|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra
Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi
-------------
államtitkár reagált.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom és gazdaság
mind jobban kiéleződő feszültségei, a leszűkült mozgástér mögött egy
sajátos növekedési modell általános válsága rejlik. Ez az immár négy
évtizede érvényesülő növekedési modell mesterségesen megbontotta a
fejlődés szerves folyamatát, a piaci kategóriák eltorzításával,
kiiktatásával. Az infrastruktúrát nem a termelési folyamatokat
aktívan alakító, hanem a költségvetést terhelő tényezőnek, szinte
tetszőlegesen csökkenthető, átcsoportosítható forrásnak tekintette.
Az infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások ezért csak olyan
mértékben és olyan szerkezetben fejlődhettek, amilyen mértékben a
szűken értelmezett termelő kapacitások azt feltétlenül
megkövetelték, illetve amennyire az időről időre kiéleződő
szolgáltatási válsághelyzetek nyomása azt kikényszerítette. Ennek
következményeként maradt fenn mindmáig a termelő kapacitások
kiépülését passzívan követő, utólagos infrastruktúra-fejlesztési
gyakorlat, amely csupán a feszültséggócok elhárítására tudott
összpontosítani belső átcsoportosításokkal, az arányos fejlesztés
rovására. E gazdaságpolitikai gyakorlat vezetett oda, hogy mára az
infrastruktúra a társadalmi és gazdasági haladás fékjévé vált. Az
ellentmondásos helyzetből fakad, hogy a piacgazdasággá történő
átalakulás jelenlegi időszakában éppen azokon a területeken csökken
az állami szerepvállalás, ahol arra a korszerű piacgazdaságnak
szüksége lenne.
Az államtitkár a helyzet ,,rendezésére,, szükségesnek tartotta
az állami szerepvállalás feltételeinek biztosítását. Szólt arról,
hogy ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a
postatörvény módosítását, amely lebontja a Posta monopóliumát.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990.
január 1-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a
jövő évben részvénytársasággá alakul a távközlési vállalat. A
költségvetésre épülő stratégiát átértékelve a mintegy 400 milliárd
forintos fejlesztési programot külföldi erőforrások bevonásával
kívánják megvalósítani: az elképzelést decemberben terjesztik az
Országgyűlés illetékes bizottsága elé. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|