|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlési bizottságok ülése (3. rész)
|
A két testület végül is úgy döntött: nem támogatja Tallóssy Frigyes indítványát, hiszen a kormány - szándékai szerint - mindenképpen beterjesztheti a törvényjavaslatokat a Parlament elé. Elfogadta viszont a Szabó Kálmán által javasoltakat, hogy előbb az adótörvények általános vitájára kerüljön sor, s a törvénytervezetek részletes vitáját decemberben a költségvetési törvény tárgyalásakor folytassák le. Ezután úgy tűnt, mintha a képviselők nem is szavaztak volna a két kérdésben. Ismét számos olyan hozzászólás hangzott el, amely megkérdőjelezte az új adótörvények létjogosultságát. Gágyor Pál (Budapest) elmondta, hogy mintegy száz módosító javaslat érkezett a törvénytervezetekkel kapcsolatban. Nem áll annyi idő rendelkezésre, hogy ezeket a bizottsági ülésen érdemben megvitathassák. Tallóssy Frigyes szerint ahhoz, hogy a régi adótörvények működőképessé váljanak, százötven értelmező szabályt kellett megalkotni; az új törvénytervezetek pedig még rosszabb szakmai munkának számítanak. Több képviselő úgy foglalt állást, hogy nem vállal fel újabb adóvitát, a jelenlegi kormány ígéreteiben nem bízik. A korábbi kormányok is mindig arra hivatkoztak: ha a törvényjavaslatokat az Országgyűlés nem fogadja el, vészhelyzet állhat elő. Ezt a gyakorlatot nem lehet tovább folytatni. Balázsi Sándor szakértő azt javasolta, hogy elsősorban az inflációt kellene csökkenteni, s akkor lényegesen kevesebb adóvita lenne a képviselők és a kormány között. Alacsonyabb fogyasztói áremelkedés esetén ugyanis a költségvetés megszabadulna attól a 60-70 milliárd forintos tehertől, amely ma a kedvezményes lakáshitelek kamatkülönbözetének kiegyenlítésénél jelentkezik, s így csökkenthetné az adóterhelést. Palotás János, a VOSZ elnöke úgy vélekedett: az új adótörvények a vállalkozók számára nem jelentenek érdemi előrelépést, így a régi jogszabályok kisebb módosítása is elegendő lenne. Véleménye szerint a beterjesztett javaslatok nem javítják jelentős mértékben a vállalkozások feltételeit. Kemenes Ernő rövid válaszában arról szólt: a kormány is arra törekszik, hogy a fogyasztói áremelkedést a lehető legkisebb szintre szorítsa, már csak azért is, mert a magas infláció a jelenlegi viszonyok között a költségvetés terheit növeli. Ám az infláció okai alapvetően a nem megfelelően működő gazdaságban keresendők, így az áremelkedés ütemének csökkentése csak a gazdaság hatékonyabbá tételével, a struktúraváltás gyorsításával képzelhető el. Békesi László rámutatott, hogy minden további személyi jövedelemadó-csökkentés a fogyasztói árak emelkedését eredményezné, ugyanis a társadalmi, a lakossági fogyasztás növelésére a gazdaság jelenlegi helyzetében nincs lehetőség. (folyt.köv.)
1989. november 17., péntek 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|