 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
 |
Új minisztérium - Halmos Csaba nyilatkozata (2. rész)
|
A munkavállalók, a munkaadók és az állam közötti
hatékonyabb érdekegyeztetésnél lényeges, hogy megfelelő
hatáskörrel bíró Munkaügyi Minisztérium vegyen részt a
kormányzati álláspont előzetes tisztázásában. Fontos, hogy a
jelenlegi rögtönzéseket és a kapkodást tervszerű
döntéselőkészítés váltsa fel a kormányálláspont
kialakításakor. Ugyanakkor a munkavállalók és a munkaadók
képviselői is joggal igénylik, hogy a kormányzati munkában
résztvevő és kellő hatáskörű munkaügyi szervezettel üljenek
le tárgyalni. Az érdekegyeztetés szerkezete más
szempontokból is megújításra vár; a munkavállalói oldalon
egységes szakszervezeti érdekképviseletre, munkaadói részről
pedig munkaadói szövetségre lenne szükség.
x Mi a véleménye a Magyar Gazdasági Kamara, valamint a
SZOT legutóbbi tárgyalásán megfogalmazott igényről,
miszerint jövőre a bérpolitika további liberalizálása lenne
indokolt. S hogy az ebből adódó mintegy 9 milliárd forintra
becsült költségvetési hiányt, adóbevétel-kiesést a
társadalombiztosítási járulék korábbi 40 és a jelenlegi 43
százaléka közötti, 3 százalékos különbözetből lehetne
finanszírozni. Ez mintegy 18 milliárd forint lenne, azaz
jutna pénz a foglalkoztatáspolitikai gondok enyhítésére
is...
- A javaslat foglalkoztatáspolitikára vonatkozó részével
teljes mértékben egyetértek - mondotta Halmos Csaba. - Az
mindenképpen előremutató lenne, ha a foglalkoztatáspolitikai
feszültségek megoldásának forrását - a jelenlegi
költségvetési alkuk helyett - a munkaadók természetes
hozzájárulási kötelezettségeire épülő, normatív rendszer
biztosítaná. Egy bizonyos összegű vállalati befizetés - akár
a társadalombiztosítási járulék csökkentése -, automatikusan
képezhetné a foglalkoztatási feszültségek enyhítését
szolgáló pénzügyi alapot. Itt említhető meg az is, hogy
előbb-utóbb elkerülhetetlen a biztosítási alapokon nyugvó -
a munkáltatói és a munkavállalói részről finanszírozott -
munkanélkülisegély-rendszer, járadék bevezetése. A
munkanélküli segély jelenlegi, nem biztosítási alapú formája
is fönnmaradna, ám akkor már e járadékból kimaradók
szociális biztonságát szolgálná. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|