|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
Maróthy László végül a vízlépcső kapcsán közállapotaink
rendezetlenségéről szólt. Kijelentette: sem az országnak, sem
önmagának nem kíván olyan demokráciát, amelyben nincs helye a
felelősségteljes ellenvéleménynek, ahol folyamatos támadásnak teszik
ki magukat azok, akik határozottan vállalják ellenétes
álláspontjukat.
Ezután került sor a miniszter felmentéséről szóló szavazásra. Az
indítvány mellett 135, ellene 124 képviselő voksolt. Tekintetbe véve
a 66 tartózkodást is, a javaslat nem kapta meg a többséget.
A döntés értelmezése körül tanácstalanság támadt, majd dr.
Horváth Jenő képviselő indítványára az elnök szünetet rendelt el,
hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglaljon állást ez
ügyben.
A Maróthy László felmentése körüli értelmezési vita csaknem két
órán át húzódott. A jogi bizottság ülése elé utalt kérdés abban
foglalható össze, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási
miniszter maga jelentette-e be lemondását posztjáról, vagy a
kormányfő kérte-e minisztere felmentését. Hogy a problémát az
Országgyűlés tisztábban lássa, Németh Miklós a szünet után
felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László intézett hozzá,
bejelentve lemondását.
A levélben Maróthy László hangoztatja: ,,A kormány korábbi
ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri
megbízatásomat visszaadom. Kérem szíves egyetértését. A
miniszterelnök úrnak és a kormánynak eredményes munkát kívánok,,.
Németh Miklós elnézést kért az értelmezési zűrzavar miatt a
parlamenttől, mert a kormány levele, amely Maróthy László
lemondásáról értesítette az Országgyűlést, pontatlanul
fogalmazódott. A levélben azt kellett volna egyértelművé tenni, hogy
Maróthy László önmaga mondott le posztjáról, s ezt a Minisztertanács
elnöke támogatja. A kormányfő tehát nem a miniszter felmentését kéri
az Országgyűléstől, hanem lemondásának tudomásul vételét.
Lényegében ezt erősítette meg Horváth Jenő a jogi bizottság
részéről is. Emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács tagjainak
jogállásáról intézkedő 1989. évi IX. törvény előírásai irányadóak a
szóban forgó problémára is. A törvény felsorolja, hogy a
Minisztertanács tagjainak megbízása megszűnhet: lemondással,
felmentéssel, visszahívással, a bizalom megvonásával, halálozással.
Az alkotmány előírásai szerint pedig a miniszter felmentése a
parlament határozatával történik, ez esetben a miniszterelnök csak
javasolhatja a felmentést. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 13:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|