Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (5. rész)
Maróthy László végül a vízlépcső kapcsán közállapotaink rendezetlenségéről szólt. Kijelentette: sem az országnak, sem önmagának nem kíván olyan demokráciát, amelyben nincs helye a felelősségteljes ellenvéleménynek, ahol folyamatos támadásnak teszik ki magukat azok, akik határozottan vállalják ellenétes álláspontjukat. Ezután került sor a miniszter felmentéséről szóló szavazásra. Az indítvány mellett 135, ellene 124 képviselő voksolt. Tekintetbe véve a 66 tartózkodást is, a javaslat nem kapta meg a többséget. A döntés értelmezése körül tanácstalanság támadt, majd dr. Horváth Jenő képviselő indítványára az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglaljon állást ez ügyben. A Maróthy László felmentése körüli értelmezési vita csaknem két órán át húzódott. A jogi bizottság ülése elé utalt kérdés abban foglalható össze, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter maga jelentette-e be lemondását posztjáról, vagy a kormányfő kérte-e minisztere felmentését. Hogy a problémát az Országgyűlés tisztábban lássa, Németh Miklós a szünet után felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László intézett hozzá, bejelentve lemondását. A levélben Maróthy László hangoztatja: ,,A kormány korábbi ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri megbízatásomat visszaadom. Kérem szíves egyetértését. A miniszterelnök úrnak és a kormánynak eredményes munkát kívánok,,. Németh Miklós elnézést kért az értelmezési zűrzavar miatt a parlamenttől, mert a kormány levele, amely Maróthy László lemondásáról értesítette az Országgyűlést, pontatlanul fogalmazódott. A levélben azt kellett volna egyértelművé tenni, hogy Maróthy László önmaga mondott le posztjáról, s ezt a Minisztertanács elnöke támogatja. A kormányfő tehát nem a miniszter felmentését kéri az Országgyűléstől, hanem lemondásának tudomásul vételét. Lényegében ezt erősítette meg Horváth Jenő a jogi bizottság részéről is. Emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács tagjainak jogállásáról intézkedő 1989. évi IX. törvény előírásai irányadóak a szóban forgó problémára is. A törvény felsorolja, hogy a Minisztertanács tagjainak megbízása megszűnhet: lemondással, felmentéssel, visszahívással, a bizalom megvonásával, halálozással. Az alkotmány előírásai szerint pedig a miniszter felmentése a parlament határozatával történik, ez esetben a miniszterelnök csak javasolhatja a felmentést. (folyt.köv.) 1989. november 21., kedd 13:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »