 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Egyenjogúság a névviselésben is? (1. rész)
|
1989. november 22. szerda (dpa/MTI-Panoráma) - Az NSZK-ban (is) az a gyakorlat dominál a házasulók között, hogy a feleség a férj vezetéknevét veszi fel (mellette saját keresztneve szerepel), és csak kevesek élnek a jelenlegi törvény által kínált lehetőségekkel. A házasfelek számára jelenleg kötelező a közös családi név, de ez, közös megegyezés alapján, lehet a feleség leánykori neve is, azaz a férj is felveheti a feleség nevét ( ). Ezzel a megoldással, a statisztikák szerint, a házasulóknak mindössze a 2 százaléka él. Ha a házasfelek nem tudnak dűlőre jutni, akkor automatikusan a férj nevét jegyzik be. Kompromisszumus lehetőségként a feleség saját leánykori nevét kötőjellel a férj neve elé biggyesztheti. Így választ az újdonsült feleségek 10 százaléka.
A házasuló nők névválasztásának jelenlegi szabályozását
mostanában hevesen bírálják az NSZK-ban. Sokan a női egyenjogúság
megsértését, a férfiúi felsőbbség megnyilatkozását látják benne.
Ebben sok az igazság, hiszen végső soron a férj akarata érvényesül.
Az erősebb nem gyakran érvel azzal, hogy a feleség mindíg is a férj
nevét viselte, ami azonban nem állja meg a helyét. Németországban
csak a XVIII. század vége óta létezik a közös családi név kényszere,
és a közigazgatási reformok egyszerűsítésére, valamint vagyonjogi
tekintetben a férfinak a nő feletti felsőbbsége biztosítására csak
1794-ben rendelkezett a porosz jogrend úgy, hogy a feleségnek férje
nevét kell felvennie. A férfiúi előjogokat az 1900-as német polgári
törvénykönyv megerősítette.
Ez ellen a gyakorlat ellen az ötvenes években felemelte szavát
néhány orvosnő és ügyvédnő, mert magánpraxisukban a házasság utáni
kényszerű névváltoztatás zavarokat okozott volna. Nekik akkor,
egyedi megoldásként, engedélyezték, hogy saját nevüket
használhassák, férjük neve mellett.
A jelenlegi szabályozás 1976-ban lépett életbe. Ennek különösen
azt a pontját érte annak idején sok bírálat, amely a férj számára
lehetővé tette, hogy felvegye felésége nevét. Ipari és kereskedelmi
körökben attól tartottak, hogy egyes kalandorok a feleség neve mögé
rejtőzve kibújhatnak a saját néven aláírt egyezségek, váltók
teljesítése alól, vagy pedig a csőddel járó kellemetlenségekből ily
módon rövid úton megszabadulhatnak. (folyt)
1989. november 21., kedd 16:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|