Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › november 21.
1989  1990
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata

"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:

Németh Miklós a meghamisított adatokról

"Az Országgyűlés mai ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette, hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette, mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."

Országgyűlés - első nap (1. rész)

1989. november 21., kedd - Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. Tájékoztatta a plénum tagjait arról, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselői mandátumáról lemondott, a Nógrád megyei 6. számú választókörzet pótképviselője azonban a megbizatást nem vállalta. Szólt arról is, hogy a nemzetiségek és az egyházak képviseletére, közjogi szerepük intézményesítésére vonatkozó tervezet még nem készült el, azt a kormány csak a decemberi ülésszakra tudja benyújtani. Fodor István elmondta: a mostani ülésszakra 13 interpelláció és 12 kérdés érkezett a képviselőktől.

A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre
tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.)
63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi
kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás
elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami
ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e
kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véleményét
megismerné. Amennyiben a kormányzat úgy határoz - tette hozzá -,
hogy a jelenlegi Parlamentnek nem kívánja benyújtani a
törvényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási
kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében - rövid, a padsorok
közötti konzultáció után - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja
benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők
elálltak.

    Ezután úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) 18
képviselő támogatásával a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági
társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló
indítványát decemberi ülésszakán tűzi napirendre az Országgyűlés.
Ugyancsak ekkor döntenek dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.)
indítványáról az egészségügyi törvény módosítása tárgyában. Dr. Lotz
Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási
törvény módosítására benyújtott indítványát, mert garanciát kapott
arra, hogy a kérdés jogszabályértelmezéssel megnyugtató módon
tisztázható, s a Legfelsőbb Bíróság elnöke saját hatáskörben
megteszi a szükséges intézkedéseket. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 12:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (2. rész)

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a szakképzési
hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló, 1988. évi XXII.
törvény módosítását indítványozta. A kulturális bizottság a kérdés
napirendre tűzését nem támogatta, mivel azt az oktatási törvény
átfogó módosításával együttesen célszerű megtárgyalni. A képviselő -
miután Glatz Ferenc művelődési miniszter jelezte, hogy a tervek
szerint a jövő év első negyedévének végére az oktatási törvény
átfogó módosítása elkészül - visszavonta indítványát.



    A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György (Budapest, 4.
     -------------

vk.) ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a
gazdasági és a kormányzati téren válságos helyzet alakult ki. Ennek
további romlása veszélyeztetheti a Parlament által már elfogadott
törvények maradéktalan megvalósítását is. A további
ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy lehetne megmenteni, ha
az Országgyűlés december 11-i hatállyal - megbizatásának lejárta
előtt - kimondaná feloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az
ideiglenes köztársasági elnök - az alkotmány előírásának megfelelően
- 1990. március 11-ére kiírhassa az országgyűlési választásokat. Az
alkotmány 28. szakaszának 6. pontja értelmében a jelenlegi
Országgyűlés tovább folytatja eredetileg beterjesztett tervei
szerint munkáját, az új Parlament első üléséig. Javasolta azt is,
hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére
tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre
bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszítené. A
képviselő kérte az Országgyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé,
hogy javaslatát az illetékes bizottságok és képviselő csoportok
megtárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István
ígéretet tett.

    A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:

    1. Személyi kérdés;

    2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990-1992. évi
gazdaságpolitikai programjáról;

    3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének
irányelveiről;

    4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az
általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási
nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló
törvényjavaslat tárgyalása; (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 12:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (3. rész)

5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat tárgyalása;

    6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar
Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető törvénykönyvről szóló
törvény, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a
büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

    7. A Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalása;

    8. A Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalása;

    9. az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás
előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása;

    10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az
általános választásokig terjedő időszakra;

    11. Interpellációk, kérdések;

    12. Bejelentések, nyilatkozatok;

    13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíróság
tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről.
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 12:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (4. rész)

Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta
László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós
miniszterelnök levelét, amelyet dr. Fodor Istvánnak, a Parlament
megbízott elnökének címzett:

    ,,Tisztelt Elnök Úr
Maróthy László környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9-én benyújtotta
lemondását. Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse fel
tisztsége alól
Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az új
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később
teszek javaslatot.,,



    Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A
     -----------------

környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezetőül elmondta:
nem újkeletű elhatározásának alapvetően politikai oka van. A
kormánynak az ország érdekében stabilizáló tényezőnek kell maradnia,
ezt azonban nehezíti, hogy nincs mögötte meghatározó erejű politikai
párt. Az egymással vetélkedő, s győzni akaró politikai erők
nincsenek tekintettel arra, hogy győzelmüknek milyen ára lehet. E
rendkívüli helyzetben a számításba jöhető politikai erőknek
támogatniuk kell a kormányt - hangoztatta Maróthy László -, s ezt
kívánja tenni elhatározott lépésével ő maga is.

    Érvei közt említette, hogy az átmeneti időszak másik stabilizáló
tényezője - a köztársasági elnöki poszt mielőbbi betöltése - is
veszélybe került. A Parlament stabilizáló szerepe csak a kormánnyal
való szoros együttműködésben érvényesülhet. Ezért nem akarta
lemondását addig benyújtani, amíg az Országgyűlés ismételten meg nem
tárgyalja a dunai vízlépcső ügyét.

    Két éve, amióta a vízlépcsővel foglalkozik, meggyőződéssel
vallja, hogy az építkezést és annak üzemeltetését a környezetvédelmi
követelményeknek kell alárendelni, de azt is fontos szempontnak
tartja, hogy hozzon hasznot is az országnak. Mint megjegyezte,
időközben módja lett volna álláspontját ,,elegánsan,,
megváltoztatni, amint ezt sokan megtették. A felelős magatartáshoz
azonban figyelembe kell venni az ország előre látható energetikai
problémáit, a hazánkat Európával összekötő hajózható víziút
szükségességét; az árvízvédelmi követelményeket - amelyek a
vízlépcső nélkül újabb költségeket jelentenek -, s végül a
,,szemérmes hallgatással övezett,, kártérítési ügyeket, amelyek
további súlyos anyagi terheket rónak az elszegényedő lakosságra.
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 13:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (5. rész)

Maróthy László végül a vízlépcső kapcsán közállapotaink
rendezetlenségéről szólt. Kijelentette: sem az országnak, sem
önmagának nem kíván olyan demokráciát, amelyben nincs helye a
felelősségteljes ellenvéleménynek, ahol folyamatos támadásnak teszik
ki magukat azok, akik határozottan vállalják ellenétes
álláspontjukat.

    Ezután került sor a miniszter felmentéséről szóló szavazásra. Az
indítvány mellett 135, ellene 124 képviselő voksolt. Tekintetbe véve
a 66 tartózkodást is, a javaslat nem kapta meg a többséget.

    A döntés értelmezése körül tanácstalanság támadt, majd dr.
Horváth Jenő képviselő indítványára az elnök szünetet rendelt el,
hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglaljon állást ez
ügyben.

    A Maróthy László felmentése körüli értelmezési vita csaknem két
órán át húzódott. A jogi bizottság ülése elé utalt kérdés abban
foglalható össze, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási
miniszter maga jelentette-e be lemondását posztjáról, vagy a
kormányfő kérte-e minisztere felmentését. Hogy a problémát az
Országgyűlés tisztábban lássa, Németh Miklós a szünet után
felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László intézett hozzá,
bejelentve lemondását.

    A levélben Maróthy László hangoztatja: ,,A kormány korábbi
ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri
megbízatásomat visszaadom. Kérem szíves egyetértését. A
miniszterelnök úrnak és a kormánynak eredményes munkát kívánok,,.

    Németh Miklós elnézést kért az értelmezési zűrzavar miatt a
parlamenttől, mert a kormány levele, amely Maróthy László
lemondásáról értesítette az Országgyűlést, pontatlanul
fogalmazódott. A levélben azt kellett volna egyértelművé tenni, hogy
Maróthy László önmaga mondott le posztjáról, s ezt a Minisztertanács
elnöke támogatja. A kormányfő tehát nem a miniszter felmentését kéri
az Országgyűléstől, hanem lemondásának tudomásul vételét.

    Lényegében ezt erősítette meg Horváth Jenő a jogi bizottság
részéről is. Emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács tagjainak
jogállásáról intézkedő 1989. évi IX. törvény előírásai irányadóak a
szóban forgó problémára is. A törvény felsorolja, hogy a
Minisztertanács tagjainak megbízása megszűnhet: lemondással,
felmentéssel, visszahívással, a bizalom megvonásával, halálozással.
Az alkotmány előírásai szerint pedig a miniszter felmentése a
parlament határozatával történik, ez esetben a miniszterelnök csak
javasolhatja a felmentést. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 13:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (6. rész)

Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, amikor a miniszter maga
mond le posztjáról. Ebben az esetben a parlament egyszerűen
tudomásul veszi a miniszter döntését.

    Az értelmezési vita után röviden szót kért az érintett fél,
Maróthy László is. Hangoztatta: korábbi szavai és a levél is
egyértelműen bizonyítja, hogy saját elhatározásáról van szó, amikor
megválik posztjától. A félreértések elkerülése végett a leköszönő
miniszter leszögezte: mindeddig a legjobb kollegiális viszonyban
dolgozott a miniszterelnökkel; a kormányfő részéről nem merült fel
kezdeményezés a lemondására. Maróthy László végezetül köszönetet
mondott a parlamentnek a vele szemben tanúsított megértésért.

    A parlament az elmondottak fényében tudomásul vette Maróthy
László lemondását. A poszt betöltésére a kormányfő később tesz
javaslatot az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 13:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (7. rész)

Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves
kormányprogram beterjesztése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar
Köztársaság kikiáltásával az átmenet egy fontos szakasza lezárult, és
minőségileg új szakasz kezdődött. Sokan úgy vélik, hogy a
Parlament és a kormány együttműködésében is lezárult egy szakasz.
Azt sugallják, hogy a jogintézmények létrehozását eredményező jó
együttműködést most egy éles konfrontációs szakasz váltja majd fel.
Ez azzal magyarázható, hogy súlyos érdekellentéteket felszínre hozó
kérdések kerülnek napirendre. Amíg a demokratikus jogállam
alapintézményeinek megalkotásában könnyű volt a közös nevezőt
megtalálni, addig a gazdasági válság megoldását célzó kormányzati
törekvéseket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai
érdekeik a Parlament és a kormány konstruktív viszonyának
megbontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehetséges cselekvés
korlátait, a szükséges cselekvés elkerülhetetlen voltát.

    - Vitathatatlan - folytatta -, hogy amiről hamarosan dönteni
kell, azt nem fogják tízezrek ujjongva üdvözölni a Kossuth téren,
mint tették a köztársaság kikiáltásakor. De a kormány és a Parlament
munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzetben ünnepeljék.
A népet, az ország jövőjét kell szolgálni, s ehhez nem elég díszes
homlokzatokat emelni. Az alapokat kell megerősíteni, mert szilárd
alap nélkül a még oly díszes felépítmény is csak egy ideig áll, majd
összeomlik.

    - A kormány szemére vetik, hogy a politikai jogi
intézményrendszer átalakítása lefoglalta minden erőnket - mondotta
Németh Miklós -, és közben a gazdaságra nem jutott energia, kellő
figyelem. Ez nagyrészben igaz, ám bizonyos mértékben szükségszerűség
is. Több évtizedes tapasztalat diktálta ugyanis: a gazdasági
viszonyok átalakításának lényeges feltétele a politikai, alkotmányos
viszonyok megreformálása. A gazdasági demokráciára irányuló
törekvések eddig mindig az igazi politikai demokrácia, a plurális
társadalmi viszonyok hiánya miatt buktak meg.

    Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb
lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez. Csakhogy ezzel
fájdalmat okozunk, mégpedig másoknak és többeknek, mint a politikai
struktúra átalakításakor. A többség demokráciát akart és akar, és
ezért támogatta a pártállam és állampárt lebontását. A gazdaságban
azonban már kínosabb a régi struktúrák lerombolása. Nagy áldozatokat
kíván az új felépítése. Éppen ezért az előttünk álló feladatok
megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és
a Parlament között. Nem egymással kell konfrontálódnunk, hanem a
valósággal. (folyty.köv.)


1989. november 21., kedd 15:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (8. rész)

Ezután Németh Miklós tájékoztatást adott a képviselőknek az
ország valós adóssághelyzetéről.


- Mindenki előtt világos, hogy az ország külső adóssága óriási
mértékű, és hatalmas terhet jelent. Sokan nem értik azonban, hogy ez
igen nagy mértékben korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét,
meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket egy bármilyen összetételű
kormánynak meg kell tennie. Túlbecsülik a gazdasági lehetőségeket,
mert kevesen tudják, hogy ez az adósság hogyan alakult ki. A kérdést
az emberek egyszerűen úgy teszik fel: mondjuk már meg végre, mennyi
is az adósságunk, és számoljunk el azzal, hová tettük azt a rengeteg
pénzt.

    A kérdést már régóta feszegetik, mert egyesek érzik, mások
tudják, hogy az erre adandó válasz fontos ahhoz: tisztán lássák a
helyzetet és a lehetőségeket. A probléma gyökere a sztálinizmus
gazdaságpolitikai gyakorlatához nyúlik vissza. A sztálinizmus
szocialista politikai gazdaságtana szerint a szocializmus abban is
magasabb rendű a kapitalizmusnál, hogy a mindenről gondoskodó
központi költségvetés legalábbis egyensúlyban van, a hiány pedig a
rosszul működő kapitalista gazdaságok sajátja. Így a szocialista
országok költségvetésében sohasem volt hiány, legalábbis nyilvánosan
nem. Mi, magyarok ebben is úttörők voltunk, és a gazdaság
irányításáról vallott eretnek nézeteinkbe az is belefért, hogy
bizonyos szolid mértékű hiányt azért kimutassunk. Mint annyi másban,
ebben is óvatos kompromisszumok uralkodtak. Amikor az 1970-es évek
elején kialakult óriási világpiaci árváltozásokról a politikai
vezetés azt állította, hogy ezek ránk nem lehetnek hatással, akkor
ezt a felfogást tükröztetni kellett a pénzügyi mérlegekben is. Ez
meg is történt. Miközben a költségvetés hatalmas kiadásokkal védte
meg a vállalatokat és a lakosságot a külső hatásoktól, a gazdaság
nem termelte meg az ehhez szükséges jövedelmet.

    A költségvetés egyensúlya ennek következtében nyilvánosan nem
tükrözte ezt az ellentmondást, vagyis a valóságosnál sokszorosan
kisebb hiányt publikáltak. A rendszer, a dogma, az MSZMP
gazdaságpolitikájának és döntési rendszerének logikája diktálta ezt,
s az ország úgy is élt, mintha minden rendben ment volna. Nőtt az
életszínvonal, szinte stabilak voltak az árak, senki munkahelye nem
került veszélybe. De az élet igazi törvényeit áthágni nem lehetett,
valamiből fizetni kellett a látszólag nyugodt fejlődést. Ezt
külföldi hitelekből tették, s így néhány évig valóban többet
fogyasztott és költött beruházásra az ország, mint saját jövedelme
megengedte volna. Az 1971-1979 közötti időszakban emiatt fel is
halmozódott mintegy 9 milliárd dollár adósság. És akkor felismerték,
hogy ez így nem mehet tovább. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 15:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (9. rész)

Megkezdődött a belső felhasználás fokozatos hozzáigazítása a
tényleges jövedelmekhez, de a már felhalmozott adósság törlesztése
és kamatai több pénzt igényeltek, mint amit komoly megrázkódtatás
nélkül a hazai gazdálkodók és a lakosság jövedelméből erre el
lehetett vonni. Ezért folyamatosan újabb hiteleket is kellett
felvenni. Néhány éven át sikerült is javítani valamit a helyzeten,
de a 80-as évek elején a nemzetközi pénzvilágot több politikai és
pénzügyi válság zavarta meg. Számos ország fizetésképtelenné vált,
köztük több szocialista ország is. Az addig biztonságos
hitelforrások előttünk is bezárultak, és így minket is fenyegetett a
pénzügyi összeomlás. Támaszt kellett keresni, s erre a Nemzetközi
Valutaalapba való belépés volt a legalkalmasabb. Egyértelmű volt,
hogyha felvesznek minket a szervezetbe, segítségükkel - de csak
azzal - úrrá tudunk lenni fizetési gondjainkon. Akkor a politikai és
gazdasági vezetés komoly dilemma elé került. A csatlakozáshoz
ugyanis részletes adatokat kell az érintett országnak bemutatnia.
Magyarország pénzügyi helyzete pedig lényegesen rosszabb volt annál,
amit addig éveken keresztül a nyilvánosság elé tártak. A vezetés
megriadt. Ha bevallják a valós helyzetet, ami alapvetően a
költségvetési deficit évek óta felhalmozódott hiányának tényleges és
publikált összege közötti különbség feltárását igényelte volna,
olyan rossz képet festünk magunkról, hogy nem vesznek fel bennünket
a szervezetbe. Ebben az esetben pedig nem kapunk hitelt,
fizetésképtelenné válunk, és bekövetkezik a pénzügyi összeomlás.

    Végül az az álláspont győzött, hogy a tiszta helyzet bemutatása
esetén nincs semmi esély a belépésre. Mivel az ország alapvető
érdeke a csatlakozás, ezt veszélyezteti, ha feltárják a tényleges
helyzetet. Ennek megfelelően született a döntés. Az akkor fennálló
konvertibilis adósságállomány tényleges és publikált összege között
mintegy másfél milliárd dollár, a költségvetésben, illetve az
államháztartásban pedig közel 300 milliárd forint különbség volt. A
szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez a különbség pár év alatt, a
belépést követően felszámolható. A belépést követő két-három év
igazolni látszott a döntés helyességét. A Valutaalappal megvalósult
pénzügyi együttműködés eredményeként sikerült elhárítani a fizetési
válságot, s a kialakított és követett szigorú gazdaságpolitika a
pénzügyi egyensúly javulását eredményezte. Rövid idő alatt megállt
az adósság növekedése, sőt 1984-ben az adósság csökkent.
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 15:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (10. rész)

De az eredményeket hozó, megszorító jellegű gazdaságpolitikát a
politikai vezetés - élvezve a gazdálkodó és pénzügyi szervezetek
bizonyos köreinek és a szakszervezetek legfőbb vezetőinek
támogatását - nem tolerálta tovább. Kiadta a jelszót: élénkíteni,
dinamizálni kell a gazdaságot. Anélkül, hogy a szerkezet
átalakításáért bármit tettek volna, lendületet akartak adni a
növekedésnek. Így nőtt az import, emelkedett a fogyasztás és
1985-1987 között ismét megduplázódott az adósság, újra óriásira
duzzadt az átmenetileg egyensúlyba került költségvetés hiánya.

    1988-ban ugyan sikerült lefékezni a romlást, és ismét aktív volt
az áruforgalom egyenlege, de olyan intézkedések születtek - a
világútlevél bevezetése, vámrendelkezések -, amelyek népszerűek
voltak a lakosság körében, ám fenyegetően előrevetítették a
kedvezőtlen tendenciákat. Mindez újabb csapdát jelentett.
Visszavonni ezeket a rendelkezéseket akkor értetlenséget váltott
volna ki, hiszen kedvezően fogadott intézkedésekről volt szó.

    - Az én felelősségem - hangsúlyozta Németh Miklós -, hogy bár a
helyzet tarthatatlanságát felismertem, mégsem tettem ellene. S
amikor tettem - a legutóbbi valutarendelet kiadásával -, már későn
és rosszul magyarázhatóan cselekedtünk. Nem tehető felelőssé a
lakosság azért, hogy adott szabályok között legalább ő igyekszik
racionálisan cselekedni.

    De 1988 a politikában is fordulatot hozott, és a májusi
pártértekezlet után létrejött új Politikai Bizottság ugyancsak
szembekerült az adósságcsapda dilemmájával. A felhalmozott adósság
és annak terhe olyan örökség, amely nem engedi szárnyalni a
fantáziát, sőt gúzsba köti a társadalomnak rövid távon többet
nyújtani kívánók szándékait. Ezért ha a társadalom nem ismeri ennek
a tehernek valódi súlyát, lehetetlen megmagyarázni és elfogadtatni a
szükséges áldozatokat. Fel kellett volna tehát tárni a valós
helyzetet, hogy az óhatatlan megteendő intézkedéseket indokolni
lehessen, és az új vezető testület politikailag hiteles legyen.

    - Ám ismét felmerült az aggály: ha nyilvánosságra hozzuk, hogy
eltérés van a publikált és a tényleges adatok között a költségvetés
hiánya és a külső adósság tekintetében, akkor a nemzetközi pénzvilág
bizalma megrendül, a pénzügyi összeomlás elkerülhetetlen. Ez viszont
az ország érdekei ellen van. Úgymond, aki a nép, az ország érdekét
nézi, az nem dönthet a tényleges számok feltárása mellett.

    - Ismét, akárcsak hét évvel korábban, ez az álláspont győzött,
és ez volt a testület döntése. De elhatároztuk akkor, hogy az
egyébként is meglehetősen zavaros és sokszor hézagos nyilvántartási
rendszer rendbetételével és megfelelő pénzügyi műveletekkel
két-három év alatt fel kell számolni az eltérést. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 15:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (11. rész)

Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank a múlt év végén
hozzákezdett a helyzet tisztázásához. Rendkívül összekuszált
szálakat kellett kibogozni, hogy az 1982 óta történt események,
műveletek, illetve az azt megelőzően történtek nehezen átlátható
rendszerében rendet tegyenek. Ez mostanra megtörtént, s a kormány
így abban a helyzetben van, hogy végre hiteles képet tud adni a
Parlamentnek az ország pénzügyi helyzetéről. Az alapos
felülvizsgálat, a pénzügyi műveletek teljes körű számbavétele után a
teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg
meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén
némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt.

    Az államháztartás összes adóssága - ami az éves hiányok
összegét, az árfolyamváltozások miatti leértékelési különbözeteket,
az Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hiteleket, valamint az
állam által garantált vállalati hiteltartozásokat is tartalmazza -
az év végére eléri az 1100 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg
megegyezik a külföldi bruttó adósságállomány forintban kifejezett
értékével. Némi leegyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy a külső
adósságállomány a széles értelemben vett államháztartás - aminek
részei az állami költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
tanácsi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetése -
tartozásává konvertálódott.

    - Természetesen attól, hogy egyes korábbi hitelműveletek,
például a szocialista relációban nyújtott konvertibilis hitelek,
most bekerültek a nyilvános és most már teljes körű
adatszolgáltatásba, a népgazdaság valós terhei nem lettek nagyobbak,
hiszen hitelezőinek eddig is a tényleges adósság után fizettük a
törlesztést és a kamatot. Semmit sem változik tehát az
adósságszolgálatra fizetendő összeg és a GDP aránya, az
adósságszolgálati ráta. Természetesen a kormány nem kívánja
megkerülni, hogy a Parlamentet teljes részletességgel tájékoztassa
az ország adósságával összefüggő adatokról.

    Ezért - mondotta Németh Miklós - felkértem a Magyar Nemzeti Bank
elnökét, hogy amikor a jövő év elején a kormány beterjeszti a
jegybankról szóló törvényt, az MNB mellékelje a bank tisztába tett
mérlegét is, és azt megfelelő magyarázatokkal mutassa be az
Országgyűlésnek. Ekkor kell dönteni arról is, hogy kinek - az
Országgyűlésnek vagy a Minisztertanácsnak - a felügyelete alá
tartozzon a Magyar Nemzeti Bank. Addig is elkészült egy tájékoztató,
amelyet még kedden kézhez kapnak a képviselők. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (12. rész)

Németh Miklós őszintén válaszolt arra is, hogy a tájékoztató
anyagot miért nem juttatták el már előbb a képviselőknek. A kormány
ugyanis - mondotta - éppen olyan dilemma előtt állt, mint korábban a
politikai vezetés két alkalommal is. Még a legutóbbi napokban is
éles vita folyt, mit kell tenni az ország érdekében.

    - Mi most arra a döntésre jutottunk, hogy a teljesen tiszta kép
bemutatása szolgálja jobban az ország érdekeit. Eltökéltek vagyunk
abban, hogy az ország életében új történelmi szakaszt nyissunk, és
meggyőződésünk, hogy ezt csak tiszta lappal lehet sikerrel megtenni.
A kormányban arra a következtetésre jutottunk, hogy a demokratikus
átalakulás az alkotmányos jogrend, a plurális társadalom
megvalósítása érdekében tett lépéseink kellő bizonyítékát adják
szándékaink komolyságának.

    A kormány tisztességgel akarja az ország érdekeit szolgálni. Az
az út, amire a nemzet rálépett, önmagában is nehéz és gyötrelmes
lesz. Minden fölösleges terhet le kell tehát rakni, ami a haladást
nehezítheti. Mi nem akarunk ilyen terhet tovább hurcolni, és főképp
nem akarunk tisztázatlan helyzeteket magunk mögött hagyni. A bizalom
és támogatási készség partnereink többségénél nem üres szólam.

    Eleinte voltak olyan jelzések, hogy a nyugati országok majd csak
a választások után, azok eredményétől függően váltják valóra segítő
szándékaikat. A tények cáfolják ezeket a spekulációkat. A nyugati
országok többsége nem vár ki a választásokig. Csak egyet várnak:
átalakulást célzó és alátámasztó határozott reformpolitikát,
következetes gazdaságpolitikát és rendezett békés átmenetet. Azt
tehát, amit mi is akarunk. Egyértelművé tették: nem személyeket vagy
pártokat, hanem az átalakulási folyamatot támogatják. Tudják, hogy
súlyos nehézségeink vannak, és segíteni akarnak, hogy azokat
áthidaljuk. De csak akkor tudnak segíteni, ha mi sem várunk itthon,
nem halogatjuk a szükséges lépéseket, még ha azok fájdalmasak is.
Erről győztek meg Bush elnökkel, Kohl kancellárral, González
miniszterelnökkel, Vranitzky kancellárral, valamint az Európai
Közösség vezetőivel, Dumas és Delors urakkal a közelmúltban
folytatott személyes megbeszélések. De ugyanez volt tapasztalható
Mitterrand köztársasági elnökkel, valamint a francia, svéd, holland,
kanadai és ausztrál miniszterelnökökkel korábban folytatott
eszmecseréimben is.

    Németh Miklós hangsúlyozta: bízik abban, hogy a hazai
folyamatokban azóta elért haladás tükröződni fog Margaret Thatcher
brit kormányfővel és Helmut Kohl kancellárral küszöbön álló
tárgyalásain is, mint ahogy nagy várakozással tekint a dél-koreai
elnök mostani, a japán miniszterelnök és Mitterrand elnök jövő év
eleji látogatása elé. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (13. rész)

Németh Miklós kifejezte reményét, hogy az ország hasznára válik
az a kivételes lehetőség, amit az Európai Közösség vezetői
legutóbbi, budapesti látogatásukkor felajánlottak: a magyar
miniszterelnök vegyen részt és szólaljon fel a Közös Piac
külügyminisztereinek december 13-án, Brüsszelben tartandó,
Magyarország és Lengyelország megsegítésével foglalkozó
tanácskozásán, amelyen Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere
is részt vesz.

    - Mindez nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági nyitás
politikájának, de nem jelenti azt, hogy külkapcsolati rendszerünk a
korábbi egyoldalúság után most egy ellenkező előjelű egyoldalúságra
épül. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy Magyarország és a Szovjetunió
sokoldalú kapcsolatrendszere az egyenjogúságon, a kölcsönös
előnyökön, a be nem avatkozáson, a nemzeti sajátosságok tiszteletben
tartásán, az útkeresés szabadságán alapuljon, független, szuverén
országok közötti érett, kiegyensúlyozott partneri viszony legyen.

    Németh Miklós hangsúlyozta: rokonszenvvel követjük azokat a
politikai változásokat is, amelyek több közép-európai országban
zajlanak. Saját törekvéseink iránt megértést, bizalmat, türelmet
kérünk, s hasonló az alapállásunk szomszédainkhoz is. A kölcsönös
tolerancia az érintett országok javára válhat.
    Kiemelte: a jövőben soha többé ne rendeljük alá országunk
érdekeit olyan internacionalista közösségi érdekeknek, amelyeket a
nép, a társadalom előtt nem tudunk igazolni. E felfogással a magyar
kormány nem áll egyedül, szövetségesei vannak. Erről biztosítottak
ebben az évben a lengyel vezetők, továbbá Markovics jugoszláv
miniszterelnök és erről tárgyalok várhatóan a jövő év elején
Mazowiecki lengyel kormányfővel - mondotta Németh Miklós, hozzátéve,
szeretne a nem távoli jövőben találkozni Modrow-val, az NDK új
miniszterelnökével, s bízik abban, hogy még ez évben Moszkvába
látogathat.

    A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt.
Elmondotta: alapkérdés, hogy a békés átmenet jelenlegi szakaszában
sikerül-e törvényes, alkotmányos úton elvezetni az országot a
választásokig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a Parlamentnek és
a kormányának szüksége van a különböző pártok segítségére is. A
békés átmenet, a választások rendezett lebonyolítása a Magyar
Köztársaság minden törvényes és felelős politikai erejének elemi
érdeke. A miniszterelnök ebből kiindulva kezdett konzultációkat az
erre igényt tartó pártok vezetőivel. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (14. rész)

- A megbeszélések eddigi tapasztalatai alapján reményt látok
arra, hogy a Parlament, a kormány és a pártok vezetői közötti magas
szintű megbeszélésen konzultációkat folytassunk a választások
időpontjáról, az addig terjedő időszak politikai menetrendjéről, a
Parlament és a kormány, valamint a pártok közötti konzultatív
kapcsolatok tartalmáról, a lényeges gazdaságpolitikai és
társadalompolitikai vonalvezetés fő kérdéseiről, nevezetesen a
gazdasági alkotmányosság megteremtésére és intézményeinek
kiépítésére irányuló legfontosabb gazdasági sarkalatos törvényekről,
a gazdaság működőképességének, külső és belső pénzügyi egyensúlyának
fenntartását és megszilárdulását alátámasztó rövid távú konkrét
akciókról, valamint a szociális intézményrendszer olyan
korszerűsítéséről, amely alkalmas a tömegessé váló szegénység
enyhítésére.

    Reményt látok arra, hogy a pártok felelős politikai
szerepvállalásának olyan módja alakul ki, ami nem veszélyezteti az
átmenet alkotmányos, törvényes jellegét, és ugyanakkor erősíti a
döntések politikai legitimitását. De mindezt úgy kell megtenni, hogy
a Parlament szuverenitását ne érje sérelem.

    Németh Miklós ezután röviden foglalkozott a kormány helyével és
szerepével. Véleménye szerint: az új alkotmányos rendben a Magyar
Köztársaság kormánya a népszuverenitást megtestesítő Parlamentnek
felelős. Ez nemcsak belpolitikai szempontból jelentős, hanem erősíti
Magyarország nemzetközi presztizsét is. A kormány a Parlamenttel
szoros együttműködésben, konzultálva pártokkal és a társadalmi
szervezetekkel a békés átmenet második szakaszának feladataira
összpontosít. E tevékenységében kiindulópontnak tekinti, hogy az új
alkotmányjogi helyzetben eddigi stratégiáját megerősítve a
Parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként kíván
működni.

    - Az, hogy a kormány független - és ezt hangsúlyozza -,
elsősorban a nemzetközi környezethez való viszonyát foglalja
magában. Tömören, egyetlen szóval jellemzi a Varsói Szerződésen és a
KGST-n belüli státusát, a Szovjetunióval és a többi szövetséges
országgal kapcsolatos új típusú magatartását.

    Az, hogy nemzeti kormány, azt jelenti: az átmenet bonyolult
időszakában mindennél előbbrevalónak tekinti az össz-nemzeti
érdekeket, a békés viszonyok, a demokrácia, a belpolitikai
stabilitás erősítését, a gazdaság működőképességének fenntartását, a
szociális feszültségek mérséklését. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (15. rész)

Az, hogy a kormány nemzeti kormányként működik, azt is jelenti:
integratív szerepre törekszik, ezért folyamatosan tárgyal, konzultál
a különböző pártokkal, társadalmi mozgalmakkal, érdekképviseleti
szervezetekkel, egyházakkal, egyfajta centrumpozícióból próbálja a
gazdasági, társadalmi és politikai feladatokat a Parlamenttel
együttműködve irányítani és befolyásolni. De a kormány nem független
a pártoktól és társadalmi mozgalmaktól. Nem is lehet az, mert - mint
a Parlamentnek felelős intézmény - a Parlament politikai
erőviszonyai döntő mértékben meghatározzák irányvonalát és akcióit.

    Természetesen van a kormánynak politikai arculata és
elkötelezettsége is. A Minisztertanács - mint testület - a baloldali
európai szocialista progresszív értékek elkötelezettje, és tagjai
teljes mértékben elfogadják ezeket az értékeket. Támogatják és
tiszteletben tartják az emberi és állampolgári jogokat, az
állampolgárok önszerveződő, öntevékeny gazdasági, társadalmi és
politikai közösségeit. A kormány tehát támaszkodik a Magyar
Szocialista Pártra, annak parlamenti frakciójára, de számít minden
progresszív, a békés átmenet iránt elkötelezett, parlamenti és azon
kívüli politikai erőre is.

    Németh Miklós elmondotta, hogy nemzetközi tárgyalásain közölte:
a kormány az ország működőképességének fenntartása, a
finanszírozhatóság biztosításának érdekében vállal és kezdeményez
minden szükséges intézkedést. Szempontjai között egyszerűen nem
szerepelhet, hogy lépései népszerűek-e vagy népszerűtlenek, mert
különben nincs szerkezetátalakítás, nem lesz később vállalkozás-
élénkítés, piac, de lehet vágtató infláció, és gyökeret verhet a
szegénység. Nehéz utat kell végigjárni, amelyet csak úgy lehet
megtenni, ha létrejön a szövetség a demokráciáért, és kialakul az
együttműködés a gazdasági helyzet javításáért. Nincs szükség
pénzügyi terrorra, sem kivételes gazdasági állapot bevezetésére.
Ugyanakkor nem vezet céljához az olyan szociális intézkedés sem,
amelynek hiányzik a fedezete a gazdasági teljesítményekben.

    - Sokan ajánlanak csodarecepteket, és ezek végrehajtását kérik
számon a kormánytól. Veszélyes illúzió lenne azt hinni, hogy több
évtized alatt felhalmozódott problémaszövevényt egy kardvágással át
lehet vágni. A kialakult helyzet ugyanis sokkal bonyolultabb, mint
volt annak idején a gordiuszi csomó. Nem kard, hanem szorgos
munkáskéz és tisztességgel, fegyelmezetten végzett minőségi munka
kell
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (16. rész)

Ezután arról szólt, milyen tényezők veszélyeztethetik, illetve
segíthetik a kormányzat és az államigazgatás működőképességét.
Kifejtette: a pártállam rendszerének lazulása, majd annak leépítése
az állami politikai gépezetben zavarokat idézett elő. A pártállam
rendszere ugyanis betöltött egyfajta társadalom- és államszervező
erőt, ami összefogta az állami és politikai gépezetet. Lebontásával
az államigazgatásban elbizonytalanodtak, mert nem érzik még maguk
mögött a demokrácia védelmét.

    - A kormány és személy szerint én minden időben mindenféle
boszorkányüldözésnek esküdt ellensége voltam, és az leszek a jövőben
is. Nem csupán erkölcsi okokból, hanem azért is, mert az országnak
nagy károkat okoz. Mélységesen elítélem azt a módszert, ahogy
1945-46-ban az államapparátust szétverték, hiszen számtalan emberi
tragédia okozása mellett a hatalom megfosztotta önmagát szakmai
bázisától. Mélységesen elítélek minden olyan megnyilatkozást, amely
pártállás alapján, vagy pusztán az államigazgatásban kifejtett
működés miatt bosszúhadjáratra hív fel. Minden pártnak, az ország
egészének az az érdeke, hogy az államigazgatás működőképessége
fennmaradjon. Ezért célszerűnek tartom már most a pártokkal
tárgyalást kezdeni arról, hogy melyek azok a vezetői posztok,
amelyeket elsődlegesen politikai tisztségnek kell tekinteni, ahol a
pártoknak a hatalmi harcban elért eredményei alapján cserélődnek az
emberek. De minden más tisztség ellátásának feltétele csak a szakmai
hozzáértés és az emberi tisztesség megléte lehet.

    Ezt a kérdést átfogóan és tartós jelleggel a közszolgálati
törvény rendezheti, amelynek előkészítését a Minisztertanács
felgyorsította. Ilyen elvi alapon kell megítélni az
MSZMP-alkalmazottak ügyét is. A Munka törvénykönyvében kell
megtiltani, hogy a korábban pártalkalmazásban állt, felkészült
szakemberek elhelyezkedését pusztán korábbi munkahelyük miatt
egyesek meggátolják


    - A kormány a pártállam lebontása jegyében lehetővé tette azt
is, hogy mintegy 300-400 személy a pártapparátusból korengedményes
nyugdíjba mehessen. Sokan azt mondhatják: a kormány menti a
pártállam alkalmazottait. Én azt mondom: csak óvatosan a
minősítéssel
Nem kizárt, hogy egy idő után a mostani gyanakvók még
örülni fognak e törvényeknek. Tudni kell az új társadalmi
rendszerben kulturáltan, gyűlölködés, B-listák nélkül, egymással
megbékélve együttélni. A Büntető törvénykönyv már előírja, hogy
politikai okból nem lehet halálos ítéletet hozni. Ám tragédia lenne,
ha a mindennapi együttélés során az erkölcs és morál helyett a
Büntető törvénykönyvnek kellene átvennie a fő szabályozószerepet.
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (17. rész)

Fogjunk össze, hogy ez a nem csak gyalázatos, de rendkívül káros
diszkrimináció ne nyerhessen teret
Nem kérek elvtelen hozzáállást a
korábban harácsolókkal, a törvények megszegőivel vagy a hatalommal
visszaélőkkel szemben. Ők viseljék el tetteik következményeit. De a
tisztességes, felkészült, erkölcsi tőkével bíró emberek ne legyenek
boszorkányüldözésnek kitéve. A jövőben csak a szakértelem, a
rátermettség legyen az egyedüli kritérium minden munkában.

    A miniszterelnök szólt arról a politikai, morális természetű
problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. - Nem kell
bizonygatni Önök előtt - mondotta -, hogy ez mennyire veszélyes.
Ezért első lépésként a probléma kivizsgálására azonnal parlamenti
bizottságot küldtünk ki. A kialakult helyzet kapcsán több ízben
beszéltem Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott
miniszterelnök-helyettes lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és
vállalta, hogy kiköltözik lakásából. A honvédelmi miniszter pedig,
utasításomra, december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor-könyv
minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti
vizsgálóbizottságnak is és ezen keresztül az ország széles
közvéleményének.

    Felkértem a honvédelmi minisztert arra is, hogy tegyen jelentést
a hadsereg szervezetében, személyi állományában az utóbbi években
végrehajtott, illetve tervezett változásokról. Ez módot ad arra,
hogy Király Ferenc képviselőnek, az előző ülésszakon elhangzott
interpellációjára a miniszter november 30-ig megfelelő választ
adjon.

    Németh Miklós leszögezte: a kormányzat tapasztalata szerint a
honvédség tisztikarának és sorállományának döntő többsége a
vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek maradéktalanul eleget
tesz, és tisztességgel látja el a nemzet szolgálatát. Egyes korábbi
közép- vagy magasabb beosztású honvédtisztek magatartása,
inkorrektsége senkinek nem adhat jogot arra, hogy befeketítse vagy
kikezdhesse a több ezres tisztikart, a sorállomány erkölcsi
tisztaságát, emberi helytállását. A reformfolyamatot, a demokratikus
átalakulást, a belső stabilitást gyengítheti az ilyen jellegű sommás
minősítés sugalmazása.

    A kormány a védelmi stratégiával összhangban még novemberben
dönt a fegyveres erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti
felépítésének korszerűsítéséről is. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 16:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (18. rész)

- A kormány katonapolitikájában az elégséges védelem ésszerű
elvét vallja. Kontinensünkön az enyhülési folyamat eredményeként a
katonai szembenállás mértéke csökken, ezért a kormánynak az európai
folyamatok várhatóan pozitív alakulásával összhangban szándékában
áll a lehetséges további ésszerű létszámcsökkentés megvalósítása is
1992 januárjáig, beleértve a katonai szolgálati idő további
mérséklését is.

    A hadsereg mellett nem kevésbé fontos egy erős, szellemében
tiszta és önérzetében szilárd rendőrség léte is. Nem lehet
belenyugodni abba, hogy romlik a közbiztonság, a közrend, egyre
terjed a bűnözés, mind gátlástalanabbak a feketevalutázók. Meg kell
védeni az embereket, meg kell fékezni az erőszakot. A demokráciának
renden és respektált szabályokon kell alapulnia. Ezért támogatni
kell a rend őreit. Nagy szükség van jól működő államgépezetre,
törvénytisztelő állampolgárokra, belső késztetéssé váló szilárd
erkölcsi rendre. Ezek a civil társadalom nélkülözhetetlen értékei.

    Az elmúlt évtizedek sokat hangoztatott jelszava volt a
bürokrácia elleni harc. A kormány most a szavak helyett tényleges
romeltakarító jellegű munkára vállalkozik. A következő hónapokban a
közigazgatásban is sor kerül az úgynevezett deregulációs program
végrehajtására, teret nyitva az állampolgári szabadságon alapuló
önrendelkezés előtt. Az állampolgárral szembeni bizalmatlanságra
épülő szabályozás kiiktatásával egy év leforgása alatt félmillió
hatósági bizonyítvány és igazolás kiadása válhat feleslegessé. Az
indokolatlan hatósági kötelezettségek megszüntetésével évente 3
millió, hivatal előtti személyes megjelenés válik szükségtelenné.

    A kormányzat célja, hogy az állam és polgárainak kapcsolatát új
alapokra helyezze, az állam legfőbb feladatává polgárainak
szolgálatát tegye. Minden eszközzel elő kívánják segíteni az
önkormányzatok kibontakozását. Ehhez meg kell teremteni a szükséges
jogi, anyagi és szervezeti kereteket. A szabályozási elvekről a
közeljövőben a kormány tanácskozik a politikai pártokkal, az
állampolgárokkal. Mindezek alapján egy alaposan átgondolt,
valamennyi progresszív társadalmi erő támogatását maga mögött tudó
szabályozási koncepciót kíván a kormány az Országgyűlés elé
terjeszteni.

    Végül Németh Miklós arról beszélt, hogy itt, a Kárpát-medencében
ritkán élt olyan generáció, amelynek felhőtlen élet jutott volna
osztályrészül. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 17:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (19. rész)

- Voltak időszakok - emlékeztetett -, amikor eleink nagy áldozatot
vállaltak, még azon az áron is, hogy feladták saját egyéni
boldogulásukat, hogy ez a kis ország tovább létezhessen. Mi most azt
tehetjük, hogy közvetlen elődeinket, az ország korábbi vezetőit, az
MSZMP-t mint uralkodó pártot, a hatalmi berendezkedést hibáztatjuk,
bűneit és annak következményeit értékeljük. Ez azonban csak
tanulságot nyújthat, nem megoldást. Tehetjük, hogy egymás torkának
esünk, és ahány érdekcsoport, politikai áramlat létezik, annak
mentén hadakozunk, miközben az országot a legmélyebb anarchiába
süllyesztjük. Ajánlom azonban: tegyük azt, hogy az ország javát
tekintjük elsődlegesnek, és egyéni sorsunkat annak rendeljük alá.
Ez igényli tőlünk ugyanis a legnagyobb áldozatot, de erre kötelez
bennünket az államférfiúi, politikai és közéleti felelősség, a
hazaszeretet.

    - Az Országgyűlés alig egy év alatt mintegy 60, többségében
átfogó kódex-szerű törvényt alkotott, annyit, amennyit 1980 óta
összesen. Ez jól mutatja azt az óriási változást, amelyet ez az
Országgyűlés megélt. Az Országgyűlés és a kormány egymásra utaltan,
nagy viták árán, de eredményesen folytatta azt az egyedülálló
kísérletet, hogy a válság mélypontján is elszántan építi a politikai
és gazdasági demokrácia intézményrendszerét. Azért egyedülálló ez,
mert a történelmi tapasztalatok arra intenek: a válság vonzza az
erős, valamiféle rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit
mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a
demokrácia útján lehet számítani - mondotta végezetül Németh Miklós,
és a kormány nevében arra kérte a képviselőket, hogy amíg az
Országgyűlésnek és a kormánynak megbízatása le nem jár, a sors által
meghatározott szerepet tisztességgel, egymás iránti szolidaritással
lássák el. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 17:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (20. rész)

A miniszterelnök beszéde után az elnöklő Fodor István
dr. Balla Évának (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István
----------------
Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosának adta meg a szót.

    A képviselőnő a gazdaság törékenységére, a fizetésképtelenség
növekvő veszélyére hivatkozva - és csatlakozva Bánffy György
korábbi indítványához - sürgette, hogy az Országgyűlés mielőbb írja
ki a parlamenti választásokat. Nem vállalhatjuk - mondta -, hogy az
új magyar demokrácia egy csődtömeggel induljon el. Ezért
mindenekelőtt egy rövid távú, a választásokig érvényes válságkezelő
programra van szükség, amely azonban csak úgy számíthat sikerre, ha
a társadalom türelemmel és megértéssel fogadja, s nem válik
politikai harcok tárgyává. Ez ügyben a kormánynak a pártokkal és az
érdekképviseleti szervezetekkel is meg kell egyeznie.

    A képviselőnő utalt arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége
október végi küldöttgyűlésén határozatban javasolta: ha a kormány
előterjeszt egy megfelelő válságkezelő programot, akkor az ellenzéki
pártok összehangoltan vállalják, hogy nem fogják pártpolitikai
célokból támadni. Ezt a javaslatot - a helyzet komolyságára
hivatkozva - Balla Éva ismételten a pártok figyelmébe ajánlotta.

    Az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos
Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990-92 évi
gazdaságpolitikai programjáról. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 17:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (21. rész) - Kemenes

- Napjainkban, amikor politikai reformjaink hihetetlen
gyorsasággal haladnak a megvalósulás felé, különösen szembetűnő a
gazdasági kibontakozás lassúsága. A gazdasági előrehaladást illető
társadalmi elégedetlenség fokozódik. Jól jelzik ezt a különböző
érdekképviseleti és politikai fórumok megnyilatkozásai, s ez
megnyilvánult a Parlament bizottságainak mostani vitáiban. A
szükséges gazdasági változások felgyorsítása, a gazdaságpolitika
radikalizálása ma tömegigény. A kormányzat ezt a magatartást
érvényesíti előterjesztett javaslatában - mondotta előljáróban. - A
radikalizálódás elsősorban a piaci versenyfeltételek átalakításában,
a termelésben, az elkerülhetetlen strukturális szelekció
felgyorsításában, a jövedelmek elosztásában, a teherviselési arányok
átrendezésében mutatkozik meg.

    A magyar gazdaság válsága nem átmeneti, rövid távon oldódó és
múló konjunkturális válság és nem irányítási probléma, amely néhány
naív, de helyenként nagyon is hangos nézet szerint néhány vezető
vagy éppen a kormány cseréjével kezelhető és megoldható. Sajnos,
gazdaságunk betegsége ennél komolyabb és elhúzódóbb.

    A magyar gazdaság mély strukturális válságba süllyedt: gyenge
alkalmazkodóképességéből következően versenyképessége a nyugati
piacokon nem erősödött, sőt több területen meggyengült, s éppen
ezekben az években kelet-európai térvesztéssel is szembe kell
néznünk. A kitörés a helyzetből, a strukturális megújulás
nyilvánvalóan nem egy-két év feladata. Ismert gazdaságunk nemzetközi
eladósodási folyamata, melynek eredményeként folyamatosan súlyos
fizetési helyzettel kell megküzdenünk. A magas adósságállományból
következő fizetési kötelezettségek folyamatosan a GDP több
százalékát kitevő erőforrás-kivonásra kényszerítik gazdaságunkat,
ami nyilvánvalóan blokkolja a strukturális modernizálás folyamatát,
és korlátozza az egyre feszítőbb életszínvonal- és szociális
problémák oldásának lehetőségeit. Mozgásterünk bővítéséhez, az
adósságszolgálati terhek finanszírozásához és a modernizáláshoz
szükséges tőkeforrások biztosításához folyamatosan új hitelek
igénybevétele is szükséges, ami tovább növeli függőségünket a
nemzetközi mozgásoktól.

    A strukturális és fizetési problémákkal egyidejűleg küzdő
gazdaságunkban az elmúlt években nem jött létre érdemi gazdasági
növekedés, s viszonylag magas, kétszámjegyű az inflációs ráta, azaz
sajátos stagflációs helyzet alakult ki. Az utóbbi időben néhány akut
strukturális problémához kapcsolódóan megjelent a munkanélküliség
veszélye is. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 17:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (22. rész) - Kemenes

E többirányú, súlyos gonddal szembesülve, milyen
gazdaságpolitikát lehet és kell folytatni?

    A kormányzat elsődlegesnek, minden továbi akció előfeltételének
az eladósodási folyamat lefékezését, megállítását, a nemzetközi
fizetési mérleg konszolidálását tekintette. Az 1988-ban indított
stabilizációs program ezt célozta. 1988 eredményei ebből a
szempontból kedvezőek voltak. A fellendülő nemzetközi konjunktúra
bázisán, a teljesítmények javításával, a fogyasztás csökkentésével
felszabadított forrásokra építve fordulatot, jelentős aktívumot
értünk el a kereskedelmi mérlegünkben, a nemzetközi fizetési mérleg
hiánya számottevően csökkent.

    Az ez évi gazdaságpolitika kidolgozása során reálisan nem
számolhattunk a fizetési mérleg javításában hasonló, megismételhető
lehetőségekkel. Szakítanunk kellett az egyensúlyjavítás egyoldalúan
korlátozó, restriktív jellegével, és előtérbe került a
kínálatélénkítő, piacképes teljesítményeket támogató liberalizációs
gazdaságpolitika kialakítása és érvényesítése.

    Az új gazdaságpolitikai kurzus nagyon jelentős kockázatok
vállalásával járt együtt: például kiélezett fizetési szituációban
kezdeményeztük az import liberalizálását, magas infláció mellett
vállaltuk a bérgazdálkodás liberalizálását stb.

    A kockázatok ellenére a liberalizációs, kínálatélénkítő
gazdaságpolitika működőképesnek bizonyult. A gazdaság
összeteljesítménye szerényen javul, a GDP növekedése 1 százalék
körül várható, a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi forgalom
aktívuma és az inflációs ráta az előző évihez hasonló szinten
alakul. Emellett jól megfigyelhetően felerősödött a termelésnek a
változó piaci lehetőségekhez igazodó differenciálódási folyamata: az
ipari termelésben az egyes alágazatok 10 hónapra átszámított
termelési indexei - mínusz 10 százalék és plusz 9 százalék között
szóródnak. Az ipar területén körülbelül ezer új, többnyire kisebb
vállalkozás kezdte meg működését. A mezőgazdaság összességében
kedvező telesítménye mögött is erőteljes differenciálódási folyamat
rejlik. Tovább folytatódik az előző évben megindult erőteljes
expanzió: a konvertibilis export volumene körübelül 5 százalékkal, a
dollárban kalkulált export bevétel körülbelül 8 százalékkal bővül.

    Ezek a gazdasági mozgások a kibontakozás irányába mutatnak, és a
jövőben is erősítendő fejlődési irányt jelentenek. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 17:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (23. rész) - Kemenes

Az 1989. évi gazdasági helyzet kedvezőtlen új jelensége a rubel
elszámolású import jelentős, körülbelül 5 százalék körüli
mérséklődése, és az export visszaesése, számottevő kereskedelmi
aktívum, forráskihelyezés kialakulása. Az importkiesés és az export
csökkenése kiélezi gazdaságunk piaci gondjait és strukturális
problémáit. Az áruforgalom és idegenforgalom egyaránt aktív
egyenlege jelentős, nem elviselhető forráskihelyezést jelentő
fizetési mérlegtöbbletet eredményezett.

    Sajnos, a konvertibilis elszámolású fizetési mérlegünkben a
kedvező, körülbelül félmilliárd dolláros külkereskedelmi egyenleg
ellenére részben a növekvő kamatterhek (körülbelül 1.4 milliárd
dollár) részben az idegenforgalmi devizamérlegben - a lakossági
deviza igénybevételét fékező vámrendelkezések és korlátozó
devizaintézkedések ellenére - kialakuló 400-500 millió dollár hiány
nyomán körülbelül 1.3-1.5 milliárd dollár körüli, tehát növekvő
hiány várható. A fizetési mérleg növekvő hiánya és a Nemzetközi
Valutaalappal kötendő megállapodás elmaradása jelentősen növelte az
év során finanszírozási nehézségeinket, az elismert kedvező
eredmények ellenére rontotta az ország külső megítélését, és
kritikus helyzetet teremtett a gazdaság finanszírozása számára az év
végén, illetve a jövő év elején.

    Az 1989. évi gazdasági fejlődés tovább nem vihető sajátossága a
fogyasztás gazdasági teljesítményeket meghaladó növekedése -
mutatott rá a tervhivatal elnöke. A bérek és a teljesítményjavulás
összhangja a liberalizált bérezési rendszerben a vállalatoknál,
intézményekben az érdekegyeztetési megállapodásoktól eltérően
alakul; a reálkeresetek alakulása jelentősen eltér a várttól és
gazdaságilag indokolhatótól. A feszítő szociális gondok nyomására a
társadalmi jövedelmek körében jelentős, közel 30 milliárd forintot
kitevő intézkedések születtek. Összességében a lakosság
reálfogyasztása körülbelül 1.5 százalékkal nő, hozzátéve a lakosság
külföldi fogyasztását is, megközelíti a 4 százalékot. Ez jóval
meghaladja a gazdasági növekedés adta lehetőségeket.

    A jelzett kedvező és kedvezőtlen irányú mozgások mellett
növekednek a gazdaság működési zavarai (például likviditási
problémák, piaci ellátási zavarok, veszteségessé válás, depressziós
térségek stb.) és a kiterjedt szociálpolitikai kezdeményezések
ellenére növekvők a szociális gondok, nő a nehéz élethelyzetbe
kerülő családok, egyének, esetenként rétegek száma is. Ezekre a
folyamatokra építve, ezekkel az éleződő problémákkal szembenézve
kell meghatároznunk az 1990. évi gazdaságpolitika feladatait.
(folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 17:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (24. rész)

A Minisztertanács úgy gondolja, hogy a nemzet sorskérdéseiben
súlyos felelősséget viselő kormánynak a következő hetekben,
hónapokban mindent meg kell tennie nemcsak a gazdaság
működtetéséért, hanem a szükséges fordulat megalapozásáért is.
Fontos, gazdaságunk nemzetközi kapcsolatait meghatározó döntéseket,
megállapodásokat kell előkészítenünk kelet- és nyugat-európai
gazdasági kapcsolatainkat, nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkat
illetően egyaránt. Elő kell készítenünk a piacgazdasági rendszer
gyorsított kialakításához szükséges ,,sarkalatos,, gazdasági
törvényeket. A radikális fordulat elérése jegyében kell néhány
gazdasági változást elindítani a termelés, az elosztás és
felhasználás racionalizálása érdekében. Szociálpolitikai akciók is
szükségesek a hátralévő időszakban a szociális gondok kezelésére.

    Az 1990. évre javasolható gazdaságpolitikát körvonalazva Kemenes
Ernő kitért külső gazdasági környezetünk hatásaira is. Rámutatott: a
KGST-országok többsége Magyarországhoz hasonló válságjelenségekkel
jellemezhető helyzetben van, a kelet-európai térség depressziós
válságövezetté vált. Mindez nem teszi lehetővé kapcsolataink
bővítését, sőt közép távon az importlehetőségek további
beszűkülésével, az exportlehetőségek korlátozásával, piacvesztéssel
kell számolnunk. 1990-ben jól bemérhetően további 3-5 százalékos
importcsökkenés várható, és szembe kell néznünk a rubelexport 14-16
százalék körüli, egyes ágazatokban 30 százalékot is elérő
csökkenésével. Ez katasztrofális helyzetet teremt több ágazatban.
Ellentétes távlati érdekeinkkel, de a következő években is tartós
folyamatként prognosztizálható. A piaci lehetőségek szűkülése
önmagában körülbelül 2 százalékkal mérsékli a gazdasági növekedés
1990. évi lehetőségét. A következő évek gazdaságpolitikáját
meghatározó, lényeges adottsággá válik ez a piacváltási kényszer.

    A nyugati kapcsolataink oldaláról két kritikus problémát kell
megoldani: a piaci lehetőségek biztosítását és gazdaságunk külső
finanszírozását. Gazdaságdiplomáciai erőfeszítésekkel próbálunk
piaci lehetőségekhez jutni a számunkra meghatározó Nyugat-Európában.
Reális esély mutatkozik az európai integrációs folyamathoz való
felzárkózáshoz. Külső finanszírozásunkban a Nemzetközi Valutaalappal
való megállapodás kiemelkedő fontosságú. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 17:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (25. rész)

A kormányzat mai megítélése szerint meg tudunk állapodni a
gazdaságpolitikai vonalvezetésben, a fontosabb akciókban és
forgatókönyvekben; viták egyes folyamatok és akciók konkrét
jellemzőit illetően vannak (például fizetési mérlegpozíciók,
költségvetési deficit, árfolyampolitika stb.). Javuló gazdasági
teljesítmények és politikai stabilitás, valamint az IMF-fel való
megállapodás esetén a külső finanszírozás biztosíthatónak tűnik. A
kormányzat arra törekszik, hogy enyhítse a gazdaságot szorító
adósságterheket, és bővítse a gazdasági átalakulás felgyorsítását
lehetővé tevő mozgásteret.

    - A javasolt gazdaságpolitika alapján belső gazdasági mozgásokba
a gyorsabb kibontakozás érdekében néhány új mozgatóerőt kívánunk
bekapcsolni - hangsúlyozta ezután az előterjesztő - Alapvetőnek a
piaci kényszerek fokozását tartjuk. Tovább szélesítjük az
importversenyt a konvertibilis import liberalizálásának
továbbvitelével; a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk piaci
alapokra helyezni rubel elszámolású kereskedelmi kapcsolatainkat;
kormányzati vállalkozásélénkítő program segíti a belső piacon új
vállalkozások kibontakozását, a piaci verseny erősítését. Gyorsított
ütemben teremtjük meg a piacgazdaság hiányzó intézményeit, a
tőkepiaci intézményeket (például a tőzsdét, befektetési alapokat,
fejlesztési pénzintézeteket), a munkaerőpiaci intézményeket
(munkaerőgazdálkodás, át- és továbbképzés stb.). A piaci verseny
szabályait törvényi szinten kívánjuk meghatározni, és megszervezzük
az állami piaci kontrollt. Versenysemleges gazdasági szabályozást
érvényesítünk, például a támogatások leépítésével, a tulajdonosi
osztalék kérdéseinek rendezésével.

    Ezek a változások alapvetően rázzák meg a termelés különböző
területeit, és felgyorsítják a strukturális szelekciót,
kikényszerítik a piaci igényekhez igazodó műszaki és beruházási,
fejlesztési akciókat és a vállalati gazdálkodás átalakítását. Sok
területen a versenyképtelenségből következően
termelésvisszaesésekkel, vállalatok megszűnésével is szembe kell
néznünk. A kormányzat a még vállalható gazdasági és szociális
konfliktusok szélső határáig kíván elmenni e folyamat gyorsításában.
A változás szükségességét a vállalkozói érdekképviseletek és a
szakszervezetek is elismerik, és megfelelő biztosítékok mellett
támogatni kívánják. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 17:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (26. rész)

Jelentős változást okozhat a tulajdonreform kibontakoztatása,
amely a tulajdonosi érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként
hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami
tulajdon működési, kezelési rendjének és védelmének jogi
rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a
privatizálási akciók kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális
területek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. A megmaradó
állami tulajdon olyan működését alakítjuk ki, amelyet a valós
gazdasági érdekeltség határoz meg. Sor kerül a gazdaságunkban nagy
jelentőségű szövetkezeti tulajdon működési formáinak
korszerűsítésére is, és törvényszintű szabályozási garanciákat
teremtünk a megántulajdon, az egyéni vállalkozások számára.

    Tovább folytatjuk a megkezdett kínálatélénkítő liberalizációs
gazdaságpolitikát. Megkezdjük szabadabb decentralizált
devizagazdálkodás kiépítését, növeljük a rubel elszámolású
kereskedelemben résztvevő gazdálkodó szervek mozgásterét, az
inflációs kockázatokat mérlegelve kívánunk lépni az árak és bérek
további liberalizálásában. Az értékpapírpiacok, a tőzsdék új
lehetőségeket jelentenek a tőkemozgások számára. A vállalkozások
élénkítése érdekében már 1990-ben sor kerül az adóterhek
csökkentésére, amelyet több lépésben tovább folytatunk. Ez akkor is
jelentős változás, ha az adott gazdasági kényszerek mellett nem
tudjuk vállalni egy lépésben a vállalkozók által kívánt
adómértékeket. A kormányzat a gazdálkodás szabályrendszerében
deregulációs programot hajt végre több ezer jogi és adminisztratív
előírás felülvizsgálatával.

    Kemenes Ernő kiemelte, hogy a kívánt gazdasági változások
felgyorsításában fokozatos szerepet szán a kormány a külföldi tőke
bevonásának. A működőtőke importját a kormány szakértői a
realitásokat mérlegelve évi fél milliárd dollár körül
valószínűsítik. Ez nemcsak pótlólagos felfutási célú pénzforrást
jelent, hanem új piaci lehetőségeket és a műszaki, termelési és
vállalatirányítási kultúra fejlesztését is eredményezheti. Külföldi
beruházási hitelekkel is gyorsítani kívánjuk infrastruktúránk
fejlesztését és az ipari modernizációs folyamatot.

    Az Európai Beruházási Banknak a magyar kormány átadta
programjavaslatát, s ezek alapján már jövőre számít hitelekre.

    - Az erőteljes világpiaci nyitás, a piac meghatározó szerepének
erősödése, az állami gazdasági funkciók ezzel kapcsolatos
módosulása, a liberalizáció fokozatos kiterjesztése a gazdaság-
politikai program kiemelkedően fontos elemévé teszi a vásárlóerő
teljesítményekhez igazodó szabályozását. Ennek érdekében szigorú
költségvetési és monetáris politikát kell érvényesítenünk. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 17:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (27. rész) - Kemenes

A bér-, kereseti rendszer teljes körű liberalizálására
törekszünk, a differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés
kialakításának érdekében. Ez csak akkor vállalható, ha kialakul az
önkorlátozó típusú, garanciákat és szankciókat is tartalmazó
érdekegyeztetési rendszer, amelyen a szakszervezetekkel és a
vállalkozó érdekképviseletekkel együttműködésben dolgozunk.

    Nem lebecsülhető szociálpolitikai rendszerünk több elemének
megújítása sem. 1990-ben ezen változások előkészítése és egyes
elemeinek megvalósítása mellett elsősorban a sűrűsödő
foglalkoztatási gondok oldására, az infláció társadalmi jövedelemre
gyakorolt hatásainak kivédésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket,
részben pedig a legkedvezőtlenebb körülmények között élők támogatása
jelent kiemelt kormányzati feladatot.

    Szűkös erőforrás-lehetőségeink és pénzügyi helyzetünk mellett is
kiemelt figyelmet fordítunk a humán erőforrások fejlesztésére, az
egészségügyi és szociális ellátás és az oktatás, a családok
szociális terheinek elviselhetővé tételére.

    Nagy változást jelentenek a kormány illetékes szakszerveinek
lakásrendszerünk megújítását célzó javaslatai. Szembe kell néznünk
azzal a ténnyel, hogy a rendszer változatlansága esetén működése
finanszírozhatatlanná válik. A javaslatok az állam
szerepvállalásának módosítására irányulnak. Piaci típusú
lakásrendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegyede jelenleg
is személyi tulajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci
hitelkamatok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szervezett
és ellenőrzött lakáspiac megteremtését jelentené. Az állam feladatai
emellett szociális természetűek, a lakbérterhek és kamatterhek
viselésében támogatni kell az arra jövedelmi és szociális
helyzetüknél fogva rászorulókat. Ez az állami támogatások
átcsoportosítását jelentené a lakással nem rendelkező fiatal
családok és az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek javára, az
átlagosnál kedvezőbb helyzetben lévők terhére. A javasolt
lakásrendszerbeli változtatás kétségtelenül nagy konfliktusok
forrása, széles körű az ellenérdekeltek köre. Mégis: gazdaságilag
racionálisabb, szociálisan igazságosabb rendszer kialakulását
eredményezi.

    - Az elmondottak érzékeltetik, hogy a választható
gazdaságpolitika sok konkrét, ellentmondásos követelmények
mérlegelése alapján juthat csak érvényre. Célunk: európai
integráció, technológiai és gazdasági struktúránk megújítása, a
piacgazdasági rendszer kiépítésének gyorsítása, a szociális gondok
oldása - mondotta befejezésül Kemenes Ernő. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 17:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (28. rész) - Bartha 1.

Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában
kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét
árnyaltabbá tette a képviselők számára. Utalt arra, hogy az elmúlt
évtizedekben, de még a legutóbbi években sem foglalkozhattak a
képviselők a pénzügyi helyzet kérdéseivel. Az eddigi gyakorlat
megváltoztatását most több szempont indokolja, így gazdasági
rendszerünk újraformálása és az Országgyűlés szerepének növekedése.
Emellett természetesen megnőtt a pénzügyi politika szerepe is, s
ennek fontos eleme a jegybank országgyűlési kapcsolatainak
erősítése.

    A bankelnök szerint az elmúlt évtizedekben felhalmozódott
rendkívül súlyos gazdasági örökséget tovább terhelték a legutóbbi év
gazdaságpolitikai vonalvezetésének hibái, hiányosságai. Mindezek
hatására gazdasági helyzetünk rövid távon kiélezetté vált. A
stabilizálás érdekében már korábban körvonalazott elveket ez év
során a Magyar Nemzeti Bank határozottan képviselte a kormányzati
munkában, igaz, csak mérsékelt sikerrel. A továbbiakban az ország
külföldi adósságának és tényleges államadósságának reális
számbavétele, az ár-, bér-, import-, külföldi tőkebevonás, valamint
a lakosság utazásának erőteljes ütemű liberalizálása, a gyorsuló
pénzromlás elkerülése, a külföldi eladósodás növekedésének tervezett
és hitelezőinkkel is egyeztetett keretek között tartása, a kínálat
bővítése, a vállalkozások ösztönzése, valamint a szükséges
szerkezetátalakítás felgyorsítása egyenként és együttesen is a
korábbiaktól eltérő, jóval határozottabb gazdaságpolitikai
vonalvezetést igényel. Olyat, amely szigorú, feszesebb és
folyamatosan karbantartott belföldi pénzügyi egyensúlyt és
keresletszabályozást valósít meg. Mégpedig úgy, hogy a pénzügyi
kiigazítás súlypontját elsősorban az állami kiadások erőteljesebb
visszafogása jelentse. Fontos, hogy ily módon enyhüljön a gazdaságra
nehezedő, túlzottan szigorú pénz- és hitelpolitikai szorítás. Kapjon
fokozatosan növekvő szerepet a piaci árak aktív szabályozó funkciója
népgazdasági és vállalati szinten egyaránt, tehát folytassunk
aktívabb és rugalmasabb árfolyam-, vám-, valamint kamatpolitikát -
mondotta.

    Az állami vállalatok átalakulását részvénytársaságokká, a
tőkepiac fejlesztését, a privatizációt, a külföldi működőtőke
bevonását és a KGST-forgalom megfelelő kézbentartását az irányítás
aktívan használja fel a szerkezetváltás meggyorsítására és a
gazdálkodási fegyelem megszilárdítására, külső és belső pénzügyi
helyzetünk javítására. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 18:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (29. rész) - Bartha 2.

Szorgalmazta, hogy a fentieket magába foglaló program pénzügyi
támogatására kössünk megállapodást a nemzetközi pénzügyi
szervezetekkel annak érdekében, hogy a gazdasági reform és a
kiigazítás biztonságos külső finanszírozásra épüljön.

    Bartha Ferenc szerint az 1989-es év azért nem minősíthető
sikeresnek, mert több fontos követelményt nem vagy csak felemásan
érvényesített a gazdaságpolitika. Az okok között egyaránt fellelhető
a kormány következetlensége és a változásokhoz szükséges társadalmi
támogatás hiánya. Így például az elmúlt évben nem értük el a
költségvetés előirányzott pozícióját. 1989-re a szükségesnél lazább
költségvetést terveztünk, amihez képest nem tartottuk meg az
előirányzott rubel-fizetési pozíciót, s mindezek következtében 70-80
milliárd forint többlet-likviditás jött létre a gazdaságban. Ezt a
vállalati hitelpolitika szűkítésével kényszerült a jegybank
ellensúlyozni, a még nagyobb és így elviselhetetlen mértékű fizetési
mérleghiány elkerülése, valamint a felgyorsuló infláció
kézbentartása érdekében. Tehát az MNB meghirdetett szándékaival
ellentétben a gazdaság kiegyensúlyozottabb hitelellátását egyszerűen
nem volt mód végrehajtani - mutatott rá.

    A késlekedve és következetlenül végrehajtott árfolyammódosítás,
a reálkamatok folyamatos mérséklése számottevően visszavetette a
megtakarításokat. Ráadásul külföldi költekezésre késztette a
lakosságot. A rossz, veszteséges vállalatok felszámolásának
halogatása a vállalati pénzügyi fegyelem romlását eredményezte, s
felerősítette a rövid távú vállalati gondolkodást. Végül is több ok
miatt a pénzügyi egyensúly az év közepére olyan állapotba jutott,
hogy nem volt mód meghosszabbítani a Valutaalappal való
hitelmegállapodást sem. Gazdaságunk külső megítélését ez a tény
tovább gyengítette.

    A gazdaság külső finanszírozhatósága tehát nem javult, sőt még
inkább kiéleződött, s a mai napra kritikus állapotba jutott. Így
gyors és határozott kiigazításra van szükség már a választások előtt
is, éppen annak nyugodt és sikeres lebonyolítása érdekében -
fejtette ki az MNB elnöke.

    Bartha Ferenc is utalt arra, hogy a bruttó adósság a megtermelt
hazai összterméknek mintegy hetven százaléka, ami nemzetközi
összehasonlításban is magas. Az elmúlt év végéhez viszonyítva az
adósságállomány több mint 2.5 milliárd dolláros növekedésének egyik
összetevője az, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának áthidalására
ebben az évben újabb jelentős hiteleket vettünk fel. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 18:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (30. rész) - Bartha 3.

Az állami költségvetés még ma sem rendelkezik úgynevezett
vagyonmérleggel; az elmúlt években, évtizedekben csak folyó
költségvetési mérlegek készültek - folytatta a bank elnöke. Az egyes
állami intézmények, pénzintézetek, pénzügyi statisztikai
elszámolásaiban többször és folyamatosan technikai korrekciókra
került sor annak érdekében, hogy a folyó költségvetési mérleg és az
egyéb pénzügyi adatszolgáltatás publikusan elfogadható legyen.

    A múlt örökségét, az 1100 milliárd forintra tehető teljes
államadósságot maradéktalanul fel kell számolni, hiszen csak ez
lehet a biztosítéka egy egészséges piacgazdálkodás, monetáris
politika és erős jegybank működésének, legfőképpen egy valóságos és
tovább nem halasztható stabilizációnak. Sajnálatos, hogy ezt a
rendezést olyan időben végezzük el, amikor egy harmadik
adóssághullámnak a mélypontján vagyunk.

    Tisztában kell lenni azzal, hogy az adatok elkerülhetetlen, a
valóságnak megfelelő korrigálása nem marad hatás nélkül az ország
megítélésére, hitelképességére. Ez egy olyan tényező, amely
méginkább igényli, hogy a Valutaalappal és a Világbankkal a
folyamatban lévő tárgyalásokat minél előbb lezárjuk, még akkor is,
ha feltehetően nem lesz módunk ilyen körülmények között egy
középtávú megállapodást létrehozni. Bízunk abban, hogy a nemzetközi
közvélemény megértő lesz - hangsúlyozta.

    Rendkívül kiélezett, nemzetközi fizetőképességünk megítélése
szempontjából kritikus időpontban, éppen a Nemzetközi Valutaalappal
folyó tárgyalások közepette értünk el tehát odáig - folytatta az MNB
elnöke -, hogy a tényleges helyzetről pontos képet adjunk országnak
és világnak. Bizonyos, hogy tájékoztatásunk erősen megnehezíti a
külső finanszírozhatóság megőrzése érdekében folytatott
tárgyalásainkat. Ennek tudatában is vállaltuk ezt, mert
meggyőződésünk: az Országgyűlés is csak így képes a nemzet javát
szolgáló döntések meghozatalához eljutni.

    A pénzügyi politika lehetőségeit az állami költségvetés, illetve
a kormányzati gazdaságpolitika törekvései rendre keresztezik,
illetőleg túllépik - mondotta a továbbiakban. A pénzpolitikai
egyensúlyi követelményeket maguk alá gyűrik a gazdaságpolitika és a
költségvetés egyéb problémái, törekvései. Ezért is került sor az
államadósság felgyülemlésére, az állam hitelezésére, ami végül is
elvezet az ország túlköltekezéséhez, miközben a gazdálkodókat
aránytalanul nagy mértékben megterheljük adókkal,
hitelszigorításokkal. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 18:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (31. rész) - Bartha 4.

Ezért is tartjuk fontosnak és sürgetőnek, hogy a jegybank
helyzetét egy, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően szabályozó
jegybank-törvénnyel az Országgyűlés mielőbb változtassa meg. A
jegybank-törvény lehetőség szerint a jövő év elején kerüljön az
Országgyűlés elé - javasolta Bartha Ferenc. E törvény az
elképzelések szerint a bankot közvetlenül az Országgyűlés
felügyelete alá helyezné, megszűnne tehát a jelenlegi szoros
kormányzati kötődés, alárendeltség.

    Az MNB a jelenlegi helyzetben belső pénzpolitikánk és külső
finanszírozhatóságunk lehetőségeit szem előtt tartva javasolja a
kormány 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjának megerősítését.
Az MNB szükségesnek tartja annak az elvnek és követelménynek
határozott érvényesítését, hogy minimalizáljuk a pénzromlást, az
inflációt, a nemzeti valuta további térvesztését - tette hozzá
befejezésül. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 18:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (32. rész)

A hároméves kormányprogramról elsőként Nagyiványi András,
     -------------------

az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét. A
képviselő a termelő infrastruktúra és a lakásgazdálkodás
szempontjából értékelte a programcsomagot. Figyelmeztetett arra,
hogy a kormány előterjesztése elnagyoltan foglalkozik az
infrastruktúra helyzetével. A bizottság széles körű tájékozódás után
kifogást emel a kormánynak a termelő infrastruktúrával kapcsolatos
elégtelen politikája miatt. Ez szemlélet annál inkább tarthatatlan,
mivel a nyilatkozatokban mindenki állást foglal ezen szakágak
fejlesztésének szükségessége mellett, ugyanakkor a napi gyakorlatban
ezek a területek csak a maradékelv alapján részesedtek a fejlesztési
forrásokból, s a jelek szerint most sincs változás.

    Az egyes ágazatokat sorra véve elsőként a hírközlés sanyarú
helyzetére hívta fel a figyelmet. Bár a kormányprogram elismeri,
hogy a gazdaság megújításának egyik legelmaradottabb eleme a
hírközlés, a program mégis csupán évi 80 ezer új távbeszélő
állomással számol. Ez az adat azonban kevesebb, mint a jelenlegi
középtávú tervidőszak átlaga; az ötéves terv ugyanis 420 ezer
állomás felszerelését irányozta elő. Az ország távközlésének
elmaradottsága miatt évente több tízmilliárd forintos kár éri a
népgazdaságot. A bizottság megállapítása szerint a kormánynak a
hírközléssel kapcsolatos szemlélete nem elég komplex. A testület
vitathatónak találja az írásos anyagok pontosságát is, s úgy véli,
hogy a tervekben ismét a rövid távú érdekek kapnak előnyt.

    A közutak állapotával kapcsolatban a bizottság arra
figyelmeztet, hogy még a stagnáló előirányzatok sem teljesültek
maradéktalanul, nemhogy a fejlesztés dinamizálása. A közúthálózat
fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése évtizedek óta tervalku
kérdése, a maradékelv függvénye. Egyes szakértők szerint az országos
úthálózat kritikus állapota mintegy 50-60 milliárd forint értékű
gazdasági kárt okoz évente. Ellentmondásos, hogy miközben a
motorizáció robbanásszerűen fejlődik, az úthálózatra fordítható pénz
zsugorodik. A bizottság ezen ellentmondás feloldása érdekében azt
javasolja, hogy hozzanak létre egy olyan útalapot, amely teljesen
kiiktatja a tervalkut, s a motorizáció fejlődését automatikusan
követő forrásokat biztosít.

    A vízi közlekedés állapotát elemezve Nagyiványi András a
fejlesztések sorozatos elmaradására mutatott rá. Emlékeztetett arra,
hogy az 1992-ben megnyíló Duna-Majna-Rajna csatorna jelentősen
felértékeli ezt a közlekedési ágat. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 18:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (33. rész)

A jelenlegi tervidőszakban ennek az ágazatnak juttatott 2,2
milliárdos támogatás még a kikötők működőképességének fenntartására
sem elegendő, nemhogy fejlesztésre.

    A közlekedési rendszer gerincét a vasút alkotja. A bizottság
elnöke figyelmeztetett arra, hogy a vasútnál koncentrálódott hatalmas
értékű eszközállomány elhasználódása, a vasúttal kapcsolatos
koncepciók évenkénti változása az egész vasút használhatóságának
színvonalát erősen rontotta. A romló tendenciák megfékezésére évente
mintegy 15 milliárd forint fejlesztésre és 13 milliárd forint
fenntartási költségre lenne szükség. Ezzel szemben az idén a terv
7,4 milliárdot irányoz elő a fejlesztésre és 10,8 milliárdot a
fenntartásra. Ez még az eszközállomány megőrzését sem teszi
lehetővé.

    A helyzet felvázolásával a bizottságnak nem az a célja, hogy
,,benyújtsa a számlát,, a kormánynak, mindössze arra akar
rávilágítani, hogy a gazdaság teljesítményének növeléséhez
feltétlenül szükség van az infrastrukturális beruházások növelésére.
A bizottság ezért azt javasolja: a közúthálózatnál már 1990-ben el
kell érni, hogy minden kiadását útalap finanszírozza, a tervalkut
mellőzve. Javasolják, hogy a lehető legrövidebb időn belül önálló
napirendi pontként kerüljön a Parlament elé a vasúti közlekedés
helyzete. Célszerű lenne, hogy az Országgyűlés már jövőre
megtárgyaljon egy átfogó közlekedéspolitikai koncepciót, amely az
ezredfordulóig felvázolná az ágazat jövőjét.

    Az előadó végezetül röviden érintette a lakásgazdálkodás
helyzetét, rámutatva, hogy az állam fokozatosan ki akar vonulni a
lakásépítés és -fenntartás feladatából. Ez a bizottság számára
elfogadhatatlan. Ezért azt javasolja a Parlamentnek, hogy a
jelenlegi vitában ne foglaljon állást a tervezet lakásgazdálkodási
koncepciójával kapcsolatban, hanem azt egy átfogó vita keretében
tekintse át. A testület indítványozza azt is, hogy gyorsítsák fel az
önkormányzatokról szóló törvény előkészületeit, s ennek
bevezetésével egyidejűleg alakítsák ki a hosszú távú
lakásgazdálkodás irányelveit. Ennek egyik kulcsa lenne a
tulajdonviszonyok rendezése. Összegezve az elmondottakat, Nagyiványi
András kijelentette, hogy az építési és közlekedési bizottság nem
támogatja az előterjesztésnek az infrastruktúrára, illetve a
lakásgazdálkodásra vonatkozó elképzeléseit. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 18:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (34. rész)

Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari
-----------
Kutatóintézetének főigazgatója javasolta, hogy a kormány - akár az
Országos Tervhivatal bázisán is - hozzon létre gazdasági
minisztériumot vagy töltse be a gazdasági államminiszter posztját.
Szakértők véleményére támaszkodva annak adott hangot, hogy a kormány
gazdasági programjából hiányzik a hazai vállalkozások megújításának
a szándéka, azaz, a vállalatok nem juthatnak hozzá ahhoz a saját
erőforráshoz, amellyel képesek lennének a fejlesztésre. Pedig a
piaci versenyben maradásra, a megújulásra egyedül ez adna számukra
lehetőséget. Szólt arról is, hogy a gazdaság egyik legnagyobb gondja
az infláció, amelynek mértékét ,,a kormány rendszeresen alultervezi,
a SZOT megkérdőjelezi, a lakosság pedig közben kapkodva elkölti a
pénzét. Beruházni, gyűjteni senki nem hajlandó,,. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (35. rész)

Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Ráckeve körzeti állatorvosa
---------------
rámutatott: az előremutató tervek, törekvések megvalósításának -
ismerve az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, erejét - nincs
realitása. Enélkül viszont naív vágyálom marad a gazdaságpolitikai
programban rögzítettek elérése. A képviselő javasolta: a hároméves
terv helyett három hónapi, vagy legfeljebb féléves válságtervet
készítsen a Minisztertanács. A képviselő szerint ugyanis mind a
kormánynak, mind a Parlamentnek mindössze ennyi ideje van még hátra.
E gondolatsort folytatva javasolta dr. Vona Ferenc a parlamenti
választások mielőbbi megtartását, mint mondotta, a késlekedés
felesleges, sőt káros időhúzás. Úgy vélte: az új kormánynak és az
új Parlamentnek jóval nagyobb mozgástere lesz, mint a jelenleginek.
A továbbiakban a hazai vállalkozás erősítésére és a már-már
elviselhetetlen adóterhek mérséklésére hívta fel a figyelmet. Óva
intett attól, hogy külföldieknek a hazai vállalatokat ,,áron alul
elkótyavetyéljék,,. Javasolta, hogy az eddiginél körültekintőbben
gazdálkodjanak az állam pénzével, és szorgalmazta a felesleges
költekezések további korlátozását. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 19:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (36. rész)

Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai
---------------

Napköziotthonos Óvoda óvónője kifogásolta, hogy a kormány hároméves
gazdaságpolitikai programja nem tartalmaz részletes szociálpolitikai
elképzeléseket. Véleménye szerint a programban felvázoltak nem
teszik lehetővé a lakosság szociális biztonságának megőrzését. A
különböző elvonások és antiszociális intézkedések - a képviselő
szerint - csak ,,a szegényházak ismételt felépítését,, tűzik ki
célul. A hátrányos helyzetű embereknek nem ilyen támogatásra van
szükségük. Nem érthető, miképpen képzeli el a kormány a gazdaság
fellendítését akkor, amikor a költségvetés a jövőben lényegesen
kisebb szerepet vállal az élőmunka újratermelési feltételeinek
biztosításában. A gyereknevelés terheiben az állam egyre kisebb
arányban vesz részt.

    Végül azt javasolta, hogy a kormányprogramban beterjesztett
lakáskoncepciót a Parlament decemberi ülésszakán önálló napirendi
pont keretében tárgyalja. Kérte továbbá, hogy a kormány pontosabb
adatokat szolgáltasson a téma vitájához, a pénzügyi kormányzat pedig
a család nettó jövedelmébe ne számítsa bele a családi pótlékot, mert
az a gyereknevelés költségeit hivatott fedezni. Javasolta, hogy a
lakbérek, a hitelek terheiről is valós képet adjon a kormány.
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 19:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (37. rész)

Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár
--------------
üzemvezetője szinte sokkolónak nevezte az ország helyzetére
vonatkozó új adatokat, aminek következtében nehéz indulatok nélkül
szólni a kormány programjáról. Mégis arra hívta fel a képviselők
figyelmét, hogy a meghatározott célok és a mindennapi gyakorlat
között döbbenetesek a különbségek, és számtalan ellentmondás
érezhető a most előterjesztett anyagban is. Miközben a kormány
vállalkozásbarát politikát hirdet, jó néhány iparost elrettentenek a
különböző szabályok, vagy az immár uzsorakamatnak is beillő banki
hitelfeltételek. Így nem csoda - tette hozzá -, hogy sokan felélik,
kimenekítik pénzüket. E téren - vélelmezte - esélyegyenlőség alakult
ki az állami vállalatokkal, amelyeket szintén óriási adók, elvonások
és tetemes bank-költségek terhelnek, még a legsikeresebb
export-vállalkozások esetében is.

    A továbbiakban a lakáskoncepció beterjesztett formáját bírálta,
amely szerinte nem koncepció, legfeljebb egy teheráthelyezési
program. Elfogadása esetén a családok elvesztik a hosszú távra szóló
tervezés esélyét. Szerinte a képviselők most két tűz közé kerültek,
egyfelől a külföldi hitelképesség megőrzése érdekében meg kellene
szavazni a kormány programját; másfelől figyelembe kell venni, hogy
a választók többsége már régóta a tűréshatár közelében van. Ennyi
bizonytalanságot tartalmazó programot nem lehet lelkiismeretesen
elfogadni, ezért az általa is kifogásolt részek újraértékelését
kérte.


    Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda
    ---------
korrektor-főrevizora szintén a kormányprogramnak a lakáskoncepcióval
foglalkozó részéhez fűzött megjegyzéseket. Azt fejtegette, hogy a
koncepció elfogadása csak a költségvetés helyzetén javíthat, de a
lakáshelyzetet tovább súlyosbítja. A lakbéremelés tervezett mértéke,
a lakáskorszerűsítéssel, -fenntartással összefüggő javaslatok,
továbbá a bérlakások eladására vonatkozó tervezet tovább fokozza a
feszültséget. Nem értett egyet a vízdíj oly módon való bevezetésével
sem, hogy az - mellőzve a lakásonkénti fogyasztás mérését -
átalányon alapuljon. A koncepció elfogadása révén a lakásárak, az
albérleti díjak a csillagokig növekedhetnek. Ő is azt javasolta,
hogy a koncepcióról, alapos mérlegelés után, decemberben tárgyaljon
újra az Országgyűlés. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 19:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (38. rész)

Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.), a Borsodi
----------

Szénbányák vezérigazgatója a szénbányászat szerkezetátalakításáról
fejtette ki véleményét. Elmondta: a gazdaság zavartalan működésének
egyik fontos feltétele a megnyugtató energiaellátás. Eddig néhány
kisebb zavartól eltekintve emiatt nem volt probléma. A jövőre
vonatkozóan azonban egyre több a kérdőjel, a bizonytalanság. Emiatt
kérte a kormányt, hogy mielőbb és megnyugtatóan rendezze a hosszú
távú energetikai program részeként a hazai szénbányászat sorsát,
jövőjét. A szén fogyasztói piacának felvevőképességét ugyanis
változatlannak lehet prognosztizálni az elkövetkezendő évekre. Ez
azt jelenti, hogy a mai, évi mintegy 20 millió tonnányi szén
kitermelése továbbra is indokolt. Ehhez viszont számolni kell egy
olyan belső szerkezet-átalakítással, amely során a gazdaságtalan
bányákat bezárják, és a hazai lignitvagyont fokozottabban használják
ki. Az importenergia arányát azért nem indokolt növelni, mert
jelentős a gazdaságosan kitermelhető hazai szénkészlet. A képviselő
kiemelte: a magyar népgazdaság piacgazdasággá történő átalakulása
után a magyar szénbányászat versenyezni kíván a hazai szenek
helyettesítésére képes import alternatív energiahordozókkal. Kiss
Dezső arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a gazdaságtalanul
termelő bányák bezárása várhatóan társadalmi feszültséget okoz. Erre
időben, elsősorban új munkahelyek megteremtésével kell felkészülni.
Hozzátette: problémái megoldását a bányásztársadalom nem az utcán
szeretné kiharcolni. (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (39. rész)

Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot
terjesztett elő. Elmondotta: a személyi javaslatok körében dönteniük
kell az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítéséről. A
döntés azért sürgős, mert ennek a bizottságnak a feladata a vasárnap
sorra kerülő népszavazás törvényességének a felügyelete. A
bizottságnak a munkáját minél előbb, a törvény által megkívánt
létszámban kell megkezdenie. A népszavazásról szóló törvény szerint
a népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására, a
képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni. A választási törvény azonban - amely az Országos
Választási Bizottság kiegészítéséről is szól, s ezt a jogot az
országos listán jelöltet állító pártokra ruházza át - értelemszerűen
a népszavazás során nem alkalmazható. Ezért szükséges, hogy e
törvény ide vonatkozó rendelkezését az Országgyűlés értelmezze, s
tegye lehetővé az Országos Választási Bizottság kiegészítését
legalább 9 tagúra. Ezt a javaslatot az Országgyűlés jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottsága megtárgyalta, azzal egyetértett.

    Horváth Lajos röviden ismertette a javaslat lényegét. Eszerint a
jelöltet állító pártnak a népszavazás esetében azokat a pártokat
kell tekinteni, amelyek a népszavazásban érintettek. Ennek alapján
az Országos Választási Bizottságba a Szabad Demokraták Szövetsége, a
Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar
Szocialista Párt kaphat delegálási jogot.

    Az Országgygűlés egyeteértett azzal, hogy a választási törvény
az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó
rendelkezését javasolt módon értelmezzék.

    Ezzel - este hat órakor - befejezte novemberi ülésének első
munkanapját az Országgyűlés. (folyt. köv.)


1989. november 21., kedd 19:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés novemberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban (40.)

Kedden délelőtt megkezdődött az Országgyűlés novemberi -
négynaposra tervezett - ülésszaka. A napirend ismertetése előtt
Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: dr.
Bartalné dr. Borszéki Erzsébet lemondása után a megüresedett
képviselői hely betöltését a választókörzet pótképviselője nem
vállalta.

    A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre
tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.)
63 képviselőtársával a népszavazásról és a népi kezdeményezésről
szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését
kezdeményezte a nemzeti, illetve az állami ünnepek meghatározására.
Miután a kormány a törvénymódosító javaslatot nem ennek a
Parlamentnek kívánja benyújtani, a képviselők elálltak az
indítványtól.

    A képviselők úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.)
18 képviselő támogatásával a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági
társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló
indítványát a decemberi ülésszakon vitatják meg. Ekkor határoznak
dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) indítványáról az
egészségügyi törvény módosítása tárgyában. Dr. Lotz Ernő
(Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási
törvény módosítására benyújtott indítványát, s így döntött Lékai
Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) is, aki a szakképzési
hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXII.
törvény módosítását indítványozta.

    A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György indítványozta,
hogy a Parlament december 11-én mondja ki önfeloszlatását, s 1990.
március 11-ére írják ki az országgyűlési választásokat. Javasolta
azt is, hogy a köztársasági elnököt szintén március 11-én válasszák
meg. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet
tett.

    A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:

    1. Személyi kérdés;

    2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990-1992. évi
gazdaságpolitikai programjáról;

    3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetési
irányelveiről;

    4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az
általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási
nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló
törvényjavaslat tárgyalása; (folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 19:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés novemberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban (41.rész)

5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat tárgyalása;

    6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar
Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető törvénykönyvről szóló
törvény, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a
büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

    7. A Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalása;

    8. A Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalása;

    9. az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás
előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása;

    10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az
általános választásokig terjedő időszakra;

    11. Interpellációk, kérdések;

    12. Bejelentések, nyilatkozatok;

    13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíróság
tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről.

    Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként az
Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök
levelét, amelyet Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének
címzett Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
lemondása ügyében. Ezután Maróthy László kért szót. A képviselőket a
jogi értelmezés tisztázatlansága miatt először megszavaztatták,
utóbb azonban kiderült, hogy a lemondás tényét elegendő tudomásul
venniük. A poszt betöltésére a kormányfő tesz javaslatot az
Országgyűlésnek.

    Ezután Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves
kormányprogramot terjesztette elő. Felszólalásában közölte: Czinege
Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és vállalta, hogy
kiköltözik jelenlegi lakásából.

    A mininiszterelnök beszéde után elsőként dr. Balla Éva
(Budapest, 46. vk.) kért szót, majd Kemenes Ernő, az Országos
Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány hároméves
gazdaságpolitikai programjáról. A tájékoztatót Bartha Ferenc, a
Magyar Nemzeti Bank elnöke egészítette ki, a jegybank szerepét is
árnyaltabbá téve.

    A hároméves kormányprogramról elsőként Nagyiványi András, az
építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét.
(folyt.köv.)


1989. november 21., kedd 19:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés novemberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban (42. rész)

A vitában szót kért:

Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);

Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.);

Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.);

Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.);

Filló Pál (Budapest, 18. kv.);

Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.).

Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot
terjesztett elő az Országos Választási Bizottság tagjainak
kiegészítésére. Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a választási
törvénynek az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó
rendelkezését a részletesen kifejtett módon értelmezzék.

    A novemberi ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött. A
plénumon felváltva elnökölt Fodor István és Horváth Lajos. Az
ülésszak szerdán folytatja munkáját. (MTI)


1989. november 21., kedd 19:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - Prága szelíd forradalma (10.27-11.27)

"Reggel ragyogó napsütésre ébredtünk, a prágai háztetők felett azonban hideg, sarki szél fütyült. Mertzcel fogadni mertünk volna, hogy ilyen farkasordító hidegben nincs az a bolond, aki tüntetni menjen. Zdenekkel együtt délelőtt a Képzőművészeti Főiskolára látogattunk el, a forradalmi ifjúság egyik főhadiszállására."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD