 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
 |
Népszavazás Egyiptomban 2.
|
A következő - Nasszer számára rendkívül fontos - népszavazásra
az 1967-es ,,hatnapos háború,, során elszenvedett egyiptomi (és
szíriai) vereség után került sor. Új, a frissen levont katonai,
illetve kül- és belpolitikai következtetésekre épült programját
vitte a nép elé Nasszer - ilymódon is szembeszállva a személyeket
ért kiritikákkal. Az 1968. májusi referendumon az ,,igen,,
szavazatok aránya 99,98 százalékos volt.
Nasszer halála után az utód, Anvar Szadat - akinek ,,liberális,
demokratizáló,, lépései a lakosságot sújtó igen kemény, esetenként
diktatórikus intézkedésekkel párosultak -, hogy helyzetét
megszilárdítsa, és szinte minden fontosabb politikai manőverét
jóváhagyassa, a ,,népi pecséthez,, gyakran folyamodott, főként az
1973. októberi - Egyiptomban a nagy győzelemként elkönyvelt - háború
után. Ekként 1974. májusában 99.95 százalékos támogatást mutathatott
ki az ,,októberi iratokban,, összegzett, akkor még igen homályosan
körvonalazott bel- és külpolitikai, valamint gazdasági
törekvéseihez. A szadati ,,nyitott kapuk,, politikája rendkívül
nehéz helyzetbe hozott tízmilliókat az országban. Az 1977-es
,,éhséglázadás,, leverése után az elnöknek mégis lehetősége volt
arra, hogy népszavazáson jóváhagyassa a szabadságjogok kemény
korlátozásával járó rendkívüli intézkedéseket.
Két évre rá, 1979. áprilisában ,,referendum-pecsét,, került
egyiptomi-izraeli békekötésre is, amelyet pedig - a helyi sajtó
szerint - a lakosság többsége negatívan ítélt meg. Ezzel egybekötve
arra is ,,felhatalmazást,, kapott Szadat, hogy feloszlassa a régi,
bírálatai miatt kényelmetlen parlamentet, és az új választáson már
saját pártjának, az újonan alakított Nemzeti Demokratikus Pártnak az
embereit juttassa be, kényelmes bő kétharmados többséggel, a
törvényhozásba.
Szadat idejében az utolsó népszavazásra - amely ismét
,,tökéletes jóváhagyást,, eredményezett - 1981. szeptemberében
került sor. Ezúttal 1O pontos csomaghoz, a ,,nemzeti egység
megőrzése dokumentumához,, kérte, és kapta meg a támogatást, vagyis
a tömeges megtorláshoz, amely a palackjából kiszabadult iszlám
fundamentalista ,,szellemet,, és a baloldalt sújtotta. Az 1981.
október 6-i győzelmi díszszemlén azután egy muzulmán integrista
csoport, a Dzsihad tagjai meggyilkolták Anvar Szadatot. +++
Eszes Tibor (Kairó), MTI-Panoráma
1989. november 21., kedd 11:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|