedik a kooperációba a hagyományos magyar-olasz kapcsolatok sok-sok jó tapasztalata? - Csakugyan, sok évszázados kulturális és gazdasági kapcsolatok fűzik össze országainkat. A múltbeli tradíciók az újkori történelemben a politikai kapcsolatokkal bővültek. (folyt.)
1989. november 22., szerda 12:44
|
Vissza »
|
|
Olasz interju 3.
|
A következő hónapokban több alkalommal találkoznak a két ország miniszterei, jeléül annak, hogy államaink kapcsolatai sok területre kiterjednek. Örvendetesen bővül az egyes vállalatok közti kooperáció is. Egyre szélesebb körű az együttműködés a tudósok, a kutatók között, és a kulturális szférában is. Arról nem is szólva, hogy az utóbbi két évben a turisták száma mindkét irányban megsokszorozódott, jeléül annak, hogy egymás kulturája, múlt- és jelen értékei iránt kölcsönös az érdeklődés, a nagyrabecsülés. +++ Gyapay Dénes MTI-PRESS
1989. november 22., szerda 12:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|