|
|
|
|
Zágráb: újra felállítják Jellasics szobrát 1.
|
Belgrád, 1989. november 22. szerda (MTI-Panoráma)
Zágrábban pontot tettek egy hónapok óta folytatott vita végére. A tanács úgy döntött, hogy a város valamelyik terén ismét felállítják Jellasics Josef báró, egykori osztrák tábornok és horvát bán lovasszobrát, amelyet 1947-ben lebontottak, s a Néprajzi Múzeum pincéjében helyeztek el. A bán rehabilitálásáért indított mozgalomnak a tavaly létrehozott új politikai párt, a Horvát Szociál-liberális Szövetség állt az élére. Az október második vasárnapján Zágrábban rendezett ,,őszirózsás tüntetés,, résztvevői a városi képviselőtestülethez intézett petíciójukban követelték Jellasics szobrának visszaállítását régi helyére, a Köztársaság-térre. A petíciót mintegy 70 ezren írták alá. Ez elég nyomatékot adott annak, hogy a városatyák a kívánt határozatot hozzák meg, igaz némi kompromisszummal, mert kimondták, hogy az emlékművet jobb lenne a francia forradalom terén felállítani, s egyidejűleg a teret Jellasicsról elnevezni... A történelemben kétségkívül több az ellentmondásos, az utókor által vitatott, mint az egyértelműen elismert államférfi és politikai személyiség. Az előbbiek sorába tartozik Jellasics bán is. Igaz, nevének említésekor nekünk, magyaroknak nyomban Petőfi verssorai jutnak az eszünkbe: Fut Bécs felé Jellasics a gyáva, seregének seregünk nyomában, megrémülve fut a magyar hadtól... Igen róla van szó. Ő az a horvát bán, aki 1848. tavaszán nyíltan szembehelyezkedett a Batthyány-kormánnyal, majd 1848. szeptemberében mintegy 30.000 jól felszerelt és kiképzett határőr és horvát népfelkelő élén megindult a magyar forradalom leverésére, de Pákozd és Sukoro mellett vereséget szenvedett az alighogy megszervezett magyar honvédseregtől, és Bécs felé visszavonulva kimenekült az országból. A horvát történészek számára távolról sem ilyen egyszerű az 1859-ben elhunyt bán személyének és tetteinek megítélése. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig Horvátországban egyértelműen pozítiv személyiségként tartották számon. Zágráb főterén 1866-ban állították fel impozáns lovasszobrát. A szobor markáns figurája kivont kardjával Buda és Pest felé mutatott. A XIX. század hetvenes éveiben aztán a horvátok széles rétegei is kezdték azt az álláspontot vallani, hogy Jellasicsnak nem a Habsburgok, hanem Kossuthék mellé kellett volna állnia. (folyt.)
1989. november 22., szerda 11:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|